Orbán Viktor: Nyolcvanezer forint lesz a nyugdíjprémium

– Lesznek olyanok, akik az év második felét érintő infláció korrekciójával a nyolcvanezer forint fölött további százezer forintos kiegészítésre is számíthatnak – közölte a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Mint Orbán Viktor kiemelte: amit a baloldal mond, azt jelentené, hogy Magyarországon az olcsó rezsinek vége, és a rezsicsökkentést visszacsinálnák. Emellett a kormányfő beszélt az Ukrajnával kiújuló gázvitáról, a csütörtöki haderőgyakorlatról, amin a kabinet is részt vett, valamint koronavírus-járvány elleni védekezésről is.

Orbán Viktor Miniszterelnök hivatalos fotók. forrás: facebook.com/orbanviktor KAPOTT KÉP! kép: Kossuth Rádió Magyar Nemzet válogatás Fotó: forrás: facebook.com/orbanviktor

– Magyarországon sok nyugdíjas van, ami azt jelenti, hogy élnek a szüleink és nagyszüleink. Mindennek van egy pénzügyi része is, tehát a nyugdíjakat ki kell fizetni. Magyarországon olyan nyugdíjrendszer van, ahol a beszedett adókból fizetik a nyugdíjat

 – rögzítette Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök hozzátette: másol, ahol nem volt kommunizmus, ott a felhalmozott tőkéből fizetik ki a nyugdíjakat. Magyarországot azonban többször és többen kifosztották; először a németek, aztán a kommunisták, ezért nálunk a dolgozó emberek adójából fizetjük a nyugdíjakat. 

– Teljes félreértés azonban az a nézet, hogy mi tartjuk el a nyugdíjasokat, hiszen ők iskoláztattak, neveltek és tettek munkaképessé minket 

– fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor rámutatott: van egy törvény Magyarországon, amely kimondja, hogy amikor a gazdaság egy bizonyos szint fölött teljesít, akkor nyugdíjprémiumot fizetnek a nyugdíjasoknak.

Idén novemberben 80 ezer forintos prémiumot fizetünk a nyugdíjasoknak

– jelentette ki a miniszterelnök, ismertetve: lett volna 435 ezer olyan ember, aki a nyugdíjtörvény szerint ennél kevesebbet kapott volna – ők a fogyatékkal élők, a régen nyugdíjba ment tsz-nyugdíjasok –, de a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, hogy mindenkinek ki tudjuk fizetni a 80 ezer forintot, tehát egységesen fogjuk ezt odaadni.

– Lesznek olyanok, akik az év második felét érintő infláció korrekciójával akár százezer forintos kiegészítésre is számíthatnak 

– tette hozzá.

A miniszterelnök emlékeztetett, hogy a kabinet vállalta a Gyurcsány-kormány bűneinek korrigálását. 

– A magas munkanélküliséget már kijavítottuk, a minimálbéreket pedig szintén emeltük: januártól magasabb lesz a minimálbér, mint a Gyurcsány–Bajnai-kormány idején az átlagbér volt

– fogalmazott, majd úgy folytatta: a harmadik tartozásunk a nyugdíjasoktól elvett 13. havi nyugdíj visszaépítése volt, így év elején kétheti nyugdíjat ebből vissza tudunk adni. Orbán Viktor kiemelte: 

ha a hazai gazdaság olyan szinten teljesít, mint az év eddigi részében, akkor lehetséges, hogy februárban akár egy egész havi nyugdíjat is visszafizethetünk a nyugdíjasoknak. 

A miniszterelnök azonban leszögezte: ez még nem száz százalékig biztos, mivel függ a gazdaság teljesítményétől.

– Az 5,5 százalékos gazdasági növekedés mindenképpen meglesz, nagy ramazurinak kellene ahhoz történnie, hogy ezt ne érjük el. A nyugdíprémiumnál is 7,5 százalékkal számolunk

– jegyezte meg Orbán Viktor

„Mi úgy láttuk, hogy a koronavírus-járvány az idősek mellett a gyermekeket nevelő családokat viselte meg a legjobban, ezért úgy véltük, hogy ha lesz ilyen nagyobb állami teljesítményből fakadó bevétel, akkor ezt adjuk vissza azoknak, akik adót fizettek és közben gyermeket neveltek, hiszen ők viselték a legnagyobb terhet” – tette hozzá.

