Bíróság elé áll Gyárfás Tamás

Hiába bízott abban Gyárfás Tamás, hogy nem jut el vádemelésig az ellene indult büntetőeljárás, az ügyészség felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolta meg a sportvezetőt. Eszerint Gyárfás bujtotta fel 1997-ben Portik Tamást, hogy ölesse meg Fenyő Jánost, akivel 1998-ban a szlovák bérgyilkos, Jozef Rohác végzett.

A vád szerint Gyárfás bízta meg Portik Tamást, hogy ölesse meg üzleti riválisát Fotó: Éberling András

A Fenyő-ügyben egykor nyomozó Kovács Lajos a vádemelés hírére annyit mondott lapunknak: úgy tudja, a bizonyítékok zárt egységet alkotnak, a vádemelés így nem lepte meg, erre számított.

Mint arról beszámoltunk, a 21 évvel ezelőtti merénylet feltárásban az jelentette a fordulatot, hogy 2017. szeptember 17-én Gyárfást zsarolni kezdték. A Jozef Rohác köreiből ismert szlovákiai magyar, Imrich K., valamint egy egykor MSZP-közeli, német állampolgárságú vállalkozó azzal próbált meg pénzt kipréselni tőle, hogy korábbi, Portik Tamással folytatott beszélgetéseinek részleteivel szembesítették, majd egy hanganyagot is bedobtak a postaládájába. A sportvezető tájékoztatta erről akkori ügyvédjét, Bánáti Jánost, barátként pedig az azóta menesztett fellebbviteli főügyészt, Ihász Sándort, valamint a hatóság képviselőjét, Horváth András miniszteri biztost, de csak hosszú tétovázás után tett feljelentést.

Gyárfás a dokumentumot és a kazettát 2017. november 27-én átadta a Nemzeti Nyomozó Irodának, amelyek alapján 2018. április 17-én az utcán őrizetbe vették és gyanúsítottként hallgatták ki. A Nap TV és az Magyar Úszószövetség volt elnöke a nyomozás során következetesen tagadta, hogy bármilyen módon köze lett volna Fenyő meggyilkolásához.

A Nemzetközi Úszószövetség vezetőségi tagját tavaly áprilisban gyanúsították meg a bűncselekmény elkövetésével
Fotó: Havran Zoltán

A nyomozók 2018 derekán nyolc helyszínen, így Németországban, valamint a Farkasréti temetőben 32 papírzsáknyi hanganyagot foglaltak le. A felvételeket éveken át Portik rögzítette és helyezte, helyeztette el az általa biztosnak hitt helyen. Ezek között a temetőben talált hanghordozókon Gyárfás és Portik beszélgetései voltak, amelyek az eljárás szempontjából perdöntők lehetnek.

A vádirat pontos szövege egyelőre nem ismert, ám információink szerint a terhelő adatok tanúvallomásokon, számos objektív körülményen, valamint a lefoglalt hanganyagokon alapulnak.

A Magyar Nemzetnek korábban lehetősége nyílt megismerni a hanganyagok leiratait, melyek alapján kijelenthető: olyan felvétel nincs a nyomozati anyagok között, amely magát a gyilkossági megbízást tartalmazza. Az is tény, hogy Portik az általában sötétedés utáni órákban, a budai utcákon bolyongva folytatott beszélgetéseken rendszeresen témaként hozta fel a Fenyő-gyilkosságot. A volt olajbűnöző a leiratok tanúsága szerint számos alkalommal utalt rá, hogy ő szervezte meg Fenyő meg­ölését, ­amiért Gyárfástól hálát és segítséget várt. A sportvezető ugyan többször megpróbálta hárítani Portik felvetéseit, de válaszai nem voltak ellentmondást nem tűrők. Gyárfás szerint viszont ezt csak egyesek akarják így magyarázni, szerinte a „nem”-nél nincs erősebb cáfolat.

