Amikor naponta omlik össze a fővárosi kommunikációs stratégia

Miközben egyre szaporodnak a kérdőjelek a Városháza tervezett eladásáról, és a fővárosi ingatlanok fű alatti értékesítéséről szóló hangfelvételek nyomán, addig Karácsony Gergelyék érdemi válaszok helyett csak olyan alibimagyarázatokat adnak, amelyeket folyamatosan, napról napra cáfolnak meg a sajtóban megjelenő leleplező anyagok. Az Anonymus által közzétett legutóbbi hangfelvételen például Bajnai Gordon egykori MSZP-s kormányfő is arról beszélt, hogy a főváros vezetése rendszeres kapcsolatban áll az úgynevezett jutalékos rendszerben működtetett ingatlanmutyi szereplőivel.

Fotó: Teknős Miklós

Amikor november 4-én az Index először írt arról, hogy a főváros a Városháza eladását tervezi, Karácsony Gergely mindent tagadott. A főpolgármester a botrány kirobbanása napján közzétett Facebook-bejegyzésében a sajtót bírálva álhírnek nevezte a Városháza értékesítési terveiről szóló híreket, s azt állította, nem is tudnak róla, hogy az Index cikkében milyen üzleti köröket említenek, akik már megtették az első lépéseket az értékesítés irányába.

„Szerintem nincsen ilyen ügy”

Bár november 5-én az Index bemutatott egy megbízási szerződést is, amelyet a Northern Rock Kft. kötött a Beák és Társa Ingatlanközvetítő Kft.-vel a Városháza értékesítésére, Karácsony sajtpapírnak titulálta a kontraktust a Facebook-oldalán. 

Az ATV műsorában pedig a főpolgármester azt hangoztatta, hogy szerinte nincsen ilyen ügy. „Az Index előhozott egy szerződést, amit nem mi kötöttünk. Nem tudjuk, hogy kik (és mikor kötötték), és az egészhez semmi közünk” – fogalmazott.

Később kiderült, hogy mégis volt a Városháza eladására vonatkozó opció egy tavaly novemberben készült döntés-előkészítő tanulmányban, amelyet végül a városvezetés hozott nyilvánosságra. Ezt azonban csak azután tették meg Karácsonyék, hogy Anonymus november 9-én közzétett hangfelvételén a már említett Barts Balázs félreérthetetlenül arról beszélt, hogy eladnák a Városházát, s hogy az elképzelés már a kabinetet is megjárta. Vagyis Karácsony Gergelynek is ismernie kell azt. – A Városháza épülete, és az előtte lévő telek teljes egészében, ami a projektben van. Ez a 4,7 hektár, amiből 3,9 hektárt eladnánk, […] az egy alku lehet az adásvételnél, hogy a tűzoltóság telke megy az eladásba – fogalmazott a felvételen a vagyonkezelő vezérigazgatója. Barts azt is állította, hogy a Városháza parkot csak ideiglenesen, és pusztán azért hoznák létre, mert Karácsony megígérte annak megvalósítását a 2019-es kampányában, ám később „szétcsesznék”.  A felvétel megjelenését követően Karácsony továbbra is tagadta, hogy eladnák a Városházát, ahogyan azt is, hogy csak ideiglenesen, rövid távú politikai céljai érdekében építtetné meg a parkot. Mindazonáltal a főpolgármester egy jelentés elkészítését kérte Bartstól, majd egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a vagyonkezelő vezérigazgatója a városvezetés felhatalmazása nélkül tárgyalt a Városháza eladásának opciójáról. Különös, hogy a főpolgármester Bartsot ezért mindössze írásbeli fegyelmiben részesítette, s a vagyonkezelő élén hagyta, azt hangoztatva, hogy töretlen iránta a bizalma.

