Következő mérkőzések
Lengyelország
15:002024. június 16.
Hollandia
Szlovénia
18:002024. június 16.
Dánia

Bajnai Gordon, és ami mögötte van (1. rész)

A Városháza-gate-ben játszott szerepe miatt Bajnai Gordon ismét a közbeszéd részévé vált. A háttérben szervezkedő üzletember lassan tizenhárom éve lett kormányfő, megválasztásának következő évfordulója nagyjából egybe esik majd a következő választáséval. Bajnai várhatóan 2022-ben sem méretteti meg magát, nem a demokratikus voksolások embere: 2006 tavaszán még nem ismerhették őt a választók, 2009-ben választói felhatalmazás nélkül lett kormányfő, 2014-ben pedig még a sajátjai sem jelölték a baloldal listavezetőjének. Amikor aztán ugyanezen évben kétszer is képviselőnek választották, inkább gyorsan lemondott. Bajnai közéleti szerepét elemző cikkünk első részéből egyértelműen kiderül, a volt miniszterelnök nem a magyar választók bizalmára hajt, egészen máshonnan számít elismerésre.

Mediaworks–Hírcentrum
2021. 12. 11. 6:45
Bajnai Gordon; Falus Ferenc
Budapest, 2013. március 17. Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség vezetője (b) és Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos (j) az Egymillióan a magyar sajtószabadságért, ismertebb nevén a Milla demonstrációján a budapesti Kálvin téren 2013. március 17-én. A civil egyesület a március 15-én a rendkívüli időjárás miatt elmaradt rendezvény helyett hívta össze a tüntetést a "tisztességes kormányzásért". MTI Fotó: Marjai János Fotó: Marjai János
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A válságkezelő kormánynak nincs politikai ambíciója, csak szakmai” – ezt maga Bajnai Gordon mondta 2009. április 14-én, azon a napon, amikor Magyarország legnagyobb politikai hatalommal járó tisztségére, azaz kormányfőnek választották. Gyurcsány Ferenc rendszerváltáskori barátja 2006 tavaszán lett az uniós pénzekért, azaz a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. Később Gyurcsány önkormányzati és területfejlesztési, később pedig nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterré léptette elő. 

Bajnai még 2010 májusában, immár kormányfői leköszönése után is úgy nyilatkozott a Népszabadságnak, hogy „Nem gondolom magam politikusnak. Politikus az, aki hivatásszerűen azzal foglalkozik, hogy a közhatalmat megszerezze és megtartsa. Én soha nem akartam sem megszerezni, sem megtartani a hatalmat. Nem vagyok párttag. A válságkezelésből fakadó sajátos attitűddel viseltem átmenetileg az ország egyik legfőbb politikai tisztségét. A feladatom lejárt, igyekszem a legnagyobb tisztességgel átadni az utódomnak.”

„Senki sem szolgálhat két úrnak”

Az is sokatmondó ugyanakkor, ahogy Bajnai a kormánya feletti ítéletről és ítélkezőkről beszélt. „Azt gondolom, 2010-ben valamilyen mértékig meg fogják ítélni a kormányom működését is, még akkor is, ha sem én magam, sem kormányom szakértő tagjai nem indulnak a választásokon. Az igazi ítéletet a hitelezői kör, a nemzetközi pénzpiac mondja ki, mert az igazi tét mégiscsak az, sikerül-e Magyarországnak átvészelnie a válságot” – mondta 2009 júniusában a Mozgó Világnak adott kormányfői interjújában. Szembetűnő a kettős megfelelési kényszer: vannak a politikusok, akikről a választás dönt, és van egy „igazi ítélet”, amelyet pedig a nemzetközi pénzpiac mond ki. Később képbe került egy harmadik szereplő az ítélkezők közül: visszatérő érv lett az átmeneti kormányzás méltatásaiban, hogy Obama amerikai elnök miként ismerte el a balliberális válságkormányzást.

Úgy ment, hogy jött

Később kiderült, hogy Bajnainak igenis vannak politikai ambíciói, csak hosszú távúak. 2010-es búcsúbeszédében – utólag visszanézve ez már egyértelmű – gyakorlatilag programot hirdetett majdani visszatérésére. „Számunkra a reformkor jelesei mutatnak példát. Arra törekedtünk, hogy haza és haladás végre ne egymás rovására, hanem együtt, egymást erősítve legyenek érvényesíthetők. Haza és haladás, hagyományok és modernizáció, nemzet és demokrácia, verseny és együttműködés, Magyarország és Európa. Csupa »és«. Folytathatnám a sort, de ez most már az önök dolga.” A befejezés ugyan arra utalt, hogy Bajnai kormányfői távozásával a politikát is végleg elhagyja, de ehelyett hamarosan szervezkedésbe kezdett, és létrehozta a Haza és Haladás Alapítványt.

2010 végén ugyanis már arról írt a HVG, hogy kétmillió forint indulótőkével bejegyezték Bajnai Gordon Haza és Haladás Alapítványát, a felügyelőbizottságot Oszkó Péter volt pénzügyminiszter vezette. Az alapítvány neve a rendszerváltást követő évtizedben egy MDF-közeli, konzervatív, jobboldali szervezetet takart, ám Bajnai később ugyanezzel a névvel mégis egy balliberális, progresszív, globalista társaságot hozott össze. Bajnai alapítványi kezdeményezéséről persze már jóval korábban, 2010. május 29-én hírt adott a Népszabadság. A lap megjegyezte, hogy „a közpolitikai alapítvány elsődleges célja és feladata a Bajnai-kormány örökségének gondozása és szükséges védelme”. A kurátorok között a volt kormányfő két kabinetfőnöke, Hegedűs Dóra és Szigetvári Viktor, illetve a kormányiroda volt vezetője, Tordai Csaba (Karácsony Gergely jelenlegi jogi főtanácsadója) is felbukkant. Utóbbi két személy neve a nyilvánosságban ma is szorosan összekapcsolódik Bajnaiéval.

Az amerikai szál

2011 márciusában Mesterházy Attila MSZP-elnök már ismét arról vallott Bajnai kapcsán, hogy „havonta egyszer együtt ebédelünk, és megbeszéljük, mit gondolunk a politikai folyamatokról itthon és külföldön”. Ugyanebben az évben a volt kormányfő huzamosabb időre az Egyesült Államokba távozott, előbb a New York-i Columbia Egyetemen oktatott vendégelőadóként, majd a Johns Hopkins Egyetemen tartott előadásokat az Európai Unióról és a közép-európai átalakulásokról. Az erről szóló közlemény mindemellett leszögezte: „Bajnai vendégelőadóként oktat majd a nemzetközi tanulmányok iskolájában, így évente négy alkalommal néhány napot tölt Washingtonban. Emellett részt vesz a Transzatlanti Kapcsolatok Központja munkájában, ahol José Maria Aznar volt spanyol miniszterelnök és John Bruton korábbi ír miniszterelnök is rendszeres vendégelőadó az »európai vezetők« program keretében.”

A Haza és Haladás Alapítvány ugyanakkor már 2011 májusában megkezdte működését. Bajnai az alapítvány bemutatásakor külön hangsúlyozta, hogy a szervezet nem egy párt csírája. A Népszabadság viszont valamiért mégis úgy számolt be az alapítvány működésének megkezdéséről, hogy „Bajnai zászlót bontott”. A Haza és Haladás ugyanezen néven egy blogot is indított, amelyen az első bejegyzést Tordai Csaba alkotmányjogász az új alaptörvénynek szentelte. Érdekesség a mából visszanézve, hogy 2011 szeptemberében Ladányi Andor történész – amellett, hogy Bajnait javasolta kormányfőjelöltnek – egy olyan tervet adott elő, hogy az LMP összefoghatna a párttá alakuló Haza és Haladással és egy új liberális párttal, ez a pártszövetség pedig önálló listát indítana ugyan, de az MSZP-vel közös jelölteket állítana a következő parlamenti választáson. 2012 ősze és 2014 tavasza között szinte szó szerint ez a forgatókönyv valósult meg, de ne szaladjunk előre!

2012 elején ugyanis egyre hangosabbá vált a Bajnai-tábor, a volt kormányfő már az évkezdéskor aktivizálta magát, bement az ATV-be, és elmondta, hogy nem mániája az ország vezetése, és nincs ambíciója, miszerint neki kellene az országos elégedetlenség élére állnia, azaz nem miniszterelnöknek jelentkezett be. Az interjú apropója az volt, hogy a volt kormányfő írt egy Magyarország helyzetét értékelő bejegyzést a Haza és Haladás Alapítvány honlapján, amit nehéz volt nem jelölti bejelentkezésnek tekinteni.

Bajnai alapítványa eközben komoly külföldi szponzorokat is szerzett magának. Mint azt akkoriban a polgári sajtó megírta, a Center for American Progress (CAP) nevű szervezet, Hillary Clinton hátországa lett Bajnaiék főszponzora, tehát külföldről kezdték pénzelni a volt kormányfő visszatérését. Méghozzá éppen az Egyesült Államokból, ahol ugye az előző félévben több hónapig tartózkodott. A Haza és Haladás részletes támogatói listája végül 2013-ban látott napvilágot, és ebből kiderült, hogy a Soros György által is ötletgazdaként jegyzett, illetve pénzelt CAP 2011-ben és 2012-ben évente több mint kétszázezer eurót juttatott Bajnaiéknak, miközben a kisebb támogatók sorában megjelent az OTP és a Mol mellett Bojár Gábor, Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely egyik fő támogatója is.

Kapcsolat az RTL-csoporttal

Az alapítványi donorok között  felbukkant a német Bertelsmann Alapítvány és a brit IPPR agytröszt is. Előbbiről érdemes tudni, hogy már 2011 áprilisában felszólalhatott egy budapesti rendezvényükön Bajnai Gordon. Nem mellékesen ez a német szervezet tulajdonolja közvetett módon az RTL magyarországi leányvállalatát. Ugyanis a magyar RTL tulajdonosa a nemzetközi RTL-csoport, annak – ma már – 76 százalékos tulajdonosa a Bertelsmann Részvénytársaság. Utóbbit pedig nagyrészt, 77,6 százalékban a Bertelsmann Alapítvány, illetve ezen kívül más, a Mohn családhoz tartozó alapítványok, továbbá maga az említett család tulajdonol. Ez a német, Brüsszelben legendásan befolyásos alapítvány, az RTL közvetett tulajdonosa szállt tehát be Bajnaiék finanszírozásába az említett amerikai alapítvány mellett.

Fotó: Illyés Tibor

Hogy is fogalmazott Gansperger Gyula – aki Bajnai bevallása szerint a régi harcostársa – a nemrég nyilvánosságra került felvételeken? „Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött, ugye én azt gondolom, a külföldi erők és finanszírozók állnak. […] Ugye kik ezek az erők? Ugye egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, az Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon.

Most a szónak nem a rossz értelmében véve. Nem, ő az a miniszter, volt miniszter, akivel, aki kapcsolatot tart ezekkel az emberekkel, nyilván nem ilyen szinten, hogy a nem a 007-es ügynökkel, hanem ezek mind elnökök, nem tudom, micsodák, tehát megvan ennek a rendszere.”

Meghívás a Bilderberg-csoporthoz

Nemcsak a vezető magyarországi televíziós csatornacsoportra, valamint a mögötte álló németországi alapítványra, és a fent említett, leginkább Soros György nevéhez köthető amerikai finanszírozási szálra számíthatott azonban Bajnai, ha külföldi kapcsolatokról volt szó. 2014-ben ugyanis már meghívást nyert a Bilderberg-csoport exkluzív, dániai tanácskozására. Az 1954 óta működő, zártkörű társaság tagjai jelenlegi és korábbi kormányfők, más politikusok, illetve világcégek vezetői, tudósok és médiaszemélyiségek. A hagyományosan befolyásos, ám annál titkosabb szeánszon történtekről a volt kormányfő is csak viccelődve számolt be a nyilvánosságnak. 2015-ben és 2016-ban az addigra a politikából ismét kiszálló Bajnait már nem hívták meg a csoport találkozóira.

A direkt politikafinanszírozás

Térjünk azonban vissza a volt kormányfőhöz, illetve visszatérési kísérletéhez! 2012 során egyre világosabb lett, hogy Bajnai 2014-ben újra megcélozza a kormányfői posztot. Ennek jegyében 2012 októberében baloldali értelmiségiek  megalapították a Haza és Haladás Egyesületet, hogy ezzel előkészítsék Bajnai Gordon visszatérését. Az alapítók között volt Bajnai Gordon mellett Balázs Péter volt külügyminiszter, Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány igazságügyi minisztere, Bitó László író-orvoskutató, Falus Ferenc későbbi főpolgármester-jelölt, Felcsuti Péter, a bankszövetségi volt elnöke, Szigetvári Viktor, Gyurcsány Ferenc volt tanácsadója és Oszkó Péter volt pénzügyminiszter. A Haza és Haladás Egyesület később az Együtt néven megalapított Bajnai-párt háttérintézményeként működött, és ideális politikafinanszírozási csatornát biztosított a kilétüket titkolni kívánó donorok számára.

Nem volt tehát meglepő, amikor 2015 januárjában végül kiderült, hogy Soros György is támogatta a Haza és Haladás Egyesületet. Ezt Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke ismerte el a Magyar Nemzetnek akkoriban adott interjújában. A Haza és Haladás Egyesület 2013-ban 440 millió forint támogatást kapott, hogy pontosan kik voltak az adományozók, nem tudjuk. Később ezt a bajnaista egyesületet – csakúgy, mint a Milla Egyesületet – felszámolták, honlapjuk pedig elérhetetlenné vált.

Beszédes ugyanakkor a Haza és Haladás Alapítvány finanszírozása, melynek beszámolóiból kiderült, hogy ide közvetett módon szintén érkezett a választás előtti évben is Soros-pénz. Ugyanis a Bajnai-közeli szervezet 2013-ban 115 millió forinttal támogatták, ebből 106 millió származott a Soros György-féle szervezettől, amely – ahogy azt korábban említettük – 2011-ben és 2012-ben mintegy 110 millió forintot adott a volt kormányfőnek és csapatának.

Külföldről guruló médiaeurók

A napokban nyilvánosságot látott Gansperger-felvételek Bajnai médiakapcsolatait is tárgyalják. Idézzük fel őket:

„Miért, te megnyitod a Magyar Narancs mérlegét, oda valahonnan jön a pénz, meg a Magyar Jeti Zrt., ami a 444 kiadója.

– Az ki? A 444 kiadó, az Central Média?

– Hát az az Uj Péter.

– Magyar Jeti.

– Kiment az Indexből, tudod.

– Én azt hittem, a Varga Zoli van ezek a publicisták mögött.

– Ő a 24.hu-é.

– Övé a 24.hu.

– Igen.

– Azért csodálkozom, az Uj Péter az másik, nem?

– Ő egy másik, ő a Sorosnál van, meg a Veres Tibinél, a wallisosnál.

– Jézusom. Mi a Veres Tibi kapcsolatot tart, a…

– Támogatja, persze.

– Nem mondod. Úristen.

– De a Gordon is nagyon jóban van az Uj Péterrel.”

A 2013-ban, Bajnai kormányfőjelölti kampánya idején létrehozott 444.hu és a Magyar Narancs Soros Györggyel való pénzügyi kapcsolata régóta ismert, miként arra is találhatunk bizonyítékot, hogy „a Gordon is nagyon jóban van az Uj Péterrel”, illetve Veres Tiborral. 2013 márciusában a Heti Válasz írta meg, hogy „határozottan” nem cáfolta a Wallis-tulajdonos Veres szponzori tevékenységét a 444-nél Uj Péter. Ismert, hogy Veres, Bajnai és a hangfelvételen beszélő Gansperger Gyula a kétezres években együtt dolgoztak Veres cégénél, a Wallis-cégbirodalomnál.