Ugyanakkor az sem elhanyagolható körülmény, hogy Gyárfás sejthette-e, hogy Portik rögzíti a beszélgetéseiket. Ha ugyanis Gyárfás ezzel a lehetőséggel is számolt, nyilván igyekezett olyan mederben tartani a társalgást, hogy részéről ne hangozzon el semmiféle beismerés. Portik sokszor zsaroló hangnemben beszélt, rendre ingerültté vált, amikor Gyárfás úgy tett, mintha semmiről semmit nem tudna. A leiratokból kiolvasható, hogy Portik Gyárfáson keresztül kereste a politikai kapcsolatot ahhoz, hogy ne kelljen tovább bujkálnia, cserébe a kisgazdákkal és az 1998-as politikai robbantásokkal kapcsolatos információkkal házalt volna. Gyárfás azonban állítja, soha senkivel nem hozta össze Portikot.

Tény, hogy Fenyő János és Gyárfás Tamás között a kilencvenes évek közepétől nyílt üzleti háború dúlt. Fenyő meg akarta szerezni a Nap TV-t. A cége tulajdonában lévő Népszaván keresztül folyamatosan nyomás alatt tartotta Gyárfást, aki keményen küzdött a köztévés médiafelületekért. A háborúból végül utóbbi került ki győztesen, hiszen 1996. október 11-én a választott bíróság a tévévitában neki kedvező döntést hozott. Gyárfás lapunknak is többször leszögezte hogy ezzel kettőjük háborúja 14 hónappal Fenyő halála előtt lezárult, azaz már jóval a gyilkosság előtt békét kötött a médiamágnással.

Tasnádi Péter, az alvilág hírhedt figurája 2012 szeptemberében azt vallotta: Gyárfástól 1997 nyarán 12 milliót kért Fenyő megöletéséért, s az összegből hatmilliót kapott előlegként. Tasnádi és a köréhez soroltak vallomásai számos ellentmondást tartalmaznak, ám az tény, hogy Gyárfás és Tasnádi között volt pénzmozgás. Ez mások mellett Tasnádi akkori felesége, Marjai Judit vallomásából is kiderült, ahogy a Gyárfás-féle megbízás is. Tasnádi ma azt állítja, hogy Gyárfás megbízta Fenyő megölésével, ám a feladatot nem hajtotta végre, a pénzt azonban átvette tőle.

Volt, aki önként visszalépett Bár úgy tudjuk, hogy a Gyárfás Tamás elleni tegnapi vádemelés híre nem keltett elemi erejű felháborodást a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) berkeiben, azért azt sem állíthatjuk, hogy az utóbbi tizenöt hónapban – 2018 áprilisában vették őrizetbe Gyárfást – történtek semmilyen hatással ne lettek volna a veterán sportvezető pozícióira. Gyárfás Tamás ez idő szerint a FINA héttagú, legfelső irányító testületének tagja, az Európai Úszó Ligában, a LEN-ben pedig ő a kincstárnok. A FINA-ban egyelőre tartják magukat ahhoz a jogi axiómához, hogy az illető mindaddig ártatlannak tekintendő, amíg nem hirdettek ellene jogerős ítélet. Természetesen olyasmiről is tudunk a közelmúltból, hogy egy sportvezető az ellene megfogalmazott vádak hatására saját maga függesztette fel a tagságát (a kuvaiti Ahmad Al-Fahad Al-Szabah sejk döntött így), ám Gyárfás ezt nem tette meg. Igazából nem tudni, mennyire szilárd Gyárfás pozíciója a nemzetközi úszóéletben. Ami biztos, az az, hogy a 2021-ben esedékes következő tisztújító FINA-kongresszuson csak akkor választhatják meg újból, ha a Magyar Úszószövetség (MÚSZ) is jelöli öt. Addig még sok víz lefolyik a Dunán, de minimum furcsa lenne, hogy a szövetség olyasvalakit jelölne, akit vád alá helyeztek gyilkosságra történő felbujtás miatt. Ha pedig Gyárfás szerepét és, úgymond, „hasznosságát” nézzük, ma már az sem olyan, mint évekkel korábban lehetett; a 2027-es FINA-vb rendezését akkor is megkapta volna Budapest, ha semmiféle lobbitevékenység nem folyik a háttérben. A 2017-es „beugrás” és a makulátlan rendezés ugyanis egy biankó csekket biztosított Budapestnek és a MÚSZ-nak, amit könnyűszerrel be lehetett váltani.

