Fogadalmak: hogyan tartsuk be őket?

Mindössze három nap telt el azóta, hogy valamennyien fogadalmat tettünk: idén egyel kisebb ruhaméretre váltunk, rendszeresen sportolunk vagy ezentúl egészségesen étkezünk. Az emelkedett hangulatban tett ígéretek azonban legfeljebb néhány hónapig maradnak velünk, a kezdeti lelkesedés hamar elillan. Cserép Csongor pszichológus szerint van rá megoldás, hogy egy újabb kudarcélmény helyett elérjük a kitűzött céljainkat.

Fotó: Arpad Kurucz

AKÁR A SZÍVDOBBANÁS

A valódi és sikeres változás másik alapfeltétele, hogy újrakeretezzük az életünket. Nincs is ennél jobb alkalom, mint a tél, hiszen a sötétséggel teli hónapok, a hideg arra késztet minket, hogy húzódjunk vissza; és ez így is van jól. – A fény és a sötétség váltakozása, a ciklikusság mindig is szerves részét képezte az emberiségnek, kiszámíthatóságot, ezzel együtt pedig biztonságot és keretet ad az életünknek. Számos kutatás mutatott rá, hogy a napirend, a rendszeresség kialakításának stressz­csökkentő hatása van. 

Szellemi szempontból is fontos, hogy ne csak mindig a ragyogásban, a fényben éljünk, hanem a passzív, belső pusztaságot is megéljük. Nem lehet mindig csak habzsolni, meg kell élnünk magunkban ezt a visszahúzódást. Olyan, akár a szívverés: ahogy dobban, a vér kiáramlik a test minden szegletébe, ám ahhoz, hogy újra dobbanhasson, össze is kell húzódnia. Ha ez nincs meg, zavarokhoz vezet 

– fogalmazott a szakember, majd hozzáfűzte:

 Ezt az állapotot nem könnyű elérni, a mai felgyorsult, technológiában és információban gazdag világ nemigen kedvez ennek az életformának. Amíg a vallás áthatotta a világunkat, sokkal könnyebb, kézzelfoghatóbb volt ezeket a ciklusokat követni, részévé válni. Az – újévi – fogadalmak sikerének záloga tehát, hogy keretet adunk a napjainknak: a reggeli és az esti rutin kiépítése is segít, hogy valóban az élre törjünk. 

– A ciklikusságnak az egyik legfontosabbnak kellene lennie a napjainknak: ezzel készítjük fel minden reggel és este a testünket, elménket és lelkünket a napra, valamint az alvásra. Utóbbi esetében fontos, hogy tiszteljük magunkat és a valódi szükségleteinket, hogy nem a telefonunk fényére alszunk el. Már ha sikerül elaludnunk, hiszen az alvászavarban szenvedők legtöbbje a rendszer nélküli élet miatt válik éjjeli bagollyá. Az alvás előtti órákban éppen ezért már ne nézzünk képernyőt, helyette inkább olvassunk, de a legjobb, ha minél kevesebb világítás van körülöttünk. Alakítsuk ki a rituálénkat, engedjük, hogy a sötétség, az este áthassa lényünket. Aki pedig ráérez ennek a szeánsznak az ízére, gyertyával, meditációval vagy az esti imájával támogathatja a töltődését. 

 – Az este ugyanazt testesíti meg, mint az évi ciklusban a karácsonyt megelőző időszak, a böjt. Felkészítjük magunkat a sötétre, az elcsendesedésre, megéljük a visszahúzódást és felkészülünk a fényre. A rutinok bevezetése, az életünk rendszerezése pedig segít, hogy testünk, lelkünk és elménk feltöltődjön, és vágyaink ne csak a tervezőasztalig jussanak – magyarázta Cserép Csongor.

A MINDENHATÓ MOZGÁS

A mozgás és a sport mindig dobogós helyen állt az újévi fogadalmak között. Nem véletlenül. A mozgás ugyanis mindenre hatással van: nemcsak a testünket, hanem mentálisan és lelkileg is segít, hogy formálódjunk. 

A sport a depresszió egyik legnagyobb ellenszere és a változás építőköve. Minél inkább ellustulunk, annál kevesebb energiánk, tetterőnk marad. Amikor viszont elkezdünk rendszeresen mozogni, megváltozik a fiziológiánk, sokkal több életenergiánk lesz, ami segít, hogy az életünk többi részében is változtassunk, és végre elkezdjük beváltani az újévkor tett fogadalmakat 

– fejtette ki a pszichológus, aki gyorsan hozzáteszi azt is, természetesen nem az óriásplakátok és a közösségi média fitneszpéldaképeit kell követnünk, hanem megtalálni azt a sportot, amely valóban örömet ad.
– Jómagam mindig a gyerekek előtt kelek, és a reggeli rutin részeként imádkozom, majd átmozgatom a gerinc-, derék-, hátizmokat, légzésgyakorlatokat végzek; ezután indul a nap. Kezdetben csak tíz perc volt ez a rituálé, ma már 45 perc, és minden pillanatát kihasználom. A modern pszichológia ezt öngondoskodásnak hívja, pedig valójában a mindennapi élet természetes részének kellene lennie – összegezte Cserép Csongor.