A kormányfő tájékoztatása szerint lesz egy felső határ, hogy mekkora összeget lehet kifizetni, amit összesen 1,9 millió gyermeket nevelő ember fog megkapni, a kifizetéseknek pedig a tervek szerint február 15-ig kell megtörténniük.

A gázbotrányra reagálva Orbán Viktor hangsúlyozta: „mondhatná azt is a magyar nyelv tehetsége nyomán, hogy gáz van, mert nincs gáz”. 

A miniszterelnök felidézte, hogy 2002–2010 között többszörösére emelték a gáz és az áram árát, pedig 2002-ben ennek az ellenkezőjét ígérte a szocialista-liberális kormány.

– Nagy csata volt a nemzetközi cégekkel és Brüsszellel a rezsicsökkentés miatt. Ma Európában a gáz nálunk a legolcsóbb, az áram pedig a második legolcsóbb. Mi vesszük az energiát, mert nincsenek ilyen forrásaink 

– mondta a kormányfő.

– A piaci ár alatt tudjuk átadni az embereknek az energiaforrást – fogalmazott az orosz Gazprommal kötött szerződésről Orbán Viktor, hozzátéve: a magyar energetikai szakemberek a világ élvonalában vannak, ami a kereskedelmi tudás szegmensében is megmutatkozik – mutatott rá. 

Az európai helyzetről a miniszterelnök elmondta: 

Európában gázhiány van, aminek az a következménye, hogy agyonnyomja a családokat az energiaár. Örüljünk annak, hogy ebből mi ki tudtunk maradni; persze nyomás van rajtunk, hogy alkalmazkodjunk a mindenkori árakhoz, de van egy jó gyakorlatunk, amihez ragaszkodunk.

– Az oroszokkal meg kell egyezni, és mi megegyeztünk tizenöt évre, valamivel alacsonyabb áron, mint az előző megállapodás ára volt, miközben az egész világon emelkedik az energia ára – szögezte le az ukránokkal kialakult vita kapcsán Orbán Viktor, aki szerint az energiabiztonság kérdését nem lehet összekeverni a politikával. – Az oroszok is korrekt partnerek voltak a megállapodás során – húzta alá a miniszterelnök.

Az ukránok politikai fenyegetéseire visszatérve Orbán Viktor megjegyezte: a németekkel azért nem legénykedtek, mert velük nehezebb lett volna. – Nekünk kellenek a biztonságos szerződések és az, hogy megérkezzen a gáz, ami Ukrajna felől nem volt biztosítva – fogalmazott. A miniszterelnök rámutatott: 

egy magyar család egy évben 385 ezer forinttal költene többet energiára, ami havi 32 ezer forint pluszkiadást jelentene, ha a kormány nem tudta volna ezt az energiapolitikát folytatni.

A baloldal a parlamentben is rendszeresen hangoztatja, hogy a világpiaci árakat kell követni az energiapolitikában, ami a 2010 előtti időszakot hozná vissza, ami azt jelenti, hogy vége lenne az olcsó rezsinek és visszatérnénk oda, ahol 2010 előtt voltunk 

– hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, majd azt is megjegyezte: mindig arról kell vitatkoznunk, hogy visszatérjen-e a múlt. 

– Ha visszatér a baloldal, akkor visszatérnek a magas energiaárak 

– vont párhuzamot a miniszterelnök.

Arra a kérdésre, hogy Brüsszel milyen összeggel járult hozzá a határvédelemhez, a kormányfő elmondta: „szinte csak azt az összeget kapták meg, amelyet általában a migráció nélküli békeidőben is a határok védelmére kapnak az országok”. 

– Azt nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar határra nehezedő nyomás elhárítására szükséges katonai és rendőri erő, valamint a kerítés felépítésének a költségét Brüsszel teljesen figyelmen kívül hagyta 

– közölte a miniszterelnök.

