Kormányzati beavatkozásra volt szükség idén ahhoz, hogy az építőanyag-árak meredek emelkedését valamiképpen le lehessen törni. A jelenség mögött álló fő okok egyike az import alapanyagok hiánya, illetve késése. Ez vonatkozik a faanyagokra is. Az építőiparban a fa elsősorban fenyőt jelent, amely az alapvetően alföldi jellegű Magyarországon – leszámítva néhány nyugati területet – nem őshonos, tehát a gazdaság behozatalra szorul. A legfontosabb szállító országokban – mint Németország, Ausztria, a skandináv országok – azonban olyan gazdasági változások indultak meg, amelyek tejesen kiszolgáltatottá tették a hazai ipar eme szegmensét. Jó minőségű fa vásárolható Romániából, Ukrajnából, Oroszországból is, de mivel az utóbbi kettő nem uniós ország, a magyar megrendelőre nagy terhet ró az áfaelőleg. Sürgős volna tehát megoldást találni.
Miért a fenyő?
– A fenyő használata praktikus megoldás – magyarázta lapunknak Pásztory Zoltán, a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatív Karának tudományos és ipari kapcsolatokért felelős dékánhelyettese. – Ennek egyik oka a fa alakja: a hosszú, egyenes fából hosszú, tartós, erős gerenda készíthető, ami a szerkezeti elemeknél fontos szempont. Amint a dékánhelyettes elmondta, ok az is, hogy a fenyő könnyen megmunkálható, tehát a végtermék előállításához kevesebb energia kell, továbbá az, hogy a már említett küldő országok a fa feldolgozásához szükséges magas szintű technológiával is rendelkeznek.
– A járványügyi helyzetben megváltoztak a fa építőipari termékek beszerzésének a lehetőségei – mondta Pásztory Zoltán. – Fa van elég, bár érdemes megjegyezni, az éghajlatváltozás az északi fenyvesek életterét is érinti, vagyis nagyon rövid időn belül számolni kell majd az alapanyag fogyatkozásával is, de most egyelőre a gazdaságon belüli változások miatt jutott hozzá egyre nehezebben és egyre drágábban a magyar építőipar a termékekhez. Könnyű észrevenni, hogy ez továbbgyűrűzik a magyar gazdaságban, és hosszabb távon is gondokat okoz.
A kőris szebb is
Pásztory Zoltán szerint a mai technológiával már lehetséges olyan megoldásokat találni, amelyeknek köszönhetően a lombos fák – amelyekkel Magyarország lényegesen nagyobb mennyiségben rendelkezik – kiválthassák a fenyőt.
– A mai ragasztási és hossztoldási technológiának köszönhetően rövidebb elemekből is lehet ugyanolyan szilárd szerkezeti elemet készíteni, feltéve, hogy a fenyőt kiváltó fa sűrűsége ennek megfelelő – fejtette ki a szakember.
Ez pedig nem akadály. A kőris, a hárs, a nyír és a juhar sűrűsége magasabb a fenyőénél, ennek köszönhetően kevesebbre is van szükség belőlük ugyanolyan funkció betöltésére. Pásztory Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a kőrisnek, amelyből manapság olyan sporteszközöket készítenek, mint például a bordásfal, a rajzolata is izgalmasabb, érdekesebb, mint a homogén fenyőé. A lombos fák mellett szól továbbá, hogy ezek nem érzékenyek a göcsre, ami a fenyőnél szilárdságcsökkenést okoz.
Külföldön is érdekes lehet
A dékánhelyettes elmondta, a Soproni Egyetem a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.-vel együttműködve indít egy programot jövőre, ennek célja az elméletben felvázolt módszer gyakorlati tesztelése.
Ezzel egy olyan tudásbázis, egy olyan technológiai ismeret jöhet létre, amely értékesíthető a technológiát alkalmazó vállalatok számára
– mondta Pásztory Zoltán.
Mint kiderült, máris van olyan gyártó, aki vevő az új megoldásra, hogy azzal el tudja látni a hazai megrendelőket.
– Ez óriási előrelépés lehetne a hazai építőiparnak, amely elfogadható áron juthatna magas minőségű faanyaghoz – mondta a szakember, hozzátéve: – Mivel a fenyő árának emelkedése, illetve várhatóan ennek az alapanyagnak a fogyása más európai országokat is érint, ha elöl járunk ennek a technológiának a kifejlesztésében, külföldön is érdeklődést kelthet. Ezért számít mindez nemzetstratégiai kérdésnek is.
A kutatás az Információs és Technológiai Minisztérium pályázatának és a Ginopnak köszönhetően kezdődhet el.
Borítókép: A fa nem csak a komplett faházak építőanyaga, nélkülözhetetlen az építőiparban. Fotó: Pixabay
