Három azonnali intézkedés szükséges a migránshullám megállításához

Amíg nem mondja ki Brüsszel, hogy illegálisan, jogszabályokat semmibe véve, ismeretlen identitással, ismeretlen célból, bűnözők által szervezetten nem lehet bejutni az Európai Unióba, amíg ehhez nincs gyakorlati lépés is, addig mindig lesznek, akik a jobb élet reményében útnak indulnak – jelentette ki lapunknak nyilatkozva Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

202200727 magyar szerb hatar migransok havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Migrációs nyomás alatt

A főtanácsadó a fenti lépések mielőbbi megtételét azzal indokolta, hogy a korábbi évek adatait jelentősen meghaladta az illegális migráció. A hétfő éjfélig elfogott 203 109 illegális határsértővel szemben tavaly ugyanebben az időszakban „csak” 86 547-en kísérleteztek, tavaly pedig egész évben összesen 121 956 fő.

A migrációs nyomás hazánkat és a balkáni útvonalat is erősen érinti. Folyamatos, jelentős nagyságrendű, változó állampolgársági összetételű, de zömében embercsempészek által segített fiatal férfiak, nemritkán hetven–kilencven fős csoportokban próbálkoznak. Agresszívak, számos esetben rongálják meg a határvédelmi létesítményeket, illetve megtámadják a járműveinket, sőt rátámadnak a járőreinkre is. A határtérségben is megjelent az embercsempészeknél a lőfegyver, a levegőbe lövöldöznek velük, a közelmúltban Szabadka térségében már halálos áldozatokat követelő összecsapások is voltak.

Harcolnak egymással a területért, a milliárdos üzletért az embercsempészcsoportok, akik üzleti alapon súlyos bűncselekményt követnek el a határsértők szállításával, a határon való erőszakos átjuttatás megkísérlésével. Idén eddig 1499 embercsempészt fogott el a magyar határvédelem, tavaly ugyanebben az időszakban 886-ot, egész évben pedig 1277-et

– ismertette az adatokat a főtanácsadó.

Bakondi György szerint az osztrák–magyar–szerb migrációs csúcstalálkozón világosan megfogalmazták, hogy az a határőrizeti elgondolás, migrációs politika, amit az Európai Unió pártolna, nem folytatható. Nagyon fontosan tartják, hogy javítsák az együttműködés hatékonyságát, hiszen a szervezett bűnözés elleni fellépés sikerének ez lehet az egyik záloga.

Fegyveres embercsempészek

Világosan látni kell, hogy az embercsempész-hálózatok nemcsak felfegyverkezettek, hanem titkosszolgálati módszereket is alkalmaznak a terület figyelemmel kísérésére. Bonyolult szervezetként működnek. Főnökeik soha nem jönnek a határ közelébe, többnyire vagy Afganisztánban, vagy Szíriában tartózkodnak.

Vannak, akik rábeszélik az útra indulókat, vannak, akik a pénzzel foglalkoznak, hogy beszedjék, befektessék, kizsaroljanak további összegeket. Nagyon gyakori, hogy a továbbutazáshoz csak akkor nyújtanak segítséget, ha az otthon maradottaktól pénzt kapnak, mivel a határsértőknél adott esetben nincs már pénz. Ami a legijesztőbb, hogy átutalással kell teljesíteni azt.

Van, aki okmányhamisítással, van, aki a szállítással, van, aki a pihentetéssel, az elhelyezéssel, és van, aki a műszaki akadályok leküzdésével – akár alagútásással vagy létráztatással, esetleg csónakok, hajók felhasználásával – foglalkozik.

Ukrajna felől is milliók jönnek

Ezzel párhuzamosan folyamatosan érkeznek az ukrajnai háború miatti menekültek. Február 24-től több mint egymillió menekült érkezett, számuk pedig növekszik. Ők a háború elől és a háborúból menekülnek az első biztonságos országba, amiről az ENSZ menekültügyi konvenciója világosan szól. A szerb határon érkező migránsok nyolc-tíz határon jöttek át már eddig, köztük több, számukra biztonságos országon is keresztülhaladva.

Földrajzi elhelyezkedése miatt hazánk tehát kettős nyomás alatt áll, s miközben feltétel nélkül minden egyes menekültet befogadunk Ukrajna felől, addig a déli határt meg kell és meg fogjuk védeni az illegális bevándorlók ostromától.