Németh Szilárd: 1956 szelleme nem irtható ki a magyar nép lelkéből

A Honvédelmi Minisztérium államtitkára elmondta: a fiatal nemzedék számára is átélhetővé és érthetővé kell tenni az 1956-os forradalom eseményeit.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2021. 10. 22. 10:40
BRNDI Gbor; NMETH Szilrd
Madaras, 2020. január 5. Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára (j) beszél, mellette Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokhelyettese a Bács-Kiskun megyei madarasi határvédelmi bázisnál tartott sajtótájékoztatón 2020. január 5-én. Németh Szilárd közölte, hogy az erõsödõ migrációs nyomásra tekintettel megkétszerezik a határvédelemben részt vevõ katonák számát. MTI/Molnár Edvárd Fotó: Molnár Edvárd
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Fontos, hogy érthetővé és átélhetővé tegyük a 65 évvel ezelőtti eseményeket nemcsak a felnőttek, hanem az ifjabb nemzedékek számára is – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján.

Németh Szilárd hozzátette: a Magyarok – Fegyverek című időszaki kiállítás a diákoknak is élményszerűvé teheti az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit. Az államtitkár beszédében úgy fogalmazott, hogy a magyar nemzet ezeréves történetében voltak olyan események, amelyeknek nemcsak a történelmi jelentőségük vitathatatlan, de egyúttal nemzeti öntudatunk meghatározó részévé is váltak, az 1956-os forradalom és szabadságharc pedig kétségtelenül ezek közé tartozik.

Habár a szabadságharc végül elbukott, 1956 szellemét többé nem lehetett kiirtani a magyar nép lelkéből

– jelentette ki.

Emlékeztetett, hogy a forradalom vérbe fojtását követően több mint 16 ezer embert börtönöztek be, csaknem háromszázat kivégeztek, köztük Nagy Imre miniszterelnököt is, a hősi halottakat jeltelen sírokba temették, az életben maradtakat hallgatásra kényszerítették.

Németh Szilárd megjegyezte: a hallgatás és elhallgatás hosszú évei után a magyar Országgyűlés 1990-ben nemzeti ünnepé nyilvánította október 23-át, az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napját. – A 2011-ben elfogadott alaptörvény pedig megerősítette október 23. jelentőségét nemzeti ünnepeink sorában, és hangsúlyozta, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki – fogalmazott. Az államtitkár szerint az elmúlt évtizedekben kiállítások és kiadványok sokasága segítette az emlékezést, és az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek pontosabb megismerését. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum új, tematikus kiállítása kifejezetten a harcok főszereplőivel, a katonákkal és fegyvereikkel foglalkozik, a történeti bevezető után bemutatja a szemben álló felek ruházatát, felszerelési tárgyait és fegyverzetét a szabadságharc idején.

Kiemelte: az időszaki kiállítás kísérője egy egyedülálló tárlat, amely korabeli gyermekrajzokat vonultat fel. 1957 elejére a gyerekek visszatérhettek az iskolapadokba, és az átélt élményeket a VIII. kerületi Jázmin utcai iskolában le is rajzolták a tanulók; ezekből a képekből is látható válogatás a tárlaton. Németh Szilárd hangsúlyozta: történelmi múltunk eseményeinek feltárása és megismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeres jövőt építsünk. Az államtitkár emlékeztetett a kommunizmus és internacionalizmus veszélyeire, megjegyezve, hogy az Európai Uniót ma ugyanolyan birodalmi gondolat vezérli, mint az orosz birodalmat annak idején.

Borítókép: MTI/Molnár Edvárd

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.