Így érinti a családi kasszát a rezsicsökkentés racionalizálása

A szerdán bejelentett rezsicsökkentési szabályváltozások mindenkit a családi költségvetés átgondolására sarkallnak. Elemzésében a Mandiner összegyűjtött pár adalékot a tervezéshez.

Rezsi csökkentés 20220106 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Hol tartanak ma a villamos energia és a gáz lakossági árai?

A Mandiner elemzése alapján Magyarországon a lakossági áram és gáz ára 2012-ben volt a legmagasabb, a 2013-tól életbe lépett rezsicsökkentő intézkedések hatására két éven át csökkent, majd 2015 óta változatlan összegű. 

Fotó: Mandiner

A villany ára bruttó 36,6 Ft/kWh, amiből 7,8 Ft/kWh az áfa. A villamos energia ára tisztán kb. 12,3 Ft/kWh, a teljes ár többi része rendszerhasználati díj. Mindez a gáz esetében a következő: a gáz ára bruttó 101 Ft/m³, amiből 21,5 Ft/m³ az áfa. Itt külön rendszerhasználati díj nincs, az alapdíj havi nettó 766 forint, amiből a 144 m³-es átlagos fogyasztás esetén 5,3 forint esik egy köbméterre.

A továbbiakban az egyszerűség kedvéért számoljunk 75 Ft/m³ nettó árral.

Ahogy látható, 2012-ben az áramért is és a gázért is harmadával többet fizettünk, azaz az áram 12 Ft/kWh-val volt több, így 48,6 Ft/kWh volt, a gáznak pedig 35 Ft/m³-rel több, azaz 136 Ft/m³ volt az ára. 

Fotó: Mandiner

Míg 2009-ben és 2010-ben a magyar lakossági energiaár az uniós átlagárnak még közel 90 százaléka volt, 2021-re már az uniós átlag 50 százaléka alá került a hazai ár. Ez egyértelműen a rezsicsökkentésnek volt köszönhető. Ez alatt az időszak alatt az átlagkereset reálértéke háromnegyedével emelkedett, tehát

össze sem lehet hasonlítani, hogy mennyivel kevésbé terheli meg a családokat ma a rezsi, mint 2010-ben.

Míg 2012-ben a lakosság negyedének (26,7 százalékának), köztük a gyermeket nevelők 35,1 százalékának volt rezsihátraléka,, addig 2020-ra ez az arány 11,2 százalékra csökkent, s még a járvány első évében sem emelkedett – írja a Mandiner.

Hogyan alakulnak az energiaárak a világpiacon?

Fotó: Mandiner

A villamos energia tőzsdei havi átlagárát a HUPX közli EUR/kWh-ban, ennek a Ft/kWh-ra átszámolt adatát mutatja a fenti grafikon. Elfogadható ezt tekinteni a szolgáltató maximális beszerzési árának.

Látható, hogy tavalyi év első fél évében még 20 Ft/kWh körüli havi átlagáron lehetett vásárolni áramot, majd a második fél évben már jelentős emelkedést mutatott az ár, decemberre elérte a 90 Ft/kWh-t, ami idén év elején csökkent.

A háború kitörésétől március első hetéig egy robbanásszerű emelkedést tapasztalhattunk,

de március közepére már érzékelhető volt a korrekció.

Áprilisban így 70 Ft/kWh körül volt a villamos energia havi átlagos ára. Apró megjegyzés, hogy például április 11-én 36 Ft/kWh körül is járt a napi átlagár. Mint ahogy az a grafikonon is látszik, innentől a havi átlagár folyamatosan és gyorsuló tendenciát mutatva emelkedett. Míg április és június között a napi átlagárak 40–100 Ft/kWh között mozogtak, addigra – a cikk írásának napján – már 171 Ft/kWh-nál is magasabban jár, s nincs reális esélye annak, hogy vissza fog térni belátható időn belül a 40–100 Ft/kWh szintre.

Fotó: Mandiner

A gáz holland tőzsdei árát szokták mérvadónak tekinteni a világpiaci ár meghatározásakor. A fenti grafikonon EUR/MWh-ban látjuk az elmúlt évek változásait. A legfrissebb, július 14-i ár 175,03 EUR/MWh, ami 694,8 Ft/m³-nek felel meg. Tavaly májusig még 25 EUR/MWh (azaz 87 Ft/m³) alatti árakkal kalkulálhattunk, még egy hónapja, június 8-án is csupán 79,41 EUR/MWh (300 Ft/m³) volt a tőzsdei ár.  

Az utolsó hónapban hatalmas emelkedés történt ezen a piacon is, és sajnos a gáz esetében sincs semmi esély arra, hogy vissza tud térni az árszint az egy hónappal korábbira. 

Miért most kellett változtatni?

