Mélyen lenézik a vidékieket Bajnaiék szavazatszámláló aktivistái (1. rész)

Jórészt a falvak és a községek lakossága elleni gyalázkodásban merülnek ki azok a beszámolók, amelyeket a Bajnai Gordon-féle 20K22 szavazatszámlálói tettek közzé a választás után. Legtöbbször analfabétának, alkoholistának és önálló akarat nélküli zombiknak állították be a vidékieket, akiket a dehumanizáló jelzők széles skálájával illettek, s volt olyan aktivista, aki marhákhoz hasonlította őket. Sokszor már attól felerősödtek a megbélyegző előítéletek, ha az adott delegált csak feltételezte valakiről, hogy Fidesz-szimpatizáns.

Egy másik szavazatszámláló gyakorlatilag értelmi fogyatékosként írta le egy Somogy megyei falu népességének jelentős részét. 

Szerinte „nagyon sok fiatal, életerős férfi szellemileg visszamaradott vagy teljesen önállótlan volt. Az általános képlet az volt, hogy egy erőteljes nő és egy bárgyú, összetört férfi jött szavazni, s a nő irányította a férjét”. Mint írta, az egyik férfit vissza is kellett utasítani, mert „le volt gyerekesítve”, ám nem fejtette ki, hogy ez alatt mit értett. Az aktivista a szebbik nemnek és az idősödő lakosoknak is címzett sértegetéseket. Arra célozgatott, hogy a helyi nők függőségi problémákkal küzdenek: „közülük többen az alkohol iránti vonzalmukkal tréfálkoztak”. A középkorúakat pedig emberi roncsokként láttatta: „már ők is az egészségük hanyatlásáról panaszkodtak, s a fogazatok a Pasolini-filmek szereplőit idézték.” Abban is alkalmat talált a megdöbbenésre, hogy „mindenki dohányzott”. A jobboldali szavazatszámláló társairól pedig leereszkedő, vállveregető stílusban írt: „Teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy ezek az emberek meg voltak félemlítve, és némán, szolgaian asszisztáltak ahhoz a programhoz, ami elő volt írva nekik, mialatt a jegyzőkönyvvezető szemmel tartotta őket. Sajnáltam őket, nekik szemernyi szabadságuk sem maradt”.

Pengeszájú fideszesek

Egy budapesti szavazókör delegáltja pedig a kormánypárti számlálók iránti ellenszenvét ecsetelte részletesen: „Minden rendben ment, jó fejek voltak a »hivatásos« számlálók és a delegáltak is. Kivéve talán a két fideszest: pengeszájú anya és pengeszájú lánya. Ők nem beszéltek senkivel, csak egymással, semmi fraternizálás”. Az aktivista azt sem rejtette véka alá, hogy általában véve mit gondol a fideszes szavazókról. 

Ha valaki a rossz látására hivatkozva kérte, hogy olvassa fel, mi áll a szavazólapon, rögtön arra gyanakodott, hogy az illető analfabéta. 

A delegáltnak a választás eredményét értékelő megjegyzése további adalékul szolgál a fentiek kontextusba helyezésére: „11-kor elkövettem azt a hibát, hogy elővettem a telefonomat és megnéztem az eredményeket. Hiba volt. Itthon kicsit bőgtem és kurva szarul aludtam. Reggel a fiam kitűzte az időpontot, amikor elhagyja az országot. Segíteni fogok csomagolni”.

A 20K22 másik delegáltja egy dél-alföldi községbe látogatott el, s egynapos tevékenysége alapján a voksukat leadók túlnyomó többségére sütötte rá az analfabetizmus bélyegét. „A szavazók 80-90 százaléka már a kezdő kérdést sem értette, miszerint a népszavazáson is részt óhajt-e venni, vagy csak az egyéni és pártlistás szavazáson” – írta a bejegyzésében. Ezután egy lóugrással az egész országra kiterjesztette a lesújtó véleményét: „a magyar társadalom mind fizikailag, mind műveltségét, tájékozottságát tekintve félelmetesen deprivált állapotban van”.

Nácinak bélyegzett vidékiek

Elképesztő módon a vidéki lakosság egészét állította be erkölcsileg alávalónak egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település küldötte, gyakorlatilag nácikként utalt rájuk. – Az az érzésem, hogy vidéken, a falvakban simán igent húznak bármire. A buziverésre, a kivégzésekre, a koncentrációs táborokra, a rakparton való felsorakoztatásra, ha azt mondják nekik – áll a gyűlöletkeltő beszámolóban. Nem csoda, hogy Bajnaiék delegáltja azt is gyanakodva figyelte, ahogy egy szavazati jogával élni kívánó éltes hölgynek segített a családja megtalálni az általa favorizált párt rubrikáját. Az asszony előrehaladott korát olyan kifejezésekkel írta le mint, hogy „vegetál”, „nem tud magáról”, valamint „húzták, vonták”.

A baloldali értelmiség rendszerint a vidékieket szokta hibáztatni a Fidesz kétharmados győzelmeiért. 

Így történt ez a parlamenti választás után 2014-ben, 2018-ban és most, 2022-ben is. Az április 3-ai választást követően több közéleti személyiség – Hardy Mihály műsorvezetőtől Csáki Judit színikritikusig – rádióműsorokban, illetve az interneten minősítette a vidékieket agymosottaknak, tudatlanoknak. Tóta W. Árpád újságíró pedig azt a kérdést tette fel a Facebookon,  hogy „mi van, ha a néplélek ostoba, mint a s…gg?”

Borítókép: Egy nő leadja szavazatát a nyíregyházi Tündérkert Keleti Óvoda Koszorú úti telephelyén az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án (Fotó: MTI/Balázs Attila)