Veres, Bajnai és Uj Péter viszont az Indexnél működtek együtt, amikor a Wallis megvette a portált. Szily László, akik akkor indexes újságíró volt, de ma már a 444-nél dolgozik, tavaly azt mondta, hogy Bajnai Gordon feladata volt a Wallisnál, hogy az Indexszel foglalkozzon. A Reaktornak szó szerint úgy fogalmazott, hogy „abban az időben a vezérigazgató Bajnai Gordon volt személyesen, és amennyire én újságíróként (nem menedzserként) tudom, a Wallis-csoporton belül az ő reszortja volt kb. az Indexszel való foglalkozás”. Bajnai főnöksége idején Uj Péter volt az Index főszerkesztője, Veres pedig közvetett módon a lap tulajdonosa.

2009-ben, az Index 10. születésnapjakor Uj Péter a Figyelőnek adott interjút, és arra a kérdésre, hogy Bajnait meghívták-e a jubileumi bulira, elmondta: „Hülye egy helyzet. Miniszterelnökként eszünk ágában sem lett volna meghívni, de korábbi tulajként meg nem illett volna kihagyni. Ez a kellemetlen kérdés azonban megoldódott. Hívtuk, de üzente, hogy nem jön.” Ugyanekkor a következőképpen jellemezte Bajnait: 

„Mindig az volt a benyomásom róla, hogy igazi technokrata szakember, professzionális üzleti katona, zsoldos.”

Bukás 2014-ben, visszavonulás, újabb külföldi megbízás

Bajnai professzionalitása ide vagy oda, mégis Mesterházy Attila lett 2014-ben a baloldal miniszterelnök-jelöltje. A volt kormányfő tulajdonképpen 2012. őszi fellépésétől zuhanórepülésbe kezdett, és a következő másfél év ismét bebizonyította, hogy 

a nyilvános szereplés, a politikusi pálya, a demokratikus legitimációszerzés nem az erőssége. Bár 2014 áprilisában előbb magyar parlamenti helyet, majd 2014 májusában az Együtt–PM listavezetőjeként brüsszeli mandátumot nyert, de ezekről szinte azonnal le is mondott.

2014. június 5-én már arról írt a Népszabadság, hogy „a háttérbe vonulását készíti elő Bajnai Gordon.” A volt kormányfő Együtt nevű pártja éléről is hamarosan távozott, majd szeptember 3-án arról számolt be a vezető balliberális napilap, hogy „egy infrastrukturális befektetésre szakosodott alapkezelő, a franciaországi székhelyű Meridiam-csoport ügyvezető igazgatójává nevezték ki Bajnai Gordont. Az Együtt–PM szövetség korábbi vezetője így ideje nagy részét külföldön tölti majd.” A Meridiamnél végzett munkából Bajnai családi okokra hivatkozva 2017 elején távozott, de még ugyanebben az esztendőben a Campbell Lutyens nevű, globális gazdasági vállalkozás nemzetközi tanácsadói testületének vezetője lett. A volt magyar miniszterelnök egyébként már 2011 óta a cég tanácsadói testületének tagja volt.

A reaktiválódásáról, az elmúlt években a balliberális oldalon betöltött háttéremberi szerepével sorozatunk következő részében foglalkozunk. 

Borítókép: A 2014-es kudarc után ismét külföldi megbízatások jöttek (Fotó: MTI/Marjai János)

Belső kép: Gyurcsány rendszerváltáskori barátja kormányfői leköszönésekor azt nyilatkozta, hogy kormányáról az igazi ítélet a hitelezői kör, a nemzetközi pénzpiac mondja ki (Fotó: MTI/ Illyés Tibor)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.