Egy nemzetközi szélsőbaloldali bűnszervezethez vezetnek a budapesti támadások szálai

Egészen egy nemzetközi „vörös” bűnszervezetig érnek a múlt hónapban történt brutális támadások szálai. A felfegyverkezett őrjöngő, több embert is félholtra verő balosok közül ugyanis egyikük a hírhedt német szélsőbaloldali Kalapács bandához köthető, amelynek tagjai külföldön hasonló módszerekkel számolnak le politikai ellenfeleikkel. Az, hogy hazánkban is gyökeret verhetett az erőszak, nem előzmény nélküli, hiszen a párbeszédes Jámbor András által alapított Mérce nevű portálon évek óta zajlik a szélsőbalos hergelés.

George Floyd Protest Poland Fotó: AFP

Az Antifákról azt érdemes tudni, hogy az általuk fasisztának (vagy fehér felsőbbrendűnek) tartott emberekkel való szembeszállásra összpontosítanak. Egy olyan tiltakozó hagyomány részének tekintik magukat, amely a náci Németországban és a fasiszta Olaszországban a második világháború előtti ellenzéki csoportokhoz nyúlik vissza. Azonban a békés tiltakozások mellett a főleg Nyugat-Európában és Amerikában teret nyert Antifa mozgalom tagjainak egy része hajlandó bűncselekményeket is elkövetni céljaik érdekében. Nem riadnak vissza az erőszaktól sem, a különböző akcióik során fegyvereket (botok, vipera, paprikaspray), valamint pajzsot és sisakot viselnek. 

Tizenöt fős különítmény vadászott az emberekre  

Mindezeket a magyarországi áldozatok is megtapasztalhatták, hiszen a legalább 15, zömmel külföldi – német, olasz és görög – szélsőbaloldali radikálisok nyolc ártatlan járókelőt támadtak meg február közepén Budapest négy pontján, brutálisan összeverve őket, néhányukat súlyosan megsebesítve. Az áldozatokat találomra választották ki a katonai jellegű ruházatuk alapján. Valamennyiüknek az volt a „bűnük”, hogy terepmintás ruhában, fekete bakancsban és dzsekiben voltak, ám ők nem a február 11-i kitörés napi megemlékezés résztvevői voltak, ahogy azt támadóik feltételezték. Az Antifa-csoport tagjai ugyanis a szélsőjobboldali rendezvény miatt érkeztek hazánkba, hogy csapást mérjenek az „ellenségre”.  A banda nyolc tagja elsőként február 9-én 11 óra 25 perckor az V. kerületben, a Fővám téren három lengyel turistát rohant le.  

Viperákkal hátulról leütötték a főváros nevezetességeivel ismerkedőket, a földön tovább ütötték, rúgták őket. 

A mindössze egyperces támadásban két lengyel súlyos, nyolc napon túl gyógyuló töréses sérüléseket szenvedett, harmadik társuk megúszta végtagzúzódásokkal és felrepedt a fejbőre. Másnap szintén nyolcfős banda támadt rá Gazdagréten a fentebb már említett, dohányboltba tartó, negyvenéves trafikosra. Hátulról leütötték, majd viperákkal verték a fejét, rugdosták a földön fekvő, mit sem értő áldozatot, majd gázspray-vel lefújták. 

A sajtóban nyilvánosságra került videón a támadók mozdulataiból – a viperával főként fejre mért, erős ütésekből – látszott, hogy azt sem bánnák, ha áldozatuk belehalna a verésbe. 

Ugyanezen a napon a belvárosi Bank utcában egy koncertről hazafelé tartó magyar házaspárt támadott meg öt bandatag. A férj súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Néhány óra múlva, már február 11-én hajnalban egy német házaspárt az I. kerületi Mikó utcában támadott meg hat bandatag, ők is egy koncertről tartottak hazafelé. 

 

Külön nyomozócsoport foglalkozik a támadásokkal  

A Budapesti Rendőr-főkapitányság életvédelmi osztálya közösség tagja elleni erőszak bűntett miatt folytat büntetőeljárást. A BRFK már az első támadás után 24 fős külön nyomozócsoportot állított össze, amelynek létszáma 45 főre bővült. 

A nyomozók szerint a sértetteket kizárólag a ruházatuk köti össze, olyan ruhadarabokat viseltek, amiket bárki hordhat, fekete bakancs vagy katonai, terepmintájú ruha, amik azt sugallhatták a támadóknak, hogy esetleg szélsőjobboldali emberek, akik a kitörés napjára érkeztek Budapestre.

A rendőrök a támadók közül már a ruházatuk alapján felismertek néhányat, akiket aztán követni kezdtek a nyomozók, és végül a belvárosban, egy taxiban fogták el őket: egy német férfit, egy német és egy olasz nőt. Műanyag borítású kalapács, ólommal bélelt gumikesztyű, vipera, gázspray volt náluk. Később elfogtak egy magyar nőt is a lakásán, aki az eddigi adatok szerint részt vett a támadásokban. A magyar nőt a gazdagréti és a Fővám téri támadásban való részvétellel gyanúsítják, amiben az olasz nő is részt vett. A német nő az előkészületekben vett részt, a következő támadásokra készült fel.

A német férfinak a Bank utcai támadásban volt szerepe. Az elfogott olasz nő Milánóból, a német különítmény tagjai Berlinből, Lipcséből és Jénából érkeztek. 

A nyomozási bíró február 13-án letartóztatta – a magyar 42 éves, D. Krisztina mellett – a 38 éves olasz nőt, I. Selist és a 29 éves, német Tobias E.-t. Bűnügyi felügyelet alá került a 25 éves, német Anna C. M., akinek hetente kell e-mailben jelentkeznie a BRFK-n. A banda tagja lehet még három keletnémet szélsőbaloldali, akiket a rendőrség köröz. Moritz S. mellett Clara Judith W. és Emilie Samira D. a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint közvetlenül vettek részt a budapesti támadásokban.  

Az egyik gyanúsított a Jámbor András-féle Szikra Mozgalom tagja  

Tíz nappal a letartóztatások után D. Krisztinát szabadlábra helyezték, ám az eljárásnak továbbra is gyanúsítottja. A nőről kiderült, hogy a Jámbor András vezette szélsőbaloldali Szikra Mozgalom tagja. A Párbeszéd politikusa ezt el is ismerte, aki emellett védelmébe vette a nőt, mert szerinte őt ártatlanul gyanúsította meg a rendőrség. 

 Jámbor Andrásék tagadják a vádakat, és elhatárolódtak a februári támadásoktól. Fotó: Kovács Attila

Jámborékkