Bajnai Gordon, és ami mögötte van (1. rész)

A Városháza-gate-ben játszott szerepe miatt Bajnai Gordon ismét a közbeszéd részévé vált. A háttérben szervezkedő üzletember lassan tizenhárom éve lett kormányfő, megválasztásának következő évfordulója nagyjából egybe esik majd a következő választáséval. Bajnai várhatóan 2022-ben sem méretteti meg magát, nem a demokratikus voksolások embere: 2006 tavaszán még nem ismerhették őt a választók, 2009-ben választói felhatalmazás nélkül lett kormányfő, 2014-ben pedig még a sajátjai sem jelölték a baloldal listavezetőjének. Amikor aztán ugyanezen évben kétszer is képviselőnek választották, inkább gyorsan lemondott. Bajnai közéleti szerepét elemző cikkünk első részéből egyértelműen kiderül, a volt miniszterelnök nem a magyar választók bizalmára hajt, egészen máshonnan számít elismerésre.

Budapest, 2013. március 17. Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség vezetője (b) és Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos (j) az Egymillióan a magyar sajtószabadságért, ismertebb nevén a Milla demonstrációján a budapesti Kálvin téren 2013. március 17-én. A civil egyesület a március 15-én a rendkívüli időjárás miatt elmaradt rendezvény helyett hívta össze a tüntetést a "tisztességes kormányzásért". MTI Fotó: Marjai János Fotó: Marjai János

2010 végén ugyanis már arról írt a HVG, hogy kétmillió forint indulótőkével bejegyezték Bajnai Gordon Haza és Haladás Alapítványát, a felügyelőbizottságot Oszkó Péter volt pénzügyminiszter vezette. Az alapítvány neve a rendszerváltást követő évtizedben egy MDF-közeli, konzervatív, jobboldali szervezetet takart, ám Bajnai később ugyanezzel a névvel mégis egy balliberális, progresszív, globalista társaságot hozott össze. Bajnai alapítványi kezdeményezéséről persze már jóval korábban, 2010. május 29-én hírt adott a Népszabadság. A lap megjegyezte, hogy „a közpolitikai alapítvány elsődleges célja és feladata a Bajnai-kormány örökségének gondozása és szükséges védelme”. A kurátorok között a volt kormányfő két kabinetfőnöke, Hegedűs Dóra és Szigetvári Viktor, illetve a kormányiroda volt vezetője, Tordai Csaba (Karácsony Gergely jelenlegi jogi főtanácsadója) is felbukkant. Utóbbi két személy neve a nyilvánosságban ma is szorosan összekapcsolódik Bajnaiéval.

Az amerikai szál

2011 márciusában Mesterházy Attila MSZP-elnök már ismét arról vallott Bajnai kapcsán, hogy „havonta egyszer együtt ebédelünk, és megbeszéljük, mit gondolunk a politikai folyamatokról itthon és külföldön”. Ugyanebben az évben a volt kormányfő huzamosabb időre az Egyesült Államokba távozott, előbb a New York-i Columbia Egyetemen oktatott vendégelőadóként, majd a Johns Hopkins Egyetemen tartott előadásokat az Európai Unióról és a közép-európai átalakulásokról. Az erről szóló közlemény mindemellett leszögezte: „Bajnai vendégelőadóként oktat majd a nemzetközi tanulmányok iskolájában, így évente négy alkalommal néhány napot tölt Washingtonban. Emellett részt vesz a Transzatlanti Kapcsolatok Központja munkájában, ahol José Maria Aznar volt spanyol miniszterelnök és John Bruton korábbi ír miniszterelnök is rendszeres vendégelőadó az »európai vezetők« program keretében.”