Nem indul belső vizsgálat

Érdekesség, hogy a Karácsonyék által elfogadott jelentésben Barts Balázs azt állítja, hogy a befektetőkkel folytatott tárgyaláson nem vetette fel a tanulmánynak a Városháza eladására vonatkozó forgatókönyvét, hiszen ezt a hangfelvétel egyértelműen cáfolja. Barts a főpolgármesternek írt jelentésében azt állította: a szóban forgó egyeztetésen arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a főváros vezetése a B/1 és a B/2 jelű fejlesztési verziókat támogatta. Vagyis azt, hogy a Városháza értékesítése nélkül építsenek fel egy, a mai kor elvárásainak megfelelő színvonalú irodát. A nyilvánosságra került felvételeken azonban a vagyonkezelő vezére lényegében arról beszél a befektetőknek, hogy a fővárosi politikusok a D jelű fejlesztési változat megvalósítására adták áldásukat. Az pedig már a Városháza ingatlanának eladásáról szólt.

Még ennél is különösebb, hogy Karácsonyék azt állítják, hogy a tanulmány múlt novemberi elkészülte után azonnal elvetették a Városháza értékesítésének a lehetőségét, holott a vagyonkezelő vezérigazgatója idén májusban beszélt az értékesítési tervekről a befektetőknek. Az is érthetetlen, hogy belső vizsgálatot egyáltalán nem rendelt el Karácsony, hiszen ebben pedig még a városvezetés is megosztott volt: Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes a Mediaworks Hírcentruma kérdésére azt mondta, úgy tudja, hogy indul belső vizsgálat a műemlékvédelem alatt álló épületegyüttes tervezett értékesítése ügyében. A belső vizsgálat indítását sürgette egyébként Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere is.

Figyelemre méltó, hogy Berki Zsoltról, a Városháza eladására megbízási szerződést kötő, fentebb említett Northern Rock Kft. tulajdonosáról Karácsony egy november 10-i sajtótájékoztatón azt felelte, hogy csak annyit tud róla, amit a Google kereső kiadott, s nem állnak vele semmilyen kapcsolatban. A főpolgármester egy néhány nappal később tartott sajtóeseményen már elismerte, hogy a vagyonkezelő többször is egyeztetett Berki Zsolttal. 

Barts Balázs az igazoló jelentésében külön említést tett Berki Zsoltról is. Mint mondta, a férfi először 2017-ben jelentkezett befektetői kapcsolattartóként a BFVK-nál, egy Ráday utcában található két telek iránt érdeklődve. Az értékesítésre – nyilvános pályázat és anonim licit alapján – sor került, amely hárommilliárd forint bevételt eredményezett a fővárosi önkormányzat számára. – Mindez innentől kezdődően kellő alapot biztosított arra, hogy komoly ingatlanpiaci befektetői kapcsolattartónak tekintsem – állította Barts Balázs.

Karácsony egy másik önellentmondásba is belefutott, hiszen hamisan állította, hogy Barts Balázs még Tarlós István hivatali ideje alatt tárgyalt Berkivel egy XXII. kerületi ingatlan értékesítéséről. A főpolgármester állításait Tarlós István megcáfolta, amikor a Hír TV Napi aktuális című műsorában rámutatott, hogy a nagytétényi telek értékesítésére a pályázatot a jelenlegi fővárosi vezetés írta ki 2020 áprilisában, s az év júniusában történt végül a tranzakció. A vevő a Grébics Ingatlan Zrt. volt, amelynek a tulajdonosa maga Gansperger Gyula, aki az egyik hangfelvételen részletesen elmondta, hogyan jutott korrupciós módon –  Berki Zsoltnak milliókat kifizetve – a több mint 7000 négyzetméteres telek birtokába. Berki egy másik hangfelvételen is szóba került, ahol Gansperger a jutalékos rendszer működését magyarázta beszélgetőtársának. Itt a jutalékos rendszer „frontolója” egy Bécsi úti ingatlan neve kapcsán került szóba, s Gansperger sokat sejtetően megjegyezte, hogy az értékesítést követően Berki lecserélte az autóját.

