A baloldal történelmi válságának okai

A Nézőpont Intézet legújabb kutatása szerint az országgyűlési választások után egy évvel a Fidesz–KDNP háromnegyedes többséget szerezne a parlamentben. Mi lehet a baloldal történelmi válságának oka? Mi a Fidesz–KDNP sikerének a titka? A mostani mérések tükrében milyen erőviszonyok várhatók a 2024-es EP- és önkormányzati választásokon? Ifj. Lomnici Zoltánt, a Századvég Alapítvány tanácsadóját és Talabér Krisztiánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét kérdeztük minderről.

– A Nézőpont Intézet felmérése azt mutatja, hogy a választási kudarc lavinaszerű bizalomvesztési hullámot indított el a baloldalon, ezt tükrözi, hogy korábbi támogatóik majdnem harmada már nem támogatná szavazatával a közös listát. 

Ennek a súlyos választási vereségen túl, a baloldal háborúra és energiaválságra adott felelőtlen válaszai is okai lehetnek. 

A következetesen külföldi érdekekért lobbizó, kishitű és nemzetietlen politika egyre népszerűtlenebb, mert a magyarok érzik, hogy veszélyes és bizonytalan időket élünk, amikor felkészült és bátor nemzeti politizálásra van szükség – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a Nézőpont Intézet legújabb kutatásával kapcsolatban  ifj. Lomnici Zoltán. 

A Nézőpont Intézet legújabb kutatása szerint az országgyűlési választások után egy évvel a Fidesz–KDNP háromnegyedes többséget szerezne a parlamentben, míg a baloldali összefogás elveszítené tavaly megszerzett mandátumainak majdnem felét. Fotó: Nézőpont Intézet

Mint ismert, a Nézőpont Intézet legújabb kutatása szerint az országgyűlési választások után egy évvel a Fidesz–KDNP háromnegyedes többséget szerezne a parlamentben, míg a baloldali összefogás elveszítené tavaly megszerzett mandátumainak majdnem felét.

Miért ilyen sikeres a Fidesz–KDNP? 

A Századvég Alapítvány tanácsadója szerint az elmúlt évek kihívásai felnagyították és felszínre hozták a különböző politikai narratívák közötti hatalmas különbségeket. Úgy véli, a kormánypártok határozott válságkezelése, egyenes kommunikációja, valamint a nemzeti érdekek hatékony képviselete és védelmezése sok eddig bizonytalan választópolgár figyelmét magára vonta, és tovább növelte a kontrasztot az üres ígéreteket, önző politikai taktikázást és ötlettelen mellébeszélést produkáló baloldal között. 

A baloldal ilyen mértékű népszerűségvesztése talán az utolsó figyelmeztetés a parlamenti patkó bal térfelének: a magyarok nem kérnek Brüsszel veszélyes, gyarmati politikájából, nem alázatos helytartókat, hanem felkészült és bátor nemzeti vezetőket szeretnének. 

– A magyar emberek túlnyomó többsége azt várja el az ország vezetésétől, hogy bátran képviselje Magyarország gazdasági, társadalmi érdekeit és legyen a józanság hangja a folyamatosan romló hangulatú, egyre kiszámíthatatlanabb nemzetközi politikai közegben – mondta az alkotmányjogász. 

A baloldal kihívása

Talabér Krisztián szerint a kormánypártok az elmúlt időszakban hitelesen és tényekkel alátámasztva tudták elmesélni a lakosságnak, hogy a romló nemzetközi gazdasági környezet a válság oka, nem belpolitikai eredetű. − Emellett pedig a válság tünetkezelése sikeresen zajlott, hiszen az árstop-politika és a különböző kormányzati intézkedések megvédték a lakosságnak azon részeit, amelyek a leginkább kitettek voltak a veszélyeknek. 

A Fidesz–KDNP békepárti, s fegyverszállítás-ellenes álláspontja is jól rezonált a magyar néplélekkel. 

Ezzel szemben a baloldal továbbra sem tudott az emberek számára fogyasztható alternatív jövőképet megfogalmazni, a sajtóból napi szinten visszaköszönő belső problémáik pedig a szavazótáboruk további szakadását eredményezték, újakat pedig nem sikerült bevonzaniuk − mondta. 

A Nézőpont Intézet elemzője szerint a baloldal hitelességi mutatója az elmúlt tíz év politikája miatt korábban is a nulla felé konvergált, ám a dollárfinanszírozási botrányuk még tovább mélyítette a kurzusuk hitelességi válságát. 

Ennek köszönhetően ma tíz százalékponttal kevesebben szavaznának az összefogásra, mint egy évvel korábban, azaz az egykori táboruk közel egyharmada már nem adná voksát az egyesült baloldalra. Az elemző szerint a baloldali ellenzék legnagyobb kihívása ma nem az, hogy legyőzze a Fidesz–KDNP-t, hanem hogy megakadályozza potenciális szavazóik átáramlását a Magyar Kétfarkú Kutya Párthoz.

Az ellenzéki pártok várható erőviszonyai

Ifj. Lomnici Zoltán szerint a közvélemény-kutatók adatai vélhetően befolyásolni fogják az ellenzéki pártok jövőbeni belső viszonyait. Mint mondta, a Gyurcsány-párt az elmúlt hónapokban minden követ megmozgatott, hogy a baloldalon belül a Demokratikus Koalíció váljon a domináns párttá, s így az EP- és önkormányzati választásokat megelőző alkudozásokban a DK szereposztóként tudja majd képviseltetni magát. 

Míg a közvélemény-kutatások a Gyurcsány-pártnak jó alkudozási pozíciókat biztosítanak, az egyéb ellenzéki pártoknak intő jelként szolgálhatnak a mérések, 

hiszen több baloldali törpepárt – mint például az MSZP, a Jobbik, a Párbeszéd vagy az LMP – sem tudná jelenleg megugrani az EP-választások ötszázalékos listás küszöbét, így a megszűnés és a teljes felőrlődés elkerülése érdekében a baloldali pártok koalíciós kényszerbe szorulhatnak. 

„A koalíciós kényszerszövetségnek azonban van egy elkerülhetetlen folyamata – amely során a kis pártok a politikai arculatukat egyre inkább elvesztik és a domináns párt – jelen esetben a Gyurcsány-párt – akaratának érvényesülésével a törpepártok lekopnak és elsúlytalanodnak.” 

„A Gyurcsány Ferenc által vezetett DK gravitációs erejét elnézve a kis pártok a jövőben megpróbálhatnak egy kétpólusú ellenzéki teret létrehozni az európai parlamenti választásokra, azonban a baloldali ellenzék gyengélkedésével aligha tudnának külön-külön, jelölteket egymásra indítva az önkormányzati választásokon sikeresek lenni a megerősödött kormánypártokkal szemben” − szögezte le a tanácsadó.

Borítókép: Baloldali nagygyűlés (Fotó: Havran Zoltán)