Gyárfás elismeri, hogy adott tízmillió forintot Tasnádinak kölcsön, de ez több mint hat évvel Fenyő halála után történt. Gyárfás kettőjük 2013. március 13-i szembesítésén azt állította, semmivel sem bízta meg Tasnádit. Tasnádi azt állította, 1998-ban Amerikából a gyilkosságért járó második részlet kifizetése miatt felhívta Gyárfást, de ő nem vette fel a mobilját, ezért Kósa-Somogyi Györgyöt, a Nap TV főszerkesztőjét kereste, aki át is adta Gyárfásnak a telefont. Ez Gyárfás szerint lehetetlen, mert Kósa-Somogyi akkor már másfél hónapja nem járt a Nap TV-ben, ugyanis addigra az MTV-ben dolgozott. Ugyanezt Kósa-Somogyi is elmondta a hatóságnak.

Miután kiderült, hogy Fenyő Jánost nem a Tasnádi-vonalon gyilkolták meg, 2013. július 16-án eredménytelennek minősítették az eljárást, majd képbe került Portik Tamás, az egykori Energol Rt. marketingigazgatója. A volt olajbűnöző egy ügynökségen át 1994 közepétől egy évig Gyárfástól bérelte a Kelenhegyi úti villáját, majd 2004-ben egy ingatlancsere is volt közöttük. Az nehezen hihető, hogy Gyárfás – mint azt állította – nem tudta, kicsoda Portik, hiszen az akkori sajtó is számos alkalommal írt róla. Az Energol-ügyben a vádlottak padján lett volna a helye, ám ő éveken keresztül, az olajos bűncselekmények elévüléséig bujkált. A mai napig nincs magyarázat arra, hogy a rendvédelmi szervek miért hagyták futni az olajozásból hatalmas vagyont felhalmozó férfit.

A nyomozati iratok szerint a 43. számmal jelölt tanú kétszer látta együtt ebédelni Gyárfást és Portikot. – Soha nem ebédeltünk együtt, soha nem voltunk nyilvános helyen – mondta erre Gyárfás. A 40. számú védett tanú szerint azonban 1997 januárjának első napjaiban Gyárfás és Portik a Művészinas étteremben tartózkodtak, amikor Fenyő telefonon közölte Portikkal, hogy elállt a korábbi megállapodásuktól, mely szerint Portik, Fenyő és Gyárfás közösen indulna az országos kereskedelmi tévék pályázatán.

A védett tanú szerint Fenyő egy nappal a tévépályázat leadása előtt tudta meg, hogy Gyárfás is tagja lenne a vállalkozásnak, erre hivatkozva lépett vissza.

Portik magán kívül volt, „fortyogott, hogy megöli Fenyőt, mire Gyárfás azt mondta: Tomikám, nagy szívességet tennél vele, ez a szemét tényleg golyót érdemelne” – vallotta a tanú. Gyárfás tagadja, hogy bármikor is járt volna a Művészinasban, így a vallomás szerinte valótlan. Mint mondta, a tévépályázat leadási határideje nem lehetett január elején, hiszen azt még akkor ki sem írták, hanem csak 1997. január 10-én, a leadás napja pedig április 10. volt. Gyárfás egyértelműen leszögezte, ha meg is békültek: nem volt az a pénz, amiért Fenyővel együtt pályázott volna egy közös tévécsatornáért.

Ismeretes, hogy Portik Tamás esetében a Fővárosi Főügyészség két hete javasolta a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségnek, hogy kezdeményezzen perújítást a Fenyő János – és az Aranykéz utcai merénylet – miatt jogerősen életfogytiglani fegyházra ítélt Jozef Rohác ügyében; Portiknak a Fenyő-ügy megbízójaként kell majd felelnie. Úgy tudjuk, hogy augusztusban várható döntés a perújítás indítványozásáról.

Dönthetnek Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész ügyében is

Hamarosan dönthet a Központi Nyomozó Főügyészség a hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás miatt meggyanúsított Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész ügyében. A gyanú szerint Ihász 2017 októberében olyan dokumentumokat vett át a hivatalában, amelyekkel Gyárfást megzsarolták. A főügyészség szerint Ihásznak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Amennyiben vádat emelnek ellene, úgy indítványozhatják, hogy ügyét a bíróság egyesítse a Gyárfás elleni eljárással.