A Haza és Haladás Alapítvány ugyanakkor már 2011 májusában megkezdte működését. Bajnai az alapítvány bemutatásakor külön hangsúlyozta, hogy a szervezet nem egy párt csírája. A Népszabadság viszont valamiért mégis úgy számolt be az alapítvány működésének megkezdéséről, hogy „Bajnai zászlót bontott”. A Haza és Haladás ugyanezen néven egy blogot is indított, amelyen az első bejegyzést Tordai Csaba alkotmányjogász az új alaptörvénynek szentelte. Érdekesség a mából visszanézve, hogy 2011 szeptemberében Ladányi Andor történész – amellett, hogy Bajnait javasolta kormányfőjelöltnek – egy olyan tervet adott elő, hogy az LMP összefoghatna a párttá alakuló Haza és Haladással és egy új liberális párttal, ez a pártszövetség pedig önálló listát indítana ugyan, de az MSZP-vel közös jelölteket állítana a következő parlamenti választáson. 2012 ősze és 2014 tavasza között szinte szó szerint ez a forgatókönyv valósult meg, de ne szaladjunk előre!

2012 elején ugyanis egyre hangosabbá vált a Bajnai-tábor, a volt kormányfő már az évkezdéskor aktivizálta magát, bement az ATV-be, és elmondta, hogy nem mániája az ország vezetése, és nincs ambíciója, miszerint neki kellene az országos elégedetlenség élére állnia, azaz nem miniszterelnöknek jelentkezett be. Az interjú apropója az volt, hogy a volt kormányfő írt egy Magyarország helyzetét értékelő bejegyzést a Haza és Haladás Alapítvány honlapján, amit nehéz volt nem jelölti bejelentkezésnek tekinteni.

Bajnai alapítványa eközben komoly külföldi szponzorokat is szerzett magának. Mint azt akkoriban a polgári sajtó megírta, a Center for American Progress (CAP) nevű szervezet, Hillary Clinton hátországa lett Bajnaiék főszponzora, tehát külföldről kezdték pénzelni a volt kormányfő visszatérését. Méghozzá éppen az Egyesült Államokból, ahol ugye az előző félévben több hónapig tartózkodott. A Haza és Haladás részletes támogatói listája végül 2013-ban látott napvilágot, és ebből kiderült, hogy a Soros György által is ötletgazdaként jegyzett, illetve pénzelt CAP 2011-ben és 2012-ben évente több mint kétszázezer eurót juttatott Bajnaiéknak, miközben a kisebb támogatók sorában megjelent az OTP és a Mol mellett Bojár Gábor, Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely egyik fő támogatója is.

Kapcsolat az RTL-csoporttal

Az alapítványi donorok között  felbukkant a német Bertelsmann Alapítvány és a brit IPPR agytröszt is. Előbbiről érdemes tudni, hogy már 2011 áprilisában felszólalhatott egy budapesti rendezvényükön Bajnai Gordon. Nem mellékesen ez a német szervezet tulajdonolja közvetett módon az RTL magyarországi leányvállalatát. Ugyanis a magyar RTL tulajdonosa a nemzetközi RTL-csoport, annak – ma már – 76 százalékos tulajdonosa a Bertelsmann Részvénytársaság. Utóbbit pedig nagyrészt, 77,6 százalékban a Bertelsmann Alapítvány, illetve ezen kívül más, a Mohn családhoz tartozó alapítványok, továbbá maga az említett család tulajdonol. Ez a német, Brüsszelben legendásan befolyásos alapítvány, az RTL közvetett tulajdonosa szállt tehát be Bajnaiék finanszírozásába az említett amerikai alapítvány mellett.

Fotó: Illyés Tibor

Hogy is fogalmazott Gansperger Gyula – aki Bajnai bevallása szerint a régi harcostársa – a nemrég nyilvánosságra került felvételeken? „Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött, ugye én azt gondolom, a külföldi erők és finanszírozók állnak. […] Ugye kik ezek az erők? Ugye egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, az Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon.

Most a szónak nem a rossz értelmében véve. Nem, ő az a miniszter, volt miniszter, akivel, aki kapcsolatot tart ezekkel az emberekkel, nyilván nem ilyen szinten, hogy a nem a 007-es ügynökkel, hanem ezek mind elnökök, nem tudom, micsodák, tehát megvan ennek a rendszere.”

