A Jobbik 2003-as alapítása óta még soha nem állt olyan közel a megszűnéshez, mint most, 2022-ben – jelentette ki Tóth Erik. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóhelyettese elmondta, a párt társadalmi támogatottsága 2018-hoz képest minimum megfeleződött, szervezetrendszere pedig jelentősen meggyengült. Míg a 2010–2018 közötti időszakot a lépésről lépésre történő építkezés jellemezte, addig a 2018–2022 közötti négy évet a leépülés. Jakab Péter elnöksége idején a párt szervezete, társadalmi támogatottsága is tovább gyengült. Míg 2018-ban az országgyűlési választáson több mint egymillió szavazója volt a fokozatosan balra tolódó formációnak, addig mára 500-600 ezer egykori szimpatizánsukat elvesztették, ezzel az egykori radikális szervezet végleg eltűnhet a baloldal politikai süllyesztőjében.
Sikertelen néppártosodás
Tóth Erik szerint a Jobbik mára egy következmények nélküli párttá vált. Mint mondta, a 2022-es választási kampányban több olyan jelöltet indítottak – a balliberális pártok támogatásával –, akik korábban antiszemita kijelentéseket, mozdulatokat tettek. Ezek a botrányos jelöltek ma részben ott ülnek az Országgyűlésben. Mindez azt igazolja, hogy a Jobbik ideológiai értelemben eltávolodott ugyan a radikális jobboldaltól, személyi összetételét és politikáját nézve azonban továbbra is közösséget vállal a szélsőjobboldallal. A kutatási igazgatóhelyettes hozzátette: ahogy kormányt, úgy ellenzéket sem sikerült váltaniuk, a „tisztának” nevezett koalíció hemzseg a kétes múltú politikusoktól.
Ezt igazolják az elmúlt hónapok eseményei is. Miután több médium beszámolt a párton belüli erőszaktevő botrányról, a szervezet képviselői és vezetői igyekeztek úgy tenni, mintha mi sem történt volna, az esetet nem vizsgálták ki érdemben, és az ilyen botrányokra korábban nagy érzékenységet mutató balliberális sajtó sem helyezett rájuk nyomást, asszisztálva az ügy eltussolásához.
Az elemző kitért arra is, hogy Vona Gábor egy minden korábbinál erősebb, de túlságosan magasra pozicionált Jobbikot adott át az utána következő politikusoknak. Utódai a Jobbik egykor magas társadalmi támogatottságát ugyan megörökölték, de megőrizni nem tudták. A Gyurcsány–Jakab-paktum taszította a Jobbik egykori szimpatizánsait, a baloldali koalícióba történő beágyazódás pedig mindenki mást elriasztott tőlük.
Belső konfliktusok
Jakab Péter vezetési stílusával már saját párttársai is elégedetlenek, ezt mutatja a jelenleg ellene zajló puccskísérlet is. Mindez nem meglepő: Jakab a balliberális pártok háziversenyében csúnyán leszerepelt miniszterelnök-jelöltként, a párt parlamenti frakcióját képtelen volt egységbe rendezni, ráadásul a saját maga által választott elnökhelyettessel, Potocskáné Kőrösi Anitával is sikerült kevesebb mint egy hónap alatt leszámolnia.
A belső konfliktusok folyamatos kiszivárogtatása, az egyre gyengülő érdekérvényesítő képesség, a hiteltelen, a korábbi jobbikos szimpatizánsokat elriasztó politika és a hibát hibára halmozó felső vezetés mind azt mutatják, hogy a Jobbik egy kevésbé professzionális, hangzatos kijelentései miatt a címlapokra kerülő médiapárttá redukálódott.
A kezdetben sikeres, a 2010-es évek elején a globalizációval szemben kritikus álláspontot képviselő párt Vona Gábor vezetésével és az utána jövő elnökök stratégiaalkotási hiányosságaival végzetes irányba fordult. Mindezt úgy, hogy 2003-as alapvetésük változatlan maradt: „A Jobbik Magyarországért Mozgalom előtt álló elsődleges feladat a kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítása a politikai hatalomból” – emlékeztetett a kutatási igazgatóhelyettes.
