Nagypáli néhány éven belül energiafüggetlen település lehet

Hamarosan teljes egészében ellátja magát energiával a Zala megyei Nagypáli. A kedvező helyzet azonban egy átgondolt, negyedszázados munka eredménye, hisz a település vezetése 1996 óta szinte minden szabad forintját az alternatív energiák felhasználásához biztosítja. Az eredmények önmagukért beszélnek, de az idáig vezető utat akárki megismerheti, Köcse Tibor polgármester bárkivel megosztja kincset érő tapasztalatait.

Most, amikor egész Európában, sőt a világ nagy részén energiaválság alakult ki, különösen felértékelődnek a különböző alternatív és adott esetben környezetbarát megoldások; ebben az egyik hazai kistelepülés, a Zala megyei Nagypáli hosszú évek óta élen jár. 

A falu modern kori történelme 1996 óta íródik, ekkor került a település élére Köcse Tibor. Amikor megválasztották polgármesternek, nem sokat tétlenkedett, azonnal helyzetértékelést készíttetett arról, hogy miként áll a falu. 

Ezután a község fejlesztése érdekében megalkották a Zöld út programot, amelynek elkészítéséhez – elsősorban az ausztriai Güssing térségéből vett – nyugat-európai példákat, tapasztalatokat használtak fel. A program megalkotásához és a beruházások elindításához minden pályázati, együttműködési lehetőséget felkutattak.

Fejlesztések sora 

A Zöld út program meghatározta, hogy a fejlesztések mellett azonnal el kell indítani az észszerű, kis költséggel járó energiamegtakarításokat. Többek között modernizálták a közvilágítást, és kompakt izzókat helyeztek ki; ugyanezt tették az épületeknél, illetve olyan berendezéseket építettek be a vízellátásba, amivel jelentős megtakarításokat tudtak elérni. Ezzel párhuzamosan az energiatermelés fellendítése érdekében is indítottak fejlesztéseket. 

Minden beruházást igyekeztek és igyekeznek azóta is úgy megtervezni, hogy teljes mértékben figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat.

Ennek megfelelően a faluháznál napkollektoros rendszert építettek ki, amely biztosítja a meleg vizet és rásegít az épület fűtésére. Nagyon sok épületre napelemet helyeztek ki, ebből van például a fedett parkoló teteje is, illetve szélgenerátort és hőszivattyús rendszert építettek ki. Telepítettek energiafűz-ültetvényt is, amit téli tüzelőként hasznosítanak. A termesztésnél nem használnak műtrágyát és vegyszert, az energiafűz leveleit pedig visszajuttatják a földbe. Időközben elindították a Smaragdfa programjukat; Köcse Tibor szerint a növény a globális felmelegedés ellenszere lehet, és gazdaságilag is hasznot hozhat a konyhára, mert rövid a kitermelési időszaka.

Sorra nyerik a díjakat

Az energiamegtakarítás és -termelés nagyon sok költség alól mentesíti az önkormányzatot. Ennek összege évente milliókban mérhető, a megspórolt tételeket pedig újabb fejlesztésekre fordítják. Ebből tudják biztosítani az önerőt azokhoz a programokhoz, amelyeket a falu pályázatíró cége felkutat.

A polgármester elmondta, hogy ők mindig úttörőként próbálnak előremutatók lenni, és igyekeznek másoknak jó példát mutatni. – Ha mások is hozzánk hasonlóan cselekednének, akkor sok mindent el tudnánk érni. Úgy gondolom, hogy nálunk a Zöld út program bevált, amit érdemes lehet másoknak is tanulmányozni. 

Az érdeklődőket szívesen vendégül látják, sokan élnek a lehetőséggel  – fogalmazott Nagypáli első embere. Köcse Tibor elmondta, hogy az eredmények őket igazolják. Ennek is köszönhető, hogy egy németországi megújulóenergia-bajnokságban második helyezést értek el hatszáz európai uniós település között. Ez már csak azért is nagy eredmény, mert a bírálóbizottság az innovációt is kiemelten díjazta. Két éve pedig elnyerték az E.On által meghirdetett Energia Globe díjat.

Újabb és újabb tervek

A tapasztalatátadás elősegítése érdekében Köcse Tibor tagja a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségének, amely egy tizenegy országot tömörítő nemzetközi szervezet, ennek Nagypáli első embere három évig elnöke is volt. – Ezek azért jó összefogások, mert az együttműködéseknek köszönhetően nem kell mindenkinek feltalálnia a spanyolviaszt – tette hozzá.

Az elért eredményekre Nagypáliban nem „ülnek rá”, újabb terveket dolgoznak ki, most az energiatárolásban lépnek előre. Egy hidrogénes, üzemanyagcellás tárolót építenek ki, amely az energiaparkjuk része lesz. 

Ma a szükséges energiamennyiség 85-90 százalékát állítjuk elő, de hamarosan elérhetjük azt, hogy többletünk legyen, ezt pedig érdemes elraktározni

– mutatott rá.

A nagypáli modell valósággal vonzotta a családokat, a település lélekszáma 271-ről mostanra 600-ra növekedett, a gyerekek száma pedig megtízszereződött a faluban. A község negyed évszázad alatt megfiatalodott, így már nemcsak múltja, hanem jövője is van.

Borítókép: A parkoló autóknak árnyékot ad, a falunak elektromos áramot termel a fedett autóbeálló (fotó: Mirkó István/Magyar Nemzet)