Meghívás a Bilderberg-csoporthoz

Nemcsak a vezető magyarországi televíziós csatornacsoportra, valamint a mögötte álló németországi alapítványra, és a fent említett, leginkább Soros György nevéhez köthető amerikai finanszírozási szálra számíthatott azonban Bajnai, ha külföldi kapcsolatokról volt szó. 2014-ben ugyanis már meghívást nyert a Bilderberg-csoport exkluzív, dániai tanácskozására. Az 1954 óta működő, zártkörű társaság tagjai jelenlegi és korábbi kormányfők, más politikusok, illetve világcégek vezetői, tudósok és médiaszemélyiségek. A hagyományosan befolyásos, ám annál titkosabb szeánszon történtekről a volt kormányfő is csak viccelődve számolt be a nyilvánosságnak. 2015-ben és 2016-ban az addigra a politikából ismét kiszálló Bajnait már nem hívták meg a csoport találkozóira.

A direkt politikafinanszírozás

Térjünk azonban vissza a volt kormányfőhöz, illetve visszatérési kísérletéhez! 2012 során egyre világosabb lett, hogy Bajnai 2014-ben újra megcélozza a kormányfői posztot. Ennek jegyében 2012 októberében baloldali értelmiségiek  megalapították a Haza és Haladás Egyesületet, hogy ezzel előkészítsék Bajnai Gordon visszatérését. Az alapítók között volt Bajnai Gordon mellett Balázs Péter volt külügyminiszter, Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány igazságügyi minisztere, Bitó László író-orvoskutató, Falus Ferenc későbbi főpolgármester-jelölt, Felcsuti Péter, a bankszövetségi volt elnöke, Szigetvári Viktor, Gyurcsány Ferenc volt tanácsadója és Oszkó Péter volt pénzügyminiszter. A Haza és Haladás Egyesület később az Együtt néven megalapított Bajnai-párt háttérintézményeként működött, és ideális politikafinanszírozási csatornát biztosított a kilétüket titkolni kívánó donorok számára.

Nem volt tehát meglepő, amikor 2015 januárjában végül kiderült, hogy Soros György is támogatta a Haza és Haladás Egyesületet. Ezt Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke ismerte el a Magyar Nemzetnek akkoriban adott interjújában. A Haza és Haladás Egyesület 2013-ban 440 millió forint támogatást kapott, hogy pontosan kik voltak az adományozók, nem tudjuk. Később ezt a bajnaista egyesületet – csakúgy, mint a Milla Egyesületet – felszámolták, honlapjuk pedig elérhetetlenné vált.

Beszédes ugyanakkor a Haza és Haladás Alapítvány finanszírozása, melynek beszámolóiból kiderült, hogy ide közvetett módon szintén érkezett a választás előtti évben is Soros-pénz. Ugyanis a Bajnai-közeli szervezet 2013-ban 115 millió forinttal támogatták, ebből 106 millió származott a Soros György-féle szervezettől, amely – ahogy azt korábban említettük – 2011-ben és 2012-ben mintegy 110 millió forintot adott a volt kormányfőnek és csapatának.

Külföldről guruló médiaeurók

A napokban nyilvánosságot látott Gansperger-felvételek Bajnai médiakapcsolatait is tárgyalják. Idézzük fel őket:

„Miért, te megnyitod a Magyar Narancs mérlegét, oda valahonnan jön a pénz, meg a Magyar Jeti Zrt., ami a 444 kiadója.

– Az ki? A 444 kiadó, az Central Média?

– Hát az az Uj Péter.

– Magyar Jeti.

– Kiment az Indexből, tudod.

– Én azt hittem, a Varga Zoli van ezek a publicisták mögött.

– Ő a 24.hu-é.

– Övé a 24.hu.

– Igen.

– Azért csodálkozom, az Uj Péter az másik, nem?

– Ő egy másik, ő a Sorosnál van, meg a Veres Tibinél, a wallisosnál.

– Jézusom. Mi a Veres Tibi kapcsolatot tart, a…

– Támogatja, persze.

– Nem mondod. Úristen.

– De a Gordon is nagyon jóban van az Uj Péterrel.”

