„Ez a két és fél év elég karcsú”

– Szépen hangzik, hogy az embereknek akarják átadni a rakpartot, de nem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet, ha pont azon a belvárosi szakaszon zárják le az utat, ahol a főváros észak–dél irányú közlekedése zajlik - vélekedett a rakpart lezárásáról a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője. Wintermantel Zsolt lapunknak elmondta: a Fővárosi Közgyűlésben lévő hatalmi pozícióharcok miatt nem tud a főváros működni.

20220601 Budapest Wintermantel Zsolt, a fővárosi Fidesz-KDNP-frakció vezetője Fotó: Mirkó István (MI) Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

 Akkor működőképes egy város, ha a költségvetést elfogadták és nem kerül veszélybe az állami támogatások folyósítása sem. De úgy látszik, a baloldali pártoknak fontosabb volt a vita, a személyes ambíciók, a pozíciókon való osztozkodás, mintsem az, hogy a város ügyeivel foglalkozzanak.

– Szerepelt volna az előterjesztések között, hogy a baloldal egyik utolsó bástyájának számító XIII. kerületben sétányt neveznek el a néhai szocialista miniszterelnökről, Horn Gyuláról, aki karhatalmistaként, úgynevezett pufajkásként részt vett az 1956-os forradalom leverésében. Mi a Fidesz–KDNP véleménye a tervezett utcanévadásról?

– Nekem és a közösségüknek is az az álláspontja, hogy megosztó személyiségről nem szabad és nem érdemes közterületet elnevezni, függetlenül a személytől. Azt fogjuk javasolni, hogy lehetőség szerint olyan emberről nevezzenek el közterületet, aki a társadalomban, akár vallási, akár párthovatartozás, akár a történelmi tetteinek megítélése tekintetében nem megosztó személyiség, és élete példát tud adni mindannyiunknak.

– Félidejéhez ért Karácsony Gergely főpolgármesteri ciklusa. Hogyan értékeli a városvezetés elmúlt két és fél évét?

– Jelen pillanatban olyan projektek, fejlesztések zajlanak, amelyeket még Tarlós István és a Fidesz–KDNP-féle korábbi városvezetés tervezett meg, szerzett hozzá forrást, állami támogatást. 

Ha csak a Lánchidat nézzük: ha Karácsony Gergely 2020 februárjában aláírja azt a szerződést, amit még Tarlós István idején készítettek elő, akkor már lehetne ott közlekedni, és nem került volna legalább ötmilliárd forinttal többe a felújítás. Azt, hogy mekkora dugót és fennakadást okoznak ezek a munkálatok, mindennap tapasztaljuk. A jelenlegi városvezetés 2019-től nemhogy új beruházásokat nem indított el, de egyet sem készített elő. Egyszóval ez a két és fél év elég karcsú.

– Ön szakmáját tekintve közlekedésmérnök. Lehetne-e jobban szervezni Budapest közlekedését a jelenleginél? Milyen intézkedésekre lenne szükség ehhez? Mi a véleménye, jó ötlet lezárni a forgalom elől a pesti alsó rakpartot?

– Egy nagyváros működése összetett: a kétmilliós településhez hozzájön a másfél milliós agglomeráció, amelyeknek szervesen együtt kell működniük. A cél egyértelműen az, hogy a dugók csökkenjenek, a kerékpáros-forgalmat elősegítsük. Jelenleg a megvalósításban van a hiba: egyik napról a másikra, előkészítés, felkészítés, társadalmi párbeszéd nélkül lezárták a Nagykörút egyik sávját, és sárga csíkkal, baleset-veszélyesen kerékpársávokat alakítottak ki. Ez nem az a fajta, helyes közlekedésszakmai megközelítés, amelyet az egyetemen tanultunk. Megértem, hogy a főpolgármester nem közlekedésmérnök, de a Városházán is és a BKK-nál is számtalan jó szakember van, akik korábban is meg tudták és most is meg tudnák oldani ezeket a feladatokat, ha a politika engedné nekik a szakmai munkát. 

Szépen hangzik, hogy az embereknek akarják átadni a rakpartot, de nem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet, ha pont azon a belvárosi szakaszon zárják le az utat, ahol a főváros észak–dél irányú közlekedése zajlik. Az emberek ugyanis nem csak a fűben ücsörögni szoktak, hanem eljárnak dolgozni, bevásárolni, iskolába viszik a gyerekeiket és néha szórakozni is mennek.

– Budapest általában nehéz terep a Fidesz számára. Elődje, Láng Zsolt lapunknak azt nyilatkozta nemrég: a fővárosban a Fidesznek minden szavazatért duplán meg kell dolgoznia, és kiemelte, hogy az áprilisi országgyűlési választáson a Fidesz négy százalékkal jobb eredményt ért el, mint négy évvel korábban, miközben az összellenzék tíz százalékkal kevesebbet, vagyis zárul az olló. Mire számítanak, hogyan fognak szerepelni a fideszes jelöltek a budapesti időközi önkormányzati választásokon?

– Általános tendencia Európában és Észak-Amerikában, hogy a nagyvárosokban a pálya inkább balra lejt. Az ideákban hasonlóan gondolkodunk, de a gyakorlati megközelítés a mi szempontunkból teljesen más: mi sem vitatjuk, hogy jó lenne a tisztább levegő a fővárosban, de azért nem akarjuk onnan kitiltani az autósokat. Az ideák köré épített köd, a kommunikációs lufi kidurran. 2018-ban húsz százalék volt a bal- és a jobboldal közötti különbség a fővárosban. Ez most 6-7 százalékra csökkent. Tehát még ebben a közegben is egyre többen látják, hogy a szép víziók és az üres beszéd helyett érdemi cselekvések nélkül az lesz, amit most látunk: rendezetlen, szemetes közterületek, gazos parkok, mert azt az egyszerű feladatot se tudják elvégezni, hogy lenyírják a füvet. Remélem, két év múlva ezt még többen látják majd!

– Mi várható a Fővárosi Közgyűlés mai rendkívüli ülésén?

– Abban bízom, hogy a főpolgármester a két héttel ezelőtti fiaskó után azért hívja össze a Fővárosi Közgyűlést, mert komolyan gondolják, hogy dolgozni akarnak. 

Borítókép: Wintermantel Zsolt, a fővárosi Fidesz–KDNP-frakció vezetője (Fotó: Mirkó István)