Novák Katalin: Jóvátételi kérdés a 13. havi nyugdíj visszaépítése

Jövőre már a GDP 6,2 százalékát, mintegy 3500 milliárd forintot fordít a kormány a családokra – nyilatkozta lapunknak Novák Katalin, és hangsúlyozta: mindez jó befektetés, ami megtérül majd. A családokért felelős miniszter szerint a baloldalnak nincs határozott családpolitikája, a meg nem születő gyermekeket bevándorlókkal pótolnák.

20211022 Budapest Novák Katalin miniszter interjú Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– A családok és a nyugdíjasok is komoly összegeket kaphatnak a következő hónapokban. Az ellenzék szerint választási költségvetést készítettek. Mit gondol erről?

– Minden évben növeltük a családtámogatásokra fordított összeget 2010 óta, ami igazolja, milyen jelentős a családok iránti elkötelezettségünk. Nem most kezdtük el ezt a munkát, hanem folyamatosan és dinamikusan emelkedtek a források. Jövőre már 3500 milliárd forint körül lesz a családok támogatására fordított összeg, ami 2010-ben ennek alig több mint negyede, mindössze 960 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy 2022-ben a GDP 6,2 százalékát fordítjuk erre a célra, ami nemzetközileg is kiemelkedő. 

– Ez mind igaz, de korábban, amikor kiszámíthatóbb volt a világgazdasági helyzet, mégsem voltak olyan intézkedések, mint például a családoknak járó adóvisszatérítés.

– Nem pénzosztásról van szó, hanem jól végiggondolt lépésekről, hiszen 2010 óta következetesen csökkentjük a jövedelmeket terhelő adókat. Emlékszem, amikor bevezettük az egykulcsos személyi jövedelemadót, a huhogók azt mondták, ez tönkreteszi majd a költségvetést, mégis nőttek az adóbevételek és a fogyasztás. Most is arra számítunk, hogy valamilyen módon megjelenik majd a gazdaságban az a pénz, amit a családok meg tudnak takarítani. Most sem megszorításokban gondolkodunk, hanem igyekszünk növelni az emberek mozgásterét. Természetesen egy világjárvány gazdasági bizonytalanságot is jelent, de mára a a gazdaság növekedése elérte a járvány előtti szintet, és a foglalkoztatottsági adatok is kiválóak. A mostani támogatásokra is befektetésként gondolunk, amely később megtérül majd.

– Az idén bevezetett új családtámogatási formát, az otthonfelújítási támogatást mintha kevesebben vennék igénybe, mint a 2019-ben bejelentett konstrukciókat. Nem gondolják, hogy esetleg lazítani kellene a kondíciókon?

– Az otthonfelújítási támogatás az egyik legnépszerűbb eleme a családtámogatási rendszerünknek. Már közel 60 ezer család igényelte, és számuk erőteljesen emelkedik. Ennek több oka van. A hárommillió forintos vissza nem fizetendő támogatást egyszer lehet igénybe venni, és gyűjteni kell hozzá a számlákat, akár hosszú időn keresztül. Aki már valaha újított fel lakást, az tudja, hogy ez nem egy gyors folyamat. Hónapok telhetnek el, mire az utolsó munkálatok is véget érnek, és a számlákat kiegyenlítették. A második ok az, hogy Magyarországon jelenleg mesterembert találni igazi kihívás, ez is késleltetheti az igénybevételt. A harmadik lehetséges ok, hogy feltétele ennek a támogatásnak, hogy csak állandó lakcímként bejelentett otthont lehet belőle felújítani. Sokan most várják, hogy lejárjon az egy éves várakozási idő, amelyet meghatároztunk ehhez a feltételhez.

– A napokban nyitnak meg egy újabb 50 milliárd forintos bölcsődefejlesztési pályázatot, amelyre önkormányzatok és egyházak is pályázhatnak. Meglesz az Orbán Viktor által ígért hetvenezer új férőhely 2022-re?

