A baloldali előválasztás alatt derült ki Hollai Gábor XVI. kerületi momentumos jelöltről, hogy egy devizakárosult lakásán nyerészkedett. Karácsony Gergely akkor még miniszterelnök-jelöltként kijelentette, hogy ezért ő biztosan nem szavazna Hollaira. De vajon mit mondana a főpolgármester akkor Vajda Zoltánról, a baloldal képviselőjelöltjéről, aki vezető beosztású tisztségviselőként ugyancsak a devizahiteleseken nyerészkedett, hiszen jelentős fizetésért tétlenül nézte végig több éven keresztül az eladósodott emberek tönkremenetelét.
A Budapest 13. választókerületéért elinduló jelölt a honlapján büszkélkedik el azzal, hogy 2004-ben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) helyezkedett el és több mint öt éven át a PSZÁF Felügyeleti Tanács elnökének tanácsadójaként, további közel egy éven át pedig a Pénzügyi Stabilitási Tanács szakmai titkáraként dolgozott.
Mint emlékezetes, éppen az említett időszakban következett be a devizahitelesek tragédiája, amiért mindenekelőtt az első és a második Gyurcsány-kormány a felelős, hiszen ők kergették bele az embereket a hatalmas árfolyamkockázatú kölcsönök felvételébe azzal, hogy felszámolták a korábban a Fidesz által megteremtett, állami kamattámogatású otthonteremtési hitelprogramot. A szocialista kormányok alatt száznegyvenszeresére (!) nőtt a lakásvásárlásra devizahitelt felvevők száma, de a 2008-as válság idején a baloldal semmit sem tett a kármentésért.
A baloldali kormányzás kezdetén a bankok visszaéltek erőfölényükkel, olyan szerződéseket kötöttek az ügyfelekkel, hogy bármikor felemelhették a kamatokat, költségeik növekedését is áthárították rájuk, és nem fordítottak elég gondot ügyfeleik informálására. A bankok mindezt azért tehették meg, mert a Vajda Zoltánnak is vezető beosztást biztosító PSZÁF szemet hunyt mindezek felett. Pedig a felügyelet dolga lett volna, hogy feltárja a szabálytalanságokat, majd intézkedjen.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által, a bankok adatai alapján készített, lapunk birtokába került felmérés megállapítja, hogy
a hitelezők fő kockázata 2010-ben az, hogy adósaik jövedelmi helyzete az év során nem javul, sőt a munkanélküliségi és a vállalati csődráta tovább emelkedik.
Leszögezték, hogy „különösen veszélyeztetettnek tekinthetők annak a 90 ezer lakossági jelzáloghitel-szerződésnek az adósai, amelyek esetében 2009 végén 90 napon túli fizetési késedelem állt fenn.” A helyzet addig sem volt rózsás, hiszen, mint rögzítik, abban a két évben „több mint 30 ezer lakóingatlan került végrehajtási vagy egyéb tartozásrendezési, illetve követelésértékesítési eljárás alá”.