A tőzsdei árak előbb bemutatott utolsó havi robbanásszerű emelkedése miatt nem igazán lehetett tovább halogatni a rezsicsökkentési limit bevezetését. A választási kampányban márciusban ekkora robbanásra nem számított még senki.

Az utolsó hónapban gyakorlatilag megduplázódott a napi átlagár.

Ez biztosan állítható, hogy a úgynevezett „fekete hattyú” hatás eredménye. (Lásd: Nassim Nicholas Taleb: A fekete hattyú – avagy a legváratlanabb hatás) 

A tavaszi árszintet hogyan tudta volna kezelni Magyarország? A gáz esetén a hosszú távú orosz gázmegállapodás adott volna alapot rá, az áram esetén pedig Paks, hiszen Paks a rezsicsökkentett ár alatt, 11-12 forintos önköltségi áron tud áramot termelni.

Egyértelmű, hogy aki a paksi beruházást támadja, az a rezsicsökkentést kívánja megszüntetni. Paks azonban nem tudja az ország teljes áramszükségletét megtermelni, nélkülözhetetlen sajnos drágább áramot is használnunk. Ebből a szempontból további terhet jelent a tény, ami egyébként inkább siker, mint teher, hogy folyamatosan és ütemesen bővül a gazdaságunk, és ezzel együtt az energiaszükségletünk is.

Miért így változtattak?

Nem kételkedem abban, hogy mindenkinek van javaslata, amivel igazságosabban is meg lehetett volna oldani a szabályozók változtatását. Nézzük meg, hogy jelen tudásunk szerint mi marad meg az eddigi előnyökből, s vajon mekkora teher várható:

1. A megmaradó előnyök:  

Áram: Éves 2523 kWh (ami havi 210 kWh-nak felel meg) fogyasztás esetén marad a 2015 óta fennálló régi, a KSH szerint 36,6 Ft/kWh-os ár, ami havonta körülbelül 7750 forint (évente 98 ezer forint) költséget jelent a családnak.

Gáz: Éves 1729 m³ (ami havi 144 m³-nek felel meg) fogyasztás esetén marad a szintén 2015 óta fennálló régi, a KSH szerinti 101 Ft/m³-es ár, ami a Kormányinfón elhangzottak szerint havonta körülbelül 15 833 forint (évente 190 ezer forint). Nagycsaládosoknál a limit a harmadiktól minden további gyermek után emelkedik, éves szinten 600 köbméterrel. 

Ismét emlékeztetek mindenkit, hogy 2012-ben ugyanezekért a mennyiségekért harmadával többet kellett fizetnünk! 

A hírekből azt még nem ismerjük pontosan, hogy a limit havonta értendő vagy éves szinten egyben számolják az egyes hónapok különböző fogyasztását.

Nem tudjuk azt sem, hogy a piaci árat hogyan állapítja meg a szolgáltató. Ha a fent ismertetett tőzsdei ár lenne a piaci ár is, akkor a gáz esetében köbméterenként közel 600 forintos megtakarítást jelentene, ami a fenti átlagfogyasztással számolva éves szinten több mint egymillió forint. Áram esetében a legfrissebb tőzsdeadattal számolva a megtakarítás 158,75 Ft/kWh, ami éves szinten négyszázezer forintot meghaladó érték.

2. A várható pluszköltség:

Először is szögezzük le, hogy pluszköltsége annak lehet, aki már most is a limit felett fogyaszt, és augusztusig nem is tudja takarékosabb megoldásokra cserélni az eszközeit. 

Továbbá nem ismerjük, hogy milyen módon kell megállapítani a szolgáltatóknak a piaci árat. (Érdemes emlékezni arra, hogy amíg a szolgáltatók külföldi kézben voltak, akkor az áram és a gáz árával együtt szinte minden alkalommal emelték az alapdíjaikat és a rendszerhasználati díjaikat is, többnyire indokolatlanul.)

Áram: a limit feletti fogyasztásra – jelen tudásunk szerint – számolhatunk maximum 160 Ft/kWh emelkedést az ősszel.

Gáz: a limit feletti fogyasztásra számolva köbméterenként – jelen tudásunk szerint – maximum 600 forint pluszdíjjal kalkulálhatunk az ősszel. 

Fekete hattyú jött, váratlan feladatot kaptunk, tudom, de nagyon remélem, hogy a családi költségvetések átgondolása után meg fogjuk találni azokat az észszerűsítéseket, amikkel

a háború szomszédságában is értelmes életet tudunk élni, még ebben a nehéz időszakban is.

A járvány kitörésekor nagyon gyorsan rákényszerültünk az innovatív megoldások bevezetésére, használatára. Most a szomszédban zajló háború és az arra válaszul adott szankciók késztetnek hasonló gyors változtatásokra. Nagyon jó lett volna kimaradni ebből!

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)