A fővárosi vezetés késlekedése tízmilliárdokban mérhető

Budapest az állami támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője, de a főváros vezetése helyett nem tud a kormány döntéseket hozni.

Az összegzés szerint a Budapest működésére adott költségvetési támogatások összegét idén harmadával emelték tavalyhoz képest, a 2020-as 88,3 milliárd forint után 2021-ben 111,4 milliárd forint állami hozzájárulás segítette a fővárosi és a kerületi önkormányzatok feladatainak ellátását.

A jómódúnak minősülő önkormányzatok közül egyedüliként a fővárosi önkormányzat kapott kedvezményt a szolidaritási hozzájárulás megfizetése alól, 2017–2020 között közel 50 milliárd forint értékben

 – olvasható a közleményben.

Mint írják, 

a kormány kiemelten hozzájárul Budapest fejlesztéséhez is. 

Az Egészséges Budapest programban a kormány 2020 és 2024 között 50 milliárd forintot biztosít a fővárosi önkormányzat és a 23 budapesti kerület számára a járóbeteg-szakellátás fejlesztése és a várólisták csökkentése érdekében.

A fővárosi önkormányzat pénzügyi terheinek csökkentését segíti, hogy a kormány magára vállalta a budai fonódó villamos meghosszabbítását, a kelenföldi intermodális csomópont és részben a pesti alsó rakpart fejlesztését.

Több olyan folyamatban lévő projekthez nyújtott támogatást a kormány, ahol a beruházó a főváros.

 Teljes egészében „finanszíroztuk az M3 metróvonal 220 milliárd forintos felújítását. A Lánchíd 6 milliárd, a Blaha Lujza tér pedig 1 milliárd forint kormányzati támogatással újulhat meg. A 2010 óta megvalósult és még folyamatban lévő budapesti beruházások értéke több mint 2300 milliárd forintra tehető” – olvasható a közleményben.

Magyarországon a helyi közügyek intézése a kormánytól függetlenül működő önkormányzatok feladata, a budapestiek a fővárosi önkormányzat jelenlegi vezetését bízták meg a képviseletükkel. 

A kormány Budapestre a nemzet fővárosaként tekint, ezért a város az állami támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője, de a főváros vezetése helyett nem tud a kormány döntéseket hozni, gazdálkodni

 – írták.

A Miniszterelnökség közleményében emlékeztet arra, hogy a fővárosi önkormányzat anyagi helyzete stabil, 2021. október végén 87,3 milliárd forint készpénzzel és 46,7 milliárd forint állampapírral rendelkezett. Jelentős részben a kormányzati válságkezelésnek köszönhetően a helyi iparűzési adóból származó bevételek idén várhatóan jelentős meghaladják a tervezett összeget, 139 helyett 150 milliárd forint körüli összegre számíthat a főváros.

Budapest jó pénzügyi helyzetét igazolta az is, hogy a Moody’s nemzetközi hitelminősítő 2020 őszén, a koronavírus negatív gazdasági hatásai ellenére javította Budapest adósosztályzati besorolását, jelenleg stabil kilátással értékelve a főváros anyagi helyzetét, cáfolva ezzel a főpolgármester állításait

 – tartalmazza a közlemény.

Az önkormányzatnak jutott pénze luxusszálloda vásárlására 5 milliárd forintért, jutalmakra és tanácsadói díjakra, brüsszeli képviselet fenntartására milliárdos nagyságrendben.

A fővárosi vezetés késlekedése egyes fővárosi nagyberuházások elindításával is tízmilliárdos többletkiadást okozott. Ezek nem egy csődközeli helyzetben lévő önkormányzatra jellemző kiadások, ezért arra kérjük a főváros vezetését, hogy Budapest érdekében az ellenzéki politikai akciók mellett a rájuk bízott önkormányzat gazdálkodásával is érdemben foglalkozzanak

 – olvasható a közleményben.

Borítókép: a Duna fölött átívelő, felújítás alatt lévő és emiatt évekre lezárt, beburkolt Széchenyi Lánchíd az alkonyati fényben. A főváros első hídját megújító felújítás idejére a szakemberek betakarták a fémszerkezetet, hogy a híd alatt változatlanul zajló hajóforgalmat ne veszélyeztessék esetleg lehulló alkatrészelemek (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)