LMBTQ: intő jelek az egyházban

Az LMBTQ-ideológia térnyerésére reagálva – amely immár az egyházba is beszivárgott, és a Szentírás tanításait is felülírja – a magyar evangélikus egyház közös állásfoglalást adott ki, amelyben rögzítik: a házasság férfi és nő között köttetik. Hozzájuk ­hasonlóan a család, valamint a férfi és a nő közötti házasság szentségének megerősítését célozta a katolikus, protestáns és ortodox egyházak, valamint zsidó hitköz­ségek képviselőinek decemberi közleménye is, amelyhez számos vallási közösség csatlakozott.

Open-air blessing service for lovers Fotó: HENNING KAISER

Az elmúlt hónapok során a történelmi egyházak, valamint hozzájuk csatlakozva számos vallási közösség is aggodalmát fejezte ki a genderideológia hazai térnyerése miatt. A Mandinernek adott interjúban nemrégiben Kiss Máté – az evangélikus egyház novemberi állásfoglalásának egyik kezdeményezője – arról beszélt, hogy a magyar evangélikus egyházban még a hagyományos, biblikus álláspont van érvényben, ugyanakkor egyre gyakoribbak az intő jelek a nyugati és északi evangélikus egyházakban, ahol az egyre erősebb LMBTQ-nyomás miatt eltérnek az igei tanítástól. 

Az evangélikus lelkész rámutatott: 

Amerikában megválasztották az első transznemű evangélikus püspököt, a skandináv egyházak homoszexuális kapcsolatokat már házasságként áldanak meg, sőt a német példák is egyre riasztóbbak. 

Elmondása szerint, ami intő jelzés volt számukra, hogy ezeket a példákat a hazai evangélikus nyilvánosság számára a legtöbb esetben nem mint tévtanításokat vagy elrettentő példákat interpretálták, hanem időnként azt érezték, hogy támogató attitűd jelenik meg velük kapcsolatban. Emellett hallhatók voltak olyan megnyilvánulások, amelyek alternatívaként már elfogadták, sőt a Szentírásban leírtak ellenére nem tartották bűnnek az azonos neműek együttélését és a gyakorló homoszexuális kapcsolatot sem.

A novemberi állásfoglalás fő szempontja ezért a bibliai tanítás megerősítése volt, amely rögzíti, hogy a házasság férfi és nő között köttetik. – Mi nem a saját véleményünket képviseljük ebben az állásfoglalásban, hanem a Biblia tanítását, a keresztény tanítást – nyomatékosította a lelkipásztor. Kiss Máté kategorikusan cáfolta azokat a vádakat is, miszerint az egyház a nagypolitika napirendjéhez igazodva sietett véleményt alkotni. Hangsúlyozta, kezdeményezésüknek – amelyhez mostanáig közel tíz felekezet tagjai közül több mint 2600 keresztény csatlakozott – semmi köze nem volt a politikához.

A család, valamint a férfi és a nő között köttetett házasság szentségének a megerősítését célozta a katolikus, protestáns és ortodox egyházak, valamint zsidó hitközségek képviselőinek közös közleménye is. 

A dokumentumhoz – amelyhez először 14 vallási közösség, majd nem sokkal később a Magyarországi Muszlimok Egyháza is csatlakozott – rögzítették: „Mi, alulírott katolikus, protestáns és ortodox egyházak, valamint zsidó hitközségek képviselői, a karácsonyra készülve, illetve a hanuka gyertyáinak fényében, egyben az utóbbi időkben egyre erősödő társadalmi vitákra reagálva ezúton is megerősítjük a házasságra, a családra és az emberi méltóságra vonatkozó zsidó és keresztény értékrend fontosságát. 

Hisszük, hogy minden ember egyenlő és egyenlő méltóságú, de az emberi lét kiteljesedésének biztosítéka egy férfi és egy nő között fennálló szeretetteljes családi, házassági kapcsolat, melyet a gyermekeik­kel együtt az Örökkévaló áldása kísér

– húzták alá.

Hozzájuk hasonlóan a Magyarhoni Zsidó Imaegylet (Zsima) is közleményben állt ki a család szentsége és az emberi méltóságra vonatkozó alapelvek mellett, és csatlakozott a nyilatkozatot aláíró közösségekhez. Az egyesület kiemelte: a katolikus, protestáns, zsidó és ortodox egyházak december 9-én kelt nyilatkozatának aláírásával a Tóra és a Szentírás szavai szerint, a vallásos neológ értékrend alapján a Zsima alapvetőnek tartja és támogatja a családi értékek védelmét, valamint megerősíti az emberi méltóságra vonatkozó zsidó és keresztény értékrend fontosságát.