Nyílt levél a német kancellárnak: politika feletti kiállást vár a magyar zsidóság

Az antiszemitizmussal szembeni fellépés politikai elköteleződések felett kell álljon itthon is és Németországban is — írta Olaf Scholzhoz intézett nyílt levelében Köves Slomó. Az EMIH — Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija Márki-Zay Péter és Gyöngyösi Márton zsidóellenes kijelentéseivel kapcsolatban azt kérdezi a német kancellártól, ezek elképzelhetők lennének-e az országában? A levéllel kapcsolatban megkerestük a német kancelláriát, válaszuk esetén beszámolunk róla.

Budapest, 2020. január 17. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetõ rabbija beszédet mond a budapesti gettó felszabadulásának 75. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen az egykori gettó emlékfalánál a VII. kerületi Dohány utcában 2020. január 17-én. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Németországban elképzelhető lenne-e, hogy az ellenzéki szövetség listavezetője a zsidó származású tagok számát latolgassa a jelenlegi magyar kormánypártban, illetve egy melegházasságban élő homofób zsidó tanácsadóként utalhasson a Fidesz egy évek óta elhunyt tanácsadójára? 

(Köves levelében nem szerepel a név, de Márki-Zay alighanem Arthur Finkelstein amerikai kampánytanácsadóra utalt.)

A vezető rabbi felteszi a költői kérdést a német kormányfőnek Márki-Zaynak a fonyódi választási fórumon tett kijelentésével kapcsolatban is. Mint emlékezetes, a baloldali kormányfőjelölt – a jobbikos Steinmetz Ádám mellett felszólalva – arról beszélt, szövetségük egy „szivárványkoalíció”, amelyben a liberálisokat, a kommunistákat, a konzervatívokat és a fasisztákat külön-külön képviselik. Márki-Zay az eseményen azt is hozzátette, gerinces emberként mindenki megtarthatja a saját világnézetét. 

Köves a jobbikos Gyöngyösi Márton 2012-es szavaira visszautalva ugyancsak rákérdez: Németországban vajon elképzelhető lenne-e, hogy egy 16 százalékos párt képviselője a parlament plenáris ülésén így fogalmazzon: „Itt lenne az ideje annak, hogy felmérjük az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”?

 „Az ön hazájában lehetséges lenne-e, hogy ez az ember kilenc évvel később pártja elnökhelyettese legyen, és jelentős szerepre készüljön ellenzéki baloldali és liberális pártok egy választási szövetségében?”

 – kérdezi az EMIH vezető rabbija Scholzot.

A levél utal a Németországra és Magyarországra is kitérő antiszemitizmus-felmérésekre, de Köves megjegyzi, azt is le kell ugyanakkor szögezni, hogy „nem lehet a helyzetet csak a kutatási eredményekre alapozva megítélni, hanem a mindenkori összefüggésében kell nézni”. Ugyan Magyarországon azok száma, akik antiszemita nézeteket vallanak, húsz százalékkal nagyobb, mint a németeknél, hazánkban viszont 2020-ban 34 antiszemita bűncselekményt követtek el, míg Németországban 2275-öt.

Köves Slomó a Neokohn zsidó tematikájú internetes lapnak adott interjújában ezt mondta a Scholznak írt leveléről: „Bizonyos értelemben párhuzamot látok a német és a magyar közélet között, és erre a párhuzamra szerettem volna felhívni a német és különösen a zsidó német közélet szereplőinek figyelmét. Miközben a politikai vezetők deklarálják a zsidóság melletti elköteleződést, politikai megfontolásokból nagyvonalúan a szőnyeg alá söpörnek Izrael-ellenes megnyilvánulásokat, nem is beszélve a zsidó közösség biztonságának érzékelhető romlásáról. Messzemenő következményei lehetnek, ha a német politika következetessége megkérdőjelezhető. Az antiszemitizmussal szembeni fellépés politikai elköteleződések felett kell álljon itthon is és Németországban is” – tette hozzá.

Borítókép: Köves Slomó beszédet mond a budapesti gettó felszabadulásának 75. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen az egykori gettó emlékfalánál a VII. kerületi Dohány utcában 2020. január 17-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)