– Az előzetes ütemterv szerint haladnak a bölcsődeépítések, és ez azt jelenti, hogy 2022 végére minimum hetvenezer férőhely lesz teljesen készen vagy építés alatt. A lezárt pályázatoknál nagyjából 66 ezer férőhelynél járunk, itt a fenntartók már építik az új épületeket, vagy már bővítették a férőhelyeik számát. Szerintem egyébként nem is ez az összesített szám a legfontosabb. Az a fontos, hogy minden bölcsődés korú gyermeknél, ahol a szülők igénylik, legyen elérhető bölcsődei hely. Ehhez szükséges a vállalati szféra szerepvállalása is. Növelni kell a munkahelyi bölcsődék számát, de érdekes módon erre a munkaadók eddig nem igazán rezonáltak. Annak ellenére, hogy nagyon megemeltük az erre igénybe vehető állami támogatást. A külügyminiszter úrral együtt azon is dolgozunk, hogy ha külföldi befektetők érkeznek az országba, biztosítsák a három év alatti gyermekek napközbeni ellátását. Ott van szükség bölcsődére, ahol kellő számú munkahely van, így érdemes ezeket a rugalmasabb megoldásokat alkalmazni. 

– Ön tagja az Idősek Tanácsának is, hogyan fogadja ez a grémium a 13. havi nyugdíj visszaépítését?

– Az Idősek Tanácsa alelnökeként is kapok reakciókat, de országszerte sokat találkozom nyugdíjasokkal. Egyöntetűen pozitív a fogadtatás. Úgy érzik, hogy most visszakapnak valamit, amit korábban elvettek tőlük. Amikor a baloldal megszüntette a 13. havi nyugdíjat, az nagyon fájó pont volt számukra. Azon persze mindig lehet vitatkozni, hogy mennyivel kellene, lehetne még többet adni, de amikor elvesznek egy már létező jogosultságot – ahogy egyébként a családi adókedvezményt, a gyes harmadik évét is megszüntették, az otthonteremtési támogatásokkal együtt – az egy olyan sokk, melynek a hatása hosszan megmarad a közösségben. Így a nyugdíjasok kárpótlása az anyagi vonatkozás mellett jóvátételi kérdés is.

– Orbán Viktor azt mondta, még küzdenie kell a pénzügyminiszterrel, hogy visszaadhassák a teljes 13. havi nyugdíjat. Mitől függ, hogy erre sor kerülhet-e? Azt ugyanis nehéz elképzelni, hogy valóban Varga Mihály mondja meg a miniszterelnöknek, mit ígérhet meg, és mit nem.

– Akik nem ismerik a kormány belső működését, talán nehezen hiszik el, hogy tényleg kemény pénzügyminiszterünk van, aki küzd a költségvetés egyensúlyáért. Mindenki szeretne a saját területén még többet tenni, és forrásokat találni ehhez. Kell tehát valaki, aki ennek megálljt tud parancsolni, hogy csak addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér. Azon dolgozunk, hogy meglegyen a mozgásterünk a teljes 13. havi nyugdíj visszaépítéséhez, de járványhelyzetben vagyunk. Ki gondolta volna két éve, hogy hónapokra be kell zárkóznunk, és teljes gazdasági szegmensek állnak majd le? Nem szeretnénk tehát elhamarkodott ígéreteket tenni. Az Orbán-kormány egyik legnagyobb értéke a hitelessége. Korábban is megtartottuk az ígéreteinket, és ezért fontos most is, hogyan fogalmazunk. Biztosan tehát csak az év vége felé lehet majd erről nyilatkozni. A kétheti plusznyugdíj viszont már most is biztos, hogy megérkezik februárban a nyugdíjasokhoz.

– Az IMF által prognosztizált 7,6 százalékos növekedés azért elég lenne az intézkedéshez, ugye?

– Igen, ez elég lenne.

– Mi a véleménye arról, hogy Márki-Zay Péter korábban felvette a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását, most viszont Gyurcsány Ferencékkel leváltaná a kormányt?

– Ahogy látom, az ellenzéki oldalon már mindenki igénybe vette a különféle családtámogatásokat, akinek szüksége volt rá. Ez is csak amellett szól, hogy most már meg akarják szüntetni a jelenleg jól működő családtámogatási rendszert. 

– Márki-Zay Péter azt állítja, megtartaná a családtámogatásokat. Miért gondolja, hogy nem mond igazat? 

– Ha már hitelességről beszéltünk, nos, az nem az erősségük. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltsége mögött a DK és a többi baloldali párt áll. Abból érdemes kiindulni, mit tettek ők akkor, amikor lehetőségük nyílt az ország vezetésére. Csak tovább kellett volna vinniük a meglévő támogatásokat, mégis megszüntették a családoknak járó adókedvezményt, a szocpolt, a harmadik évi gyest. Az elmúlt 12 évben is folyamatosan szapulták a családpolitikát a Parlamentben. Márki-Zay Péter pedig egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy azért tervezi megtartani a családtámogatásokat, mert azok népszerűek. Ő sem azt mondja tehát, hogy egyetért a politikánkkal. Dobrev Klára és társai pedig folyamatosan arról beszélnek, hogy a családi pótlékot emelnék. Ez az egyetlen konkrétum, amit a családtámogatásokról mondanak. Az ő megközelítésükben a családi pótlék emelése fontosabb a családi adókedvezménynél.

