A baloldal kihívása
Talabér Krisztián szerint a kormánypártok az elmúlt időszakban hitelesen és tényekkel alátámasztva tudták elmesélni a lakosságnak, hogy a romló nemzetközi gazdasági környezet a válság oka, nem belpolitikai eredetű. − Emellett pedig a válság tünetkezelése sikeresen zajlott, hiszen az árstop-politika és a különböző kormányzati intézkedések megvédték a lakosságnak azon részeit, amelyek a leginkább kitettek voltak a veszélyeknek.
A Fidesz–KDNP békepárti, s fegyverszállítás-ellenes álláspontja is jól rezonált a magyar néplélekkel.
Ezzel szemben a baloldal továbbra sem tudott az emberek számára fogyasztható alternatív jövőképet megfogalmazni, a sajtóból napi szinten visszaköszönő belső problémáik pedig a szavazótáboruk további szakadását eredményezték, újakat pedig nem sikerült bevonzaniuk − mondta.
A Nézőpont Intézet elemzője szerint a baloldal hitelességi mutatója az elmúlt tíz év politikája miatt korábban is a nulla felé konvergált, ám a dollárfinanszírozási botrányuk még tovább mélyítette a kurzusuk hitelességi válságát.
Ennek köszönhetően ma tíz százalékponttal kevesebben szavaznának az összefogásra, mint egy évvel korábban, azaz az egykori táboruk közel egyharmada már nem adná voksát az egyesült baloldalra. Az elemző szerint a baloldali ellenzék legnagyobb kihívása ma nem az, hogy legyőzze a Fidesz–KDNP-t, hanem hogy megakadályozza potenciális szavazóik átáramlását a Magyar Kétfarkú Kutya Párthoz.
Az ellenzéki pártok várható erőviszonyai
Ifj. Lomnici Zoltán szerint a közvélemény-kutatók adatai vélhetően befolyásolni fogják az ellenzéki pártok jövőbeni belső viszonyait. Mint mondta, a Gyurcsány-párt az elmúlt hónapokban minden követ megmozgatott, hogy a baloldalon belül a Demokratikus Koalíció váljon a domináns párttá, s így az EP- és önkormányzati választásokat megelőző alkudozásokban a DK szereposztóként tudja majd képviseltetni magát.
Míg a közvélemény-kutatások a Gyurcsány-pártnak jó alkudozási pozíciókat biztosítanak, az egyéb ellenzéki pártoknak intő jelként szolgálhatnak a mérések,
hiszen több baloldali törpepárt – mint például az MSZP, a Jobbik, a Párbeszéd vagy az LMP – sem tudná jelenleg megugrani az EP-választások ötszázalékos listás küszöbét, így a megszűnés és a teljes felőrlődés elkerülése érdekében a baloldali pártok koalíciós kényszerbe szorulhatnak.
„A koalíciós kényszerszövetségnek azonban van egy elkerülhetetlen folyamata – amely során a kis pártok a politikai arculatukat egyre inkább elvesztik és a domináns párt – jelen esetben a Gyurcsány-párt – akaratának érvényesülésével a törpepártok lekopnak és elsúlytalanodnak.”
„A Gyurcsány Ferenc által vezetett DK gravitációs erejét elnézve a kis pártok a jövőben megpróbálhatnak egy kétpólusú ellenzéki teret létrehozni az európai parlamenti választásokra, azonban a baloldali ellenzék gyengélkedésével aligha tudnának külön-külön, jelölteket egymásra indítva az önkormányzati választásokon sikeresek lenni a megerősödött kormánypártokkal szemben” − szögezte le a tanácsadó.
Borítókép: Baloldali nagygyűlés (Fotó: Havran Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!