A Századvég Alapítvány szerint
Márki-Zay Péternek, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjének nyilatkozatai a 2010 előtti szocialista világot idézik.
Az alapítvány honlapján olvasható elemzésben azt írják: Márki-Zay Péter rezsicsökkentéssel és üzemanyagárakkal kapcsolatos nyilatkozataira tekintettel a Századvég feltérképezte, hogy milyen hasonlóságok vannak a baloldal kormányfőjelöltjének válságkezelési „javaslatai”, és a 2010 előtti szocialista politika alakítóinak látásmódja, illetve a társadalmi-gazdasági kihívásokra adott válaszai között.
A Századvég felidézte, miszerint Márki-Zay Péter egy nyilatkozatában azt sugallta, hogy a növekvő üzemanyagárakra – a 480 forintos felső határ hatósági rögzítése helyett – jobb megoldás lenne, ha az emberek kisebb vagy hibrid gépjárművet vásárolnának, illetve nem egyesével, hanem többen mennének együtt munkába. Ezenfelül – folytatták – a hódmezővásárhelyi polgármester a rezsicsökkentés alternatívájaként felvetette, hogy kevesebb vizet, áramot és gázt kell használni, valamint ostobaságnak nevezte, hogy a világpiaci árakat meg lehet állítani a határon.
Véleményük szerint
Márki-Zay Péter ezen felvetései nem meglepőek abból a szempontból, hogy a hazai balliberális erők válasza a jelentkező válsághelyzetekre hagyományosan az emberek és vállalkozások terheinek növelése volt.
Az elemzés arra hivatkozik, hogy 2002 és 2010 között a baloldali kormányok több mint negyven alkalommal emeltek adót, valamint Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként megszüntette a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekes családok esetében, a háromgyerekesekét pedig csökkentette. A felsorolásban szerepelnek a pedagógus-elbocsájtások, az iskola- és kórházbezárások, a felsőoktatási tandíj, a kórházi napidíj és a vizitdíj bevezetése – amelyeket a 2008-as népszavazás törölt el – valamint a közszféra béreinek befagyasztása, a 13. havi bér és a 13. havi nyugdíj eltörlése is. Emellett a 2010 előtti baloldali politikusok kommunikációjára, többek között Gyurcsány Ferenc 2006-os nyilatkozatára is kitértek, amelyben az akkori miniszterelnök a munkaadókat bírálva azt mondta: „el lehet menni Magyarországról!"
Világosan látható tehát – hívták fel a figyelmet –, hogy
Márki-Zay Péter bukott szocialista mintát követ, mind a javaslatai, mind a politikai stílusa tekintetében maradéktalanul azonosult a baloldal évtizedek óta követett irányvonalával.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a magyar választók 2010 óta három egymást követő országgyűlési választáson mondtak nemet a bukott szocialista politika visszatérésére – fűzték hozzá.
Borítókép: Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, valamint a korábbi jelöltek (Fotó: Szigetváry Zsolt)