Így érinti a családi kasszát a rezsicsökkentés racionalizálása
A szerdán bejelentett rezsicsökkentési szabályváltozások mindenkit a családi költségvetés átgondolására sarkallnak. Elemzésében a Mandiner összegyűjtött pár adalékot a tervezéshez.
Forrás: Mandiner2022. 07. 16. 13:02
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Orbán Viktor a péntek reggeli rádióinterjúban úgy fogalmazott, azért nyúltak hozzá a rezsicsökkentéshez, hogy meg tudják azt védeni. Egyben belátást kért a családoktól, mivel Európában háborús árak vannak; az áram ára az ötszörösére, a gáz ára pedig a hatszorosára emelkedett – mondta a kormányfő.
A háború nemcsak a frontokon, hanem az európai gazdaságban is zajlik, két nagy csatatéren is, egyrészt a munkahelyekért, másrészt az elviselhető energiaárakért. Megjegyezte továbbá, hogy Magyarország nehezebb helyzetben van, mint a nyugat-európai országok, mivel nálunk a teljes rezsiárak kifizetése jóval nagyobb része lenne a teljes fizetésnek, mint Nyugaton.
A háborús árak mellett nem fér bele, hogy mindenki rezsicsökkentett árat fizessen
– mondta, s úgy folytatta, hogy
Manfred Weber gázelvételi ötletével rosszabb, mint a kommunisták. Ha az uniós szankciós politika így megy tovább, akkor ki fogják nyuvasztani az európai gazdaságot. Tűzszünetet, majd békét kell kötni Oroszországgal.
A szerdán bejelentett rezsicsökkentési szabályváltozások mindenkit a családi költségvetés átgondolására sarkallnak. Összegyűjtöttünk pár adalékot a tervezéshez.
Hol tartanak ma a villamos energia és a gáz lakossági árai?
A Mandiner elemzése alapján Magyarországon a lakossági áram és gáz ára 2012-ben volt a legmagasabb, a 2013-tól életbe lépett rezsicsökkentő intézkedések hatására két éven át csökkent, majd 2015 óta változatlan összegű.
A villany ára bruttó 36,6 Ft/kWh, amiből 7,8 Ft/kWh az áfa. A villamos energia ára tisztán kb. 12,3 Ft/kWh, a teljes ár többi része rendszerhasználati díj. Mindez a gáz esetében a következő: a gáz ára bruttó 101 Ft/m³, amiből 21,5 Ft/m³ az áfa. Itt külön rendszerhasználati díj nincs, az alapdíj havi nettó 766 forint, amiből a 144 m³-es átlagos fogyasztás esetén 5,3 forint esik egy köbméterre.
A továbbiakban az egyszerűség kedvéért számoljunk 75 Ft/m³ nettó árral.
Ahogy látható, 2012-ben az áramért is és a gázért is harmadával többet fizettünk, azaz az áram 12 Ft/kWh-val volt több, így 48,6 Ft/kWh volt, a gáznak pedig 35 Ft/m³-rel több, azaz 136 Ft/m³ volt az ára.
Míg 2009-ben és 2010-ben a magyar lakossági energiaár az uniós átlagárnak még közel 90 százaléka volt, 2021-re már az uniós átlag 50 százaléka alá került a hazai ár. Ez egyértelműen a rezsicsökkentésnek volt köszönhető. Ez alatt az időszak alatt az átlagkereset reálértéke háromnegyedével emelkedett, tehát
össze sem lehet hasonlítani, hogy mennyivel kevésbé terheli meg a családokat ma a rezsi, mint 2010-ben.
Míg 2012-ben a lakosság negyedének (26,7 százalékának), köztük a gyermeket nevelők 35,1 százalékának volt rezsihátraléka,, addig 2020-ra ez az arány 11,2 százalékra csökkent, s még a járvány első évében sem emelkedett – írja a Mandiner.
A villamos energia tőzsdei havi átlagárát a HUPX közli EUR/kWh-ban, ennek a Ft/kWh-ra átszámolt adatát mutatja a fenti grafikon. Elfogadható ezt tekinteni a szolgáltató maximális beszerzési árának.
Látható, hogy tavalyi év első fél évében még 20 Ft/kWh körüli havi átlagáron lehetett vásárolni áramot, majd a második fél évben már jelentős emelkedést mutatott az ár, decemberre elérte a 90 Ft/kWh-t, ami idén év elején csökkent.
A háború kitörésétől március első hetéig egy robbanásszerű emelkedést tapasztalhattunk,
de március közepére már érzékelhető volt a korrekció.
Áprilisban így 70 Ft/kWh körül volt a villamos energia havi átlagos ára. Apró megjegyzés, hogy például április 11-én 36 Ft/kWh körül is járt a napi átlagár. Mint ahogy az a grafikonon is látszik, innentől a havi átlagár folyamatosan és gyorsuló tendenciát mutatva emelkedett. Míg április és június között a napi átlagárak 40–100 Ft/kWh között mozogtak, addigra – a cikk írásának napján – már 171 Ft/kWh-nál is magasabban jár, s nincs reális esélye annak, hogy vissza fog térni belátható időn belül a 40–100 Ft/kWh szintre.