A 2013-ban, Bajnai kormányfőjelölti kampánya idején létrehozott 444.hu és a Magyar Narancs Soros Györggyel való pénzügyi kapcsolata régóta ismert, miként arra is találhatunk bizonyítékot, hogy „a Gordon is nagyon jóban van az Uj Péterrel”, illetve Veres Tiborral. 2013 márciusában a Heti Válasz írta meg, hogy „határozottan” nem cáfolta a Wallis-tulajdonos Veres szponzori tevékenységét a 444-nél Uj Péter. Ismert, hogy Veres, Bajnai és a hangfelvételen beszélő Gansperger Gyula a kétezres években együtt dolgoztak Veres cégénél, a Wallis-cégbirodalomnál.

Veres, Bajnai és Uj Péter viszont az Indexnél működtek együtt, amikor a Wallis megvette a portált. Szily László, akik akkor indexes újságíró volt, de ma már a 444-nél dolgozik, tavaly azt mondta, hogy Bajnai Gordon feladata volt a Wallisnál, hogy az Indexszel foglalkozzon. A Reaktornak szó szerint úgy fogalmazott, hogy „abban az időben a vezérigazgató Bajnai Gordon volt személyesen, és amennyire én újságíróként (nem menedzserként) tudom, a Wallis-csoporton belül az ő reszortja volt kb. az Indexszel való foglalkozás”. Bajnai főnöksége idején Uj Péter volt az Index főszerkesztője, Veres pedig közvetett módon a lap tulajdonosa.

2009-ben, az Index 10. születésnapjakor Uj Péter a Figyelőnek adott interjút, és arra a kérdésre, hogy Bajnait meghívták-e a jubileumi bulira, elmondta: „Hülye egy helyzet. Miniszterelnökként eszünk ágában sem lett volna meghívni, de korábbi tulajként meg nem illett volna kihagyni. Ez a kellemetlen kérdés azonban megoldódott. Hívtuk, de üzente, hogy nem jön.” Ugyanekkor a következőképpen jellemezte Bajnait: 

„Mindig az volt a benyomásom róla, hogy igazi technokrata szakember, professzionális üzleti katona, zsoldos.”

Bukás 2014-ben, visszavonulás, újabb külföldi megbízás

Bajnai professzionalitása ide vagy oda, mégis Mesterházy Attila lett 2014-ben a baloldal miniszterelnök-jelöltje. A volt kormányfő tulajdonképpen 2012. őszi fellépésétől zuhanórepülésbe kezdett, és a következő másfél év ismét bebizonyította, hogy 

a nyilvános szereplés, a politikusi pálya, a demokratikus legitimációszerzés nem az erőssége. Bár 2014 áprilisában előbb magyar parlamenti helyet, majd 2014 májusában az Együtt–PM listavezetőjeként brüsszeli mandátumot nyert, de ezekről szinte azonnal le is mondott.

2014. június 5-én már arról írt a Népszabadság, hogy „a háttérbe vonulását készíti elő Bajnai Gordon.” A volt kormányfő Együtt nevű pártja éléről is hamarosan távozott, majd szeptember 3-án arról számolt be a vezető balliberális napilap, hogy „egy infrastrukturális befektetésre szakosodott alapkezelő, a franciaországi székhelyű Meridiam-csoport ügyvezető igazgatójává nevezték ki Bajnai Gordont. Az Együtt–PM szövetség korábbi vezetője így ideje nagy részét külföldön tölti majd.” A Meridiamnél végzett munkából Bajnai családi okokra hivatkozva 2017 elején távozott, de még ugyanebben az esztendőben a Campbell Lutyens nevű, globális gazdasági vállalkozás nemzetközi tanácsadói testületének vezetője lett. A volt magyar miniszterelnök egyébként már 2011 óta a cég tanácsadói testületének tagja volt.

A reaktiválódásáról, az elmúlt években a balliberális oldalon betöltött háttéremberi szerepével sorozatunk következő részében foglalkozunk. 

Borítókép: A 2014-es kudarc után ismét külföldi megbízatások jöttek (Fotó: MTI/Marjai János)

Belső kép: Gyurcsány rendszerváltáskori barátja kormányfői leköszönésekor azt nyilatkozta, hogy kormányáról az igazi ítélet a hitelezői kör, a nemzetközi pénzpiac mondja ki (Fotó: MTI/ Illyés Tibor)