– Legalább a járvány alatt, amikor sokan kerültek nehéz helyzetbe, nem kellett volna emelni az alanyi jogon járó juttatásokat is?

– Az alanyi jogon járó támogatásokat is folyamatosan emeljük, egy részüket pedig csak természetben adjuk oda, azért, hogy biztosan a gyerekekhez jussanak. Az ingyenes gyermekétkeztetés, az Erzsébet-táborok és az ingyenes tankönyvek is mind alanyi jogon járó támogatások. Ma Magyarországon ott tartunk, hogy az emberek többsége azt gondolja, a munkához kell kötni a támogatásokat. Ez negyven év kommunizmus és a legutóbbi nyolcéves szocialista kormányzás után egyáltalán nem természetes. A magyarok nem eltartatni akarják magukat. Mára túlléptünk ezen a megközelítésen, és szerintem ez az elmúlt három ciklus egyik legnagyobb eredménye. Az emberek dolgozni szeretnének. Még a járványhelyzet legnehezebb időszakában is megértették a magyarok, hogy munka nélkül nem tudunk talpon maradni. Fogukat összeszorítva, kompromisszumokra készen, keményen dolgoztak. Köszönet érte! Megtalálták a módját annak, hogy – akár a saját szakmájukon kívül munkát vállalva – megmaradjanak a munkaerőpiacon. Nem várták, hogy az ölükbe hulljon valami, olyan munkahelyet kerestek, ahol valóban szükség volt rájuk. Ennek köszönhető, hogy hazánk jól vészelte át a gazdasági nehézségeket, és megerősödve jöhetünk ki a járványból.

– Nemcsak azt lenne nehéz megmondani, mi a baloldal családpolitikai programja. Azt sem látni igazán, kik felelnek náluk a családpolitikáért. Mit gondol erről?

– Nem véletlen, hogy a baloldalon nincsenek családpolitikusok, mert ez a téma nekik nem fontos. Nem ezzel foglalkoznak. Nálunk természetes módon alakul ki a családokkal foglalkozó politikusi és szakemberi réteg, mert foglalkoztat bennünket, hogy miként segítsünk jobban a családoknak. Szociálpolitikával foglalkozó szakemberek vannak a baloldalon, de olyan családpolitikai fókuszú karaktereket, akik nem a szegénységpolitika részeként tekintenek a családpolitikára, hanem a középosztállyal is foglalkoznának, nem találunk közöttük. A baloldalnak megvan a képlete: ugyanazt csinálnák, amit Nyugat-Európában az elvbarátaik, akik, mivel nem születik elég gyermek, azt a megoldást választják, hogy bevándorlókkal pótolják az erőforrásokat.

– A IV. Budapesti Demográfiai Csúcson arról beszélt, hogy egyre többen érdeklődnek a magyar családtámogatási modell iránt. Miért figyelhetett föl ránk a Nyugat?

– Nem csak mi figyelünk másokat, ők is figyelnek bennünket. Azért érdeklődnek ennyien a magyar családpolitika iránt, mert pozitív irányba mozdultak el a demográfiai mutatóink. Ezek a statisztikák magukért beszélnek. Nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedv az unióban, Magyarországon emelkedett az elmúlt tíz évben a legnagyobb mértékben a házasságkötések száma, majdnem megduplázódott. Hatvan éve nem volt ilyen kevés válás, abortuszból pedig negyven százalékkal kevesebb van, mint tíz évvel ezelőtt. Az is nyilvános adat, hogy a GDP 5-6 százalékát költjük a családokra, ami az OECD-átlag duplája, mégis nálunk az egyik legmagasabb a GDP-növekedés régiós és európai szinten. Nem véletlen, hogy magyar családpolitika kívülről nézve is érdekes, hiszen ideológiai megközelítéstől függetlenül látni, hogy működik. Persze vannak olyanok, akiket az értékrend is foglalkoztat, és szimpatikus nekik az, hogy mikor megérkeznek hazánkba, már a repülőtéren az fogadja őket, hogy Magyarország családbarát ország. A magyar emberek családcentrikusak, és fontosak számunkra a gyermekeink. Nekünk ez a fontos, mi erről beszélünk!

Borítókép: Mirkó István