A gáz holland tőzsdei árát szokták mérvadónak tekinteni a világpiaci ár meghatározásakor. A fenti grafikonon EUR/MWh-ban látjuk az elmúlt évek változásait. A legfrissebb, július 14-i ár 175,03 EUR/MWh, ami 694,8 Ft/m³-nek felel meg. Tavaly májusig még 25 EUR/MWh (azaz 87 Ft/m³) alatti árakkal kalkulálhattunk, még egy hónapja, június 8-án is csupán 79,41 EUR/MWh (300 Ft/m³) volt a tőzsdei ár.
Az utolsó hónapban hatalmas emelkedés történt ezen a piacon is, és sajnos a gáz esetében sincs semmi esély arra, hogy vissza tud térni az árszint az egy hónappal korábbira.
Miért most kellett változtatni?
A tőzsdei árak előbb bemutatott utolsó havi robbanásszerű emelkedése miatt nem igazán lehetett tovább halogatni a rezsicsökkentési limit bevezetését. A választási kampányban márciusban ekkora robbanásra nem számított még senki.
Az utolsó hónapban gyakorlatilag megduplázódott a napi átlagár.
Ez biztosan állítható, hogy a úgynevezett „fekete hattyú” hatás eredménye. (Lásd: Nassim Nicholas Taleb: A fekete hattyú – avagy a legváratlanabb hatás)
A tavaszi árszintet hogyan tudta volna kezelni Magyarország? A gáz esetén a hosszú távú orosz gázmegállapodás adott volna alapot rá, az áram esetén pedig Paks, hiszen Paks a rezsicsökkentett ár alatt, 11-12 forintos önköltségi áron tud áramot termelni.
Egyértelmű, hogy aki a paksi beruházást támadja, az a rezsicsökkentést kívánja megszüntetni. Paks azonban nem tudja az ország teljes áramszükségletét megtermelni, nélkülözhetetlen sajnos drágább áramot is használnunk. Ebből a szempontból további terhet jelent a tény, ami egyébként inkább siker, mint teher, hogy folyamatosan és ütemesen bővül a gazdaságunk, és ezzel együtt az energiaszükségletünk is.
Miért így változtattak?
Nem kételkedem abban, hogy mindenkinek van javaslata, amivel igazságosabban is meg lehetett volna oldani a szabályozók változtatását. Nézzük meg, hogy jelen tudásunk szerint mi marad meg az eddigi előnyökből, s vajon mekkora teher várható:
1. A megmaradó előnyök:
Áram: Éves 2523 kWh (ami havi 210 kWh-nak felel meg) fogyasztás esetén marad a 2015 óta fennálló régi, a KSH szerint 36,6 Ft/kWh-os ár, ami havonta körülbelül 7750 forint (évente 98 ezer forint) költséget jelent a családnak.
Gáz: Éves 1729 m³ (ami havi 144 m³-nek felel meg) fogyasztás esetén marad a szintén 2015 óta fennálló régi, a KSH szerinti 101 Ft/m³-es ár, ami a Kormányinfón elhangzottak szerint havonta körülbelül 15 833 forint (évente 190 ezer forint). Nagycsaládosoknál a limit a harmadiktól minden további gyermek után emelkedik, éves szinten 600 köbméterrel.
Ismét emlékeztetek mindenkit, hogy 2012-ben ugyanezekért a mennyiségekért harmadával többet kellett fizetnünk!
A hírekből azt még nem ismerjük pontosan, hogy a limit havonta értendő vagy éves szinten egyben számolják az egyes hónapok különböző fogyasztását.
Nem tudjuk azt sem, hogy a piaci árat hogyan állapítja meg a szolgáltató. Ha a fent ismertetett tőzsdei ár lenne a piaci ár is, akkor a gáz esetében köbméterenként közel 600 forintos megtakarítást jelentene, ami a fenti átlagfogyasztással számolva éves szinten több mint egymillió forint. Áram esetében a legfrissebb tőzsdeadattal számolva a megtakarítás 158,75 Ft/kWh, ami éves szinten négyszázezer forintot meghaladó érték.
2. A várható pluszköltség:
Először is szögezzük le, hogy pluszköltsége annak lehet, aki már most is a limit felett fogyaszt, és augusztusig nem is tudja takarékosabb megoldásokra cserélni az eszközeit.
Továbbá nem ismerjük, hogy milyen módon kell megállapítani a szolgáltatóknak a piaci árat. (Érdemes emlékezni arra, hogy amíg a szolgáltatók külföldi kézben voltak, akkor az áram és a gáz árával együtt szinte minden alkalommal emelték az alapdíjaikat és a rendszerhasználati díjaikat is, többnyire indokolatlanul.)
Áram: a limit feletti fogyasztásra – jelen tudásunk szerint – számolhatunk maximum 160 Ft/kWh emelkedést az ősszel.
Gáz: a limit feletti fogyasztásra számolva köbméterenként – jelen tudásunk szerint – maximum 600 forint pluszdíjjal kalkulálhatunk az ősszel.
Fekete hattyú jött, váratlan feladatot kaptunk, tudom, de nagyon remélem, hogy a családi költségvetések átgondolása után meg fogjuk találni azokat az észszerűsítéseket, amikkel
a háború szomszédságában is értelmes életet tudunk élni, még ebben a nehéz időszakban is.
A járvány kitörésekor nagyon gyorsan rákényszerültünk az innovatív megoldások bevezetésére, használatára. Most a szomszédban zajló háború és az arra válaszul adott szankciók késztetnek hasonló gyors változtatásokra. Nagyon jó lett volna kimaradni ebből!
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.