Közel 12 ezer Kárpát-medencében élő 15–29 év közötti magyar fiatal megkérdezésével készült el az a kutatás, amely a magyarországiak mellett a külhoni magyar fiatalok létszámát, élethelyzetét, jövőbeli terveit térképezte fel. Noha egyelőre mindössze gyorsjelentések állnak rendelkezésre, az adatok feldolgozását végző Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferencián ismertette a már meglévő eredményeket.
A műhelykonferencia célja az volt, hogy elősegítse a szakmai párbeszédet a külhoni magyar, valamint a magyarországi ifjúság helyzetéről, és lehetőséget teremtsen az ifjúságkutatás adatait feldolgozó kutatócsoport munkájának összehangolására. A készülő tanulmányok bemutatását kötetlen beszélgetés követte, amelyen érintették a terepmunka, a módszertan és az adatfeldolgozás eddigi tapasztalatait.
A konferencián köszöntőt mondott Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is, aki a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta, a magyar ifjúságra vonatkozó kutatások mostani konferenciája hiánypótlónak is nevezhető, mivel az utóbbi években ez elmaradt.
– Az eredmények feldolgozása folyamatos, de az eddigi adatokból is le lehet már szűrni néhány konzekvenciát
– fogalmazott az államtitkár.
Mint mondta, ma kétmillió, 15–29 éves magyar fiatal él a Kárpát-medencében; 1,6 millió Magyarországon, 400 ezer pedig a határainkon túl. A kutatásban 12 ezer fiatalt vontak be, 2000 főt kérdeztek meg Erdélyben, ezret a Felvidéken, valamint 500-500 fiatal a Vajdaságban és Kárpátalján vett részt a felmérésben. – A kutatásból kiderült, hogy 2020-ban jóval kevesebb a fiatal, mint 2016-ban. Ennek oka a népességcsökkenésben keresendő, hiszen ez a fogyás már 1981 óta tart – tette hozzá Potápi Árpád János, aki a már ismert eredményekről azt mondta, a trendek jobbára hasonlóak, nagy eltérések nincsenek a hazai és külhoniak között.
– Régebben mindig a munkanélküliségtől féltek leginkább a fiatalok, most az életbizonytalanságtól, a céltalanságtól, az alacsony fizetéstől tartanak a legtöbben. A fiatalok bizakodóbbak, mint évekkel ezelőtt voltak, és ami a legfontosabb, hogy a külhoni magyarok identitása 92 százalékban magyar
– hangsúlyozta.
A felmérésből többek közt az is látszik, hogy a határon túli fiatalok is családban gondolkodnak, házasságpártiak. Kicsivel több gyermeket szeretnének, mint a magyarországiak, de nem jelentős a különbség.
– Ez nagyon fontos pontja a kutatásnak, hiszen gyermekek, fiatalok nélkül nemzetpolitika sem lehetséges
– emelte ki az államtitkár, aki elmondta azt is, a kutatás célja az is, hogy irányt mutasson a politikának, hiszen e nélkül a felmérés nélkül az elméleteik nem feltétlen találkoznak a fiatalok igényeivel, elképzeléseivel.
A további eredményeket illetően Kántor Zoltán, a Nemzeti Kutatóintézet igazgatója lapunknak többek közt arról számolt be, hogy a politika iránti érdeklődés a határon túli fiatalok körében sem túl magas, de még mindig jobban érdekli őket a közélet, mint a Magyarországon élőket. Szavaiból az is kiderült, a vallásosság terén az erdélyiek és a kárpátaljai magyarok elkötelezettebbek a lelki élet iránt, hiszen ez is az összetartozás egyik fontos intézménye. – A továbbtanulás terén a többség otthon képzeli el a felsőfokú tanulmányokat. Aki elhagyná az országot, reményeink szerint a tudásával majd hazatér, ez a mindenkori kormányzatnak is feladatot ad, továbbgondolkodásra késztetve őket – közölte.
A kutatóintézet tudományos vizsgálatokat végző háttérintézetként azt is vizsgálja, az eredmények tükrében hogyan lehet segítséget nyújtani a fiataloknak, legyen szó családpolitikáról vagy közösségi életről, amelyre nagy igény mutatkozik.
– Ez utóbbira az államtitkárságnak számos programja van már, de ezeket lehet tovább szélesíteni, hogy a nemzeti identitás erősödjön. Azt is látjuk, hogy komoly igény van a sporttevékenységekre, ezzel együtt a határon túli sportcsapatok meccsei ugyanúgy erősítik a nemzeti összetartozást
– tette hozzá. Mint mondta, az elmúlt 10–12 év eredményei megítélése szerint a kutatásból is tükröződnek, a magyar állam nemzetpolitikája sokat tett hozzá a most született eredményekhez.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Rosta Tibor)
