Jövő hétfőn alakul meg az új Országgyűlés

„Az előttünk álló parlamenti ciklus egyik legfontosabb kérdése az lesz az ellenzéki térfélen, hogy Gyurcsány Ferenc meg tudja-e valósítani azt a tervét, hogy egyetlen politikai tömbbe szervezze a komplett baloldalt” – fogalmazott Tóth Erik Az Igazság órájában, az Alapjogokért Központ és a Karc FM közös műsorában. A legutóbbi adásban Tóth Erik, az Alapjogokért Központ vezető elemzője, Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője és Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese voltak Czirják Imre szerkesztő-műsorvezető vendégei. Szó esett a következő parlamenti ciklus kérdéseiről, a vasárnapi francia és szlovén választásokról, valamint a genderőrület egyre erősödő nyomásáról is.

Forrás: parlament.hu

Ha megnézzük az ellenzéki pártok országos egyéni választókerületi eredményeit, akkor azt láthatjuk, hogy 2018-hoz képest átlagosan 13 százaléknyi szavazójuk fordult el tőlük

 – fogalmazott Tóth Erik az ellenzék történelmi vereségéről az április 3-i választáson. Dömötör Csaba szerint 

a Fidesz–KDNP elsöprő győzelme egyrészt a sikeresen elvégzett kormányzati munkának, másrészt a kormánypártok békét és biztonságot hangsúlyozó testtartásának volt köszönhető.

Kovács Attila hozzátette, hogy „a kampányidőszakban összeállt hatpárti együttműködés csak egy felszínes érdekközösség volt, hiszen már a választások éjszakáján szétesett, amikor erkölcsileg megkérdőjelezhető módon Jakab Péter és Gyurcsány Ferenc azonnal Márki-Zay nyakába varrta a vereséget”.

Az új parlament alakuló ülését megelőző egyeztetésekkel kapcsolatban a központ projektvezetője elmondta, hogy 

az ellenzék jó pénzért hajlandó részt venni a parlamenti munkában, sőt már el is kezdtek helyezkedni. Ebből az látszik, hogy a baloldali politikusok továbbra sem a választótáboruk bővítését, hanem a saját pozíciószerzésüket tartják szem előtt.

Vasárnap Franciaországban elnökválasztást, Szlovéniában pedig országgyűlési választásokat tartottak. Tóth Erik szerint „Emmanuel Macron győzelmének egyik oka a jól kiépített gazdasági stabilitás volt, valamint az, hogy Franciaországban ő képviselte a centrális pozíciót. Le Penről pedig – aki egy jobboldali jelölt – sikeresen elhitették a kampány során, hogy egyenesen szélsőjobboldali, vállalhatatlan politikus. Ehhez képest az 58-42-es arány, amit Le Pen el tudott érni, egy kifejezetten pozitív fejlemény, ugyanis részéről ez egy hosszú távú sakkjátszma.”

A szlovén kormánypárt vereségéről elmondta, hogy 

Jansáék egyik stratégai hibája az volt, hogy a béke versus háború témája kapcsán rossz oldalra álltak, míg a győztes mozgalom vezetője, Robert Golop a kezdetektől fogva a béke mellett foglalt állást.

Kovács Attila hozzátette, hogy 

bár nem Orbán Viktor szövetségese nyerte meg a francia elnökválasztást, az utóbbi időszak tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy Macron egy olyan elnök lesz, akivel a véleménykülönbségek ellenére is jól együtt lehet működni.

Az Alapjogokért Központ Bolond Lyukból rovata arról számolt be, hogy 

az interneten megjelent egy olyan mozgalom, amelynek keretében nemváltó twitteresek írhatnak levelet transznemű vagy annak tartott gyerekeknek, arra buzdítva őket, hogy vállalják fel nemi identitásukat. 

Tóth Erik elmondta, hogy „a probléma az, hogy kiskorúakról van szó és esetükben az ilyen meghatározó kérdésekben meg kellene várni azt a pillanatot, amíg felnőttkorúvá válnak. A gyermekvédelmi népszavazáson 3,8–3,9 millió magyar válaszolta azt, hogy egyetértenek azzal a kormányzati állásponttal, amelyik azt mondja, hogy a 18 év alatti gyermekek szexuális nevelése a szülők jogosultsága.” Kovács Attila hozzátette, hogy

azért is volt szükség a gyermekvédelmi törvényre és népszavazásra, hogy idejében megelőzzük annak a genderőrületnek a betörését Magyarországra, amely Nyugaton már a gyermekeket veszi célba.

Az április 26-i adást ITT hallgathatják meg.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Parlament.hu)