időjárás 24°C Apollónia 2022. július 7.
logo

Uniós biztos: A választásokig nem lehet szankcionálni Magyarországot

Judi Tamara (Brüsszel)
2022.01.27. 10:23 2022.01.27. 11:20
Uniós biztos: A választásokig nem lehet szankcionálni Magyarországot

Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa friss interjúban fejti ki, hogy a magyarországi választások előtt már nincs idő rá, hogy a jogállamisági mechanizmus égisze alatt szankciókat vessenek ki. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint „naivan” magától adódik a kérdés: mi köze van a hazai voksolásnak a jogállamisági rendelet alkalmazásához?

A tavaly január elsejével hatályos jogállamisági mechanizmus keretében lehetetlenség, hogy Magyarországra pénzügyi szankciókat szabjanak ki az áprilisi választások előtt – erről Didier Reynders igazságügyi biztos beszélt a Politicónak adott friss interjújában. A belga biztos szerint ennek több oka van: maga az Európai Bizottság is az EU Bíróságának február 16-i ítéletére vár, tehát bíróság még nem mondta ki, hogy a jogállamisági rendelet összefér-e az uniós joggal. Másodsorban hosszas folyamatról van szó: amíg az EB eljut a pénzügyi szankciók kiszabásáig, számos levelezési körön, illetve egy Európai Tanácson, azaz az EU csúcsszervén belüli vitán is túl kell esni. (Az uniós országvezetők hagyományos csúcstalálkozóját márpedig idén március legvégén tartják – a szerk.) 

A liberális Reynders szerint a valóság talaján mindez azt jelenti, hogy az április 3-ra kiírt magyarországi választások előtt nem lesz végső döntés a jogállamisági mechanizmus égisze alatt. 

Emlékezetes, az EU luxembourgi székhelyű bírósága a héten jelentette be, hogy február 16-án hoz ítéletet a jogállamisági vitát illetően. A Magyar Nemzet pár napja a Brüsszelben tárgyaló Varga Juditot kérdezte az ítélettel és az esetleges pénzügyi szankciókkal kapcsolatos várakozásairól. Az igazságügyi miniszter lapunknak kifejtette: eleve magától adódik a kérdést, hogy a balliberális politikusok és szócsöveik miért a magyarországi választások időpontjától teszik függővé a rendelet alkalmazásának megkezdését? 

Naivan azt is kérdezhetnénk, mi köze a magyarországi választásoknak a jogállamisági rendelethez? 

Ha ennyire nyíltan összekötik a kettőt, az egyértelmű beavatkozás a magyarországi választási folyamatba – fejtette ki a tárcavezető, ugyancsak azt sugallva, hogy a rendelet tényleges alkalmazásáig akár hosszú hónapok is eltelhetnek. – A rendelet alkalmazását kizárólag akkor lehet megkezdeni, ha a luxembourgi bíróság ítéletét már összefésülték az Európai Bizottság előzetesen elkészített, a jogszabály alkalmazását segítő iránymutatásaival. Ezeket részletesen be kell mutatni az unió csúcsszervének, az Európai Tanácsnak is. Csak ezután kezdődhet majd az EB szerint problémás tagállamok értesítése, amire nekik egytől három hónapig terjedő válaszadási határidejük lesz – szemléltette.

Árulkodó egyébként, hogy az uniós ügyekben jártas Politico csütörtök reggeli hírlevelében egy bizottsági forrás politikai döntésnek nevezi, hogy a bizottság még a választások előtt elindítja-e az eljárást a magyarokkal szemben. – Erről pedig vita kezdődhet, hogy mindez a választásokba való beavatkozásnak minősül-e – vallotta be a forrás.

A források visszatartása is áprilisig húzódhat?

Az EB másik, jogállamisági ügyekért felelős biztosa, Vera Jourová november végén ígéretet tett rá, hogy Brüsszelből nem avatkoznak be a hazai választási folyamatba. Tudvalévő ugyanakkor, hogy a Magyarországnak szánt helyreállítási pénzekről sincs egyezség ezidáig a bizottsággal: brüsszeli források szerint a helyreállítási források visszatartása is eltarthat a választásokig. Varga Mihály pénzügyminiszter múlt héten, az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) tanácskozását követően arról beszélt, hogy világosan látszik, hogy Magyarország és Lengyelország esetében politikai okai vannak a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források visszatartásának. Ezután Győri Enikő európai parlamenti képviselő rántotta le a leplet arról, hogy

 az ülésen Paolo Gentiloni, a gazdasági ügyekért felelős európai uniós biztos többek között az „oktatási diszkriminációt” nevezte meg problémás ügyként.

 – A bizottság tehát olyan ügyeket köt össze, amelyeket nem lehetne sem az uniós szerződések, sem a helyreállítási alapról szóló jogszabályok alapján – érvelt Győri Enikő jogsértéssel vádolva a testületet. 

Az olasz biztos a héten az Európai Parlament gazdasági és monetáris szakbizottságának volt a vendége, ahol – épp hazai felvetésre – már tagadta, hogy a gyermekvédelmi törvénynek köze lenne a pénzek visszatartásához. Elmondása szerint a jogszabályról kötelezettségszegési eljárás keretében zajlik a vita Magyarországgal. 

Fotó: Didier Reynders belga uniós biztos (Forrás: MTI/EPA)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.