– Többször is jeleztem feléjük, hogy a kerítés és a katonák nemcsak Magyarországot, hanem őket is védik, de a fülük botját sem mozdították. Ugyanakkor  a hírek szerint más országoknak megígérték, hogy pénzt fognak adni a határvédelemre, de ha mást pénzt kap, akkor a méltányos eljárás azt igényli, hogy mi is megkapjuk azt, ami a határvédelem terhei miatt megillet minket 

– tette hozzá a politikus, hangsúlyozva: a kényelmes és nyugodt európai élet előfeltétele, hogy a magyar katonák és rendőrök jól védjék a határt.

A csütörtöki hadgyakorlattal kapcsolatban a miniszterelnök úgy reagált: az elmúlt harminc évben az a nézet kerekedett felül Magyarországon, hogy ha a NATO tagjai vagyunk, akkor spórolhatunk a saját haderőnkön. – Kiderült, hogy ez a felfogás teljes tévedés. A szomszédaink nagyon komoly haderőfejlesztéseket hajtanak végre, és nekem is meggyőződésem, hogy ha bajba kerülnénk, nem kapnánk kellő segítséget – mutatott rá Orbán Viktor, kiemelve: nem várható el a többi NATO-tagállamtól sem, hogy olyan szövetségesen segítsen, aki nem gondoskodik a saját védelméről megfelelően, hiszen az élet normális rendjéhez tartozik, hogy minden nemzet gondoskodik a saját védelméről. 

– Kell hadsereg, hiszen a veszélyek korát éljük. Migrációban is szükségünk van egy ütőképes, jól működő hadseregre, mivel a határvédelmet ma katonák nélkül nem tudnánk megoldani 

– mondta a miniszterelnök, majd hozzátette: ki tudja még, hogy a következő évtized mit hoz a világpolitikában, tehát fel kell készülni.

– Egy hadsereget nem lehet egyik napról a másikra hadrendbe állítani, azt hosszú évek munkájával föl kell építeni. Nem csak az eszközökről beszélek, természetesen az is hatalmas pénz, tehát hosszú, tízéves terv keretében kell a hadsereg technikai hátországát fölépíteni. De a megfelelő szellemiségű katonák kiképzése is hosszadalmas – részletezte a kormányfő, hozzátéve: 

a katonák hazaszeretete és hogy bármi áron megvédik a hazájukat, nem egy üres lózung.

A hadgyakorlatra visszautalva Orbán Viktor elmondta: megtapasztalhatták a haderő színvonalát, és megnyugtatóak voltak a látottak. – A kabinet azért vett részt a hadgyakorlat elején egy kormányülésen, hogy áttekintse a hadiipar építését – mutatott rá a miniszterelnök.

Mint mondta, emellett a kormány áttekintette a haderő technológiai fejlesztésének aspektusát, és megnézte, hogy hol tart a katonák toborzása, kiképzése, felszerelése, valamint döntéseket hoztak a következő év fejlesztési lépéseiről. 

– A Magyar Honvédség történetében ez egy fontos kormányülésként marad majd meg 

– tette hozzá.

Ezután a koronavírus-járvány és a növekvő fertőzöttségi számok kapcsán Orbán Viktor elmondta: aki már egyszer beoltotta magát, az megtapasztalta, hogy milyen jó dolog védettnek lenni, sőt több mint 600 ezren úgy látják, hogy a harmadik oltás is tovább erősíti a védettséget. A kormányfő emlékeztetett: egész nyáron készültek arra, hogy jön a negyedik hullám, és fölhalmoztak annyi vakcinát, amellyel kétszer, de akár háromszor is be lehet oltani az egész országot. 

A vírus nem megy el, tehát akik nem oltatták be magukat, nem reménykedhetnek abban, hogy ők nem fertőződnek meg, ugyanis kiderült, hogy ez nem igaz. Nincs nyájimmunitás, így a vírus mindenkit meg fog találni, aki nincs beoltva. Nem érdemes kockáztatni, hiszen nem az oltás a kockázat, hanem az oltatlanság. Az oltás működik 

– húzta alá a miniszterelnök.