– A Kúria Kovács András vezette tanácsa viszont korábban ideológiailag motivált döntést hozott, amikor blokkolta a nemátalakító kezelések elérhetőségének tiltására vonatkozó kérdést, többek között azzal az abszurd indokkal, hogy a tiltás a kiskorú alapjoggyakorlását, önrendelkezési jogát és a testi integritáshoz való jogát korlátozná – rögzítette a szakértő. Szánthó megjegyezte, hogy az AB döntése nemcsak jogi és morális szempontból lényeges, hanem politikailag is:
ha nagyon szűkösen is, de elvileg az eljárási szabályok alapján elképzelhető, hogy e kérdésről is szavazhassanak a választópolgárok a másik négy, már jóváhagyott kérdéssel együtt, akár tavasszal, az országgyűlési választásokkal egyidejűleg.
– Ehhez persze valamennyi érintett szervnek jóformán a rendelkezésére álló határidők első napjaiban intézkednie kell – jegyezte meg. Ahogy azt a Magyar Nemzet is megírta, a csütörtökön közzétett határozatában
az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria azon végzését, amely nem hitelesítette a gyermekvédelmi népszavazás ötödik kérdését.
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében tehát lehetővé válik népszavazást tartani arról, hogy elérhetők legyenek-e a nemátalakító műtétek a gyerekek számára. Mint ismert, az Országgyűlés november 30-án elrendelte az országos népszavazást abban a négy kérdésben, amit a legmagasabb bírói fórum helybenhagyott, ugyanakkor úgy határozott, hogy abban a kérdésben, miszerint „Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?”, nem lehet népszavazást kezdeményezni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!