Tagadják, hogy ismerik a „buliba bevett” Berkiéket

Ahogy egymás után kerültek nyilvánosságra a hangfelvételek, világosan kiderült, hogy a főváros vezetése is tartotta a kapcsolatot, sőt együttműködött az Anonymus anyagain megszólaló szereplőkkel, ám a főpolgármester mégis ragaszkodott a több sebből is vérző védekezéséhez. Így továbbra is azt állította a november 16-i, Városházán tartott sajtótájékoztatón, hogy „a városvezetés egyetlen egy tagja sem, soha nem találkozott semmilyen tárgyaláson Gansperger Gyulával, a Berki vezetéknevű és különböző keresztnevű emberekkel”. Pedig ekkorra már az a felvétel is megjelent a sajtóban, amelyen Gansperger arról beszél, hogy a jutalékos rendszer Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes kezében fut össze – ő a pénzbeszedő a fű alatti ingatlanügyleteknél – s a baloldali kötődésű üzletember azt is elmondja, hogy Kiss feladata elrendezni, ha „a Tüttő bele akar túrni” a bizniszbe. Gansperger még azt is elárulja beszélgetőtársának, hogy Kiss Ambrust – Tordai Csabával, Karácsony jogi főtanácsadójával együtt – Bajnai ajánlotta be Karácsonynak, s hogy gyakorlatilag ők ketten vezetik a fővárosi önkormányzatot. Az egykori Wallis-vezér azt is cáfolja, hogy a városvezetés ne ismerné a jutalékos „buliba” bevett Berki testvérpárt, Zsoltot és Józsefet. Ugyanis szavai szerint utóbbit Kiss Ambrus jól ismeri abból az időből, amikor Kiss Péter munkatársa volt, hiszen – mint mondta – Berki József volt a szocialisták néhai erős emberének „valami balkeze”.

Az már csak hab a tortán, hogy Karácsony a Fidesz gazdasági holdudvarához tartozó üzletembernek nevezte Ganspergert, aki „bevádolja” az egyik kollégáját. Ezzel szemben Gansperger Gyula az ezredfordulótól a baloldallal mozgott, Bajnait váltotta a Wallis élén, s az egyik felvételen a szocialista exkormányfő olyan régi harcostársaként említette őt, akivel a barátságnál is szorosabb szálak kötik össze. Anonymus egy másik felvételén pedig Ganspergerrel együtt láthatók, amint éppen egy autóból szállnak ki.

A tények és a lényeg

Míg tehát Karácsony továbbra is tagadja, hogy a Városházát értékesíteni szeretnék, az ezzel szembehelyezhető cáfolatok a következőképpen foglalhatók össze:

– A Berki Zsolt vezette Northern Rock Kft. a Beák és Társa Ingatlanközvetítő Kft.-vel kötött megbízási szerződést az eladásra. Az ingatlanos cég értékesítette korábban az MSZP egykori székházát is.

– Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezetője konkrétan eladási terveket emlegetett az egyik felvételen, pontosan megnevezve a Városháza értékesíteni kívánt részének hektárban megadott területét. A vezérigazgató mások mellett Gansperger Gyula és Berki Zsolt társaságában befektetőkkel egyeztetett az értékes fővárosi ingatlanról, az egyeztetésről készült felvételt Anonymus juttatta el több szerkesztőséghez.

– Egy nyilvánosságra került hanganyagon Gansperger Gyula, baloldali üzletember a Városháza tervezett eladásával összefüggésben ismertette azt a jutalékos rendszert, amelyen keresztül korrupciós eljárással már több fővárosi ingatlant is értékesítettek fű alatt. Például egy több mint 7000 négyzetméteres nagytétényi telek az ő cégéhez került, egy Bécsi úti ingatlan dobra verése után pedig Berki Zsolt új autót vásárolhatott magának. Gansperger elmondása szerint a jutalékos rendszer úgy épül fel, hogy a visszaosztott összegekből Kiss Ambrus is részesül, de Tordai Csaba „nem pénzezik”.

– Egy másik felvételen Bajnai Gordon részletekbe menően ecsetelte, hogy a városvezetésnek is tetsző tervek szerint egy kisebb irodaszárnyba költöztetnék az önkormányzatot, a fennmaradó részen pedig hotelt, lakásokat vagy irodaépületet hoznának létre. Külföldi befektetők bevonásának szükségességét emlegette, mivel a magyar vállalkozóknak nincs „megfelelő képességük”. A volt kormányfő elmondta azt is, hogy van szándék a Városháza értékesítésére.