Van, aki már fizetett a műtrágyakartellben, de nem Bigéék

A hét végéig maradt idő átutalni a GVH által kiszabott rekordbírságot az érintett cégeknek. Könnyen lehet, hogy a Bige László milliárdos érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek megpróbálja megúszni a büntetés befizetését – írja cikkében a Világgazdaság.

Nyíregyháza, 2011. december 27. Bige László, a Bige Holding Csoport tulajdonosa és elnöke. A felvétel a nyíregyházi Korona Hotelben tartott sajtótájékoztatón készült. MTI Fotó: Balázs Attila Fotó: Balázs Attila

Ketyeg az óra

A GVH október 22-én jelentette be, hogy a teljes hazai műtrágyapiacot érintő kartellt tárt fel. Az ügy összesen 11 társaságot érintett, amelyből kettő (Agrimpex és az RWA) vétlennek bizonyult, így velük szemben a hatóság megszüntette az eljárást. A kartellező kilenc vállalkozás közül kettő elismerte a jogsértést és együttműködött a GVH-val. Ezek egyike a KITE Zrt., amelynek a hatályos szabályok szerint elengedték a bírságot. A másik a Cargill, amelynek pedig csökkentették, de így is szűk kétmilliárdos befizetésre kötelezték. 

A fél tucat cégével a kartellt tulajdonképpen megszervező Nitrogénművek Zrt.-t – az egyik leggazdagabb magyar, Bige László műtrágyakirály érdekeltsége – több mint 11 milliárd forintra szankcionálták.

A bírságot az érintetteknek a versenytanácsi határozat közlésétől számított 30 napon belül kell befizetniük. Ez vasárnap fut ki, tehát alig néhány nap maradt hátra. A GVH lapunknak azt írta, hogy a bírság (illetve eljárási költség és az esetleges késedelmi pótlék) meg nem fizetése esetén a hatóság megindítja a határozat végrehajtását. Ennek foganatosítása az eljárási szabályok értelmében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata. Bigéék a döntést követően rögtön kijelentették, hogy azt mindenképpen megtámadják a bíróság előtt. Csakhogy ez a GVH tájékoztatása szerint ez máig nem történt meg. 

Sem a Nitrogénművek-csoport, sem más érintett nem kezdeményezett jogorvoslatot a határozattal szemben

– közölték.

Menekülőút

Ráadásul mindez hiába is következne be, a kiszabott bírság befizetésére nincs halasztó hatálya. Vagyis attól függetlenül, hogy indul-e bírósági felülvizsgálat, a GVH-büntetést a hét végéig akkor is át kell utalni. Ebből a helyzetből egy menekülőút látszik, amelyre a Nitrogénművek végül még rá is léphet. A VG-nek ugyanis nyilatkozott Fábry Eszter vezérigazgató, aki elmondta, hogy 

jelenleg mérlegelik az azonnali jogvédelem iránti kérelmünk benyújtását.

Ez lényegében egy olyan jogintézmény, amellyel el lehet érni, hogy például közvetlenül fenyegető hátrányra hivatkozva mégis elrendelhető a halasztó hatály a büntetés befizetésére. Ez akár több évre, a jogerős bírósági döntésig is érvényben maradhat. 

Jóllehet a társaság maga jelentette be, hogy a nem várt eseményekre jelentős likviditási tartalékot halmozott fel az elmúlt időszakban, a vezérigazgató szerint a műtrágyaiparban kimagasló a piaci környezet kockázata az energiaintenzivitás miatt. 

A kockázatok egy része kezelhető, de vannak olyanok, amelyekre nincs ráhatásunk.

Azt is jelezte lapunknak, hogy a keresetlevelünk a GVH döntésének bírósági megtámadására előkészítés alatt áll.

A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. 1970-es évekből származó nagy kapacitású műtrágyagyára  Fotó: Jászai Csaba

 

Továbbgyűrűző hatások 

A Bige-csoport tagadja a versenyhatóság 250 oldalon keresztül sorolt megállapításait, mindenesetre a GVH a négy évig tartó vizsgálata során súlyos körülményeket tárt fel. 

A Nitrogénművek, illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó és -forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták a viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevőknek értékesíthetik tovább azokat. A cégcsoport emellett – a külföldről történő beszerzés korlátozása érdekében – jelentős évi minimum-vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő a viszonteladóinak. (A Nitrogénművek üzemelteti Magyarország egyetlen műtrágyagyárát, a hazai piacon így csak az import jelenthet számára versenyhelyzetet.) 

A kartellek a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okozhatnak. A műtrágyakartell esetében a GVH rámutatott: 

a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a magyarországi gazdák a jogsértés időtartama alatt, a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest magasabb árakkal szembesülhettek. 

Sőt, mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag-utánpótlása szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével továbbgyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat.

Az eredeti cikket ITT érheti el. 

Borítókép: Bige László (Fotó: MTI/Balázs Attila)