Az írás szerint az elmúlt években egyre élesebbé vált a „feltűnően külföldi érdekeket szolgáló” baloldal, valamint a nemzeti kormány közötti konfliktus. A baloldal napirendjének meghatározásában ráadásul segítségükre van a nem kormányzati szervezetek tucatja, tematikájukat egy egész intézményhálózat dolgozza ki, hangjukat pedig felerősíti a kormánykritikus média.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy most Márki-Zay Péter személyében egy olyan baloldali miniszterelnök-jelöltet állítottak, aki hosszú évekig élt külföldön, és a jelek szerint politikai kapcsolatokra tett szert az Egyesült Államokban
– írták.
Az elemzés szerint sok a kérdőjel Márki-Zay Péter múltjában, így a kampányban vélhetően több meglepő dolog is ki fog majd derülni róla. Az egyik legnagyobb kérdés, hogy vajon mit csinált pontosan öt évig Kanadában és az Egyesült Államokban. Az életrajza szerint 2004-ben néhány hónapig házról házra járó értékesítő volt egy telefonszolgáltatónál, majd marketingesként kapott állást Kanadában. Ezután az Egyesült Államokba költözött, ahol a Carquest nevű cégnél dolgozott, majd 2009-ig az Eastern Indiana Regional Workforce Board felügyelőbizottsági tagja volt – sorolták.
Márki-Zay Péter nem csak az üzleti szférában tevékenykedett a tengerentúlon, hiszen a szintén jó amerikai kapcsolatokkal rendelkező Kész Zoltánnal közösen a 2019-es Orbán–Trump-találkozó idején az amerikai fővárosba látogattak, azzal büszkélkedve, hogy a külügyminisztériumban fogadták őket mint baloldali magyar politikusokat – áll az elemzésben.
A hódmezővásárhelyi polgármester később közölte még az amerikai utazásról, hogy részt vett a Soros György által is támogatott German Marshall Fund kerekasztal-beszélgetésen, és találkoztak a Helsinki Bizottság képviselőivel. Márki-Zay Péter egy nyilatkozatában azt is elismerte: arra kérte tárgyalópartnereit, hogy az Egyesült Államok segítse a baloldal munkáját. 2019 júliusában Budapesten az amerikai kongresszus küldöttségével találkozott többedmagával, segítséget kérve a baloldalnak.
Mindezek után joggal vetődik fel, hogy a magát egyébként hazafinak tartó Márki-Zay milyen érdekek mentén politizál, honnan kap anyagi támogatást és milyen célra
– tartalmazza az elemzés. Az írás ukrajnai, georgiai, szlovákiai, lengyelországi, olaszországi és bulgáriai példákon keresztül bemutatja, hogy az elmúlt években számos országban emelkedtek fel és több helyen kormányra is kerültek az elitellenes jelszavakat hirdető politikai erők, ez azonban szinte sehol nem hozott számukra tartós sikert.
A részben vagy teljesen a politikán kívülről érkező, az elitek leváltását ígérő személyek és pártjaik tehát, bár olykor gyors sikereket tudnak elérni, a gyakran általánosságokból álló, vonzó ígéreteikből fakadó lelkesedést sokszor a csalódottság váltja fel. A tapasztalatlanság pedig a rutinosabb politikai erőkkel való kényszerű együttműködés során nemcsak ezen politikai projektek számára jelenthet hátrányt, de olykor országos szintű politikai válságot is okozhat
– olvasható az elemzésben.
Az összegzés szerint Magyarországon az új baloldali és liberális politikai elit tagjai már egy évtizede azon dolgoznak, hogy megszabaduljanak a „Gyurcsány-problémától”, az előválasztást is ezért találták ki. Gyurcsány Ferenc pozíciói azonban minden eddiginél erősebbek lettek.
Márki-Zay Péter előtérbe kerülése is Gyurcsánynak kedvez, hiszen nincsen pártja, lehetséges, hogy még frakciója sem lesz a parlamentben, így könnyen irányítható, súlytalan politikusnak számít
– írták.
Borítókép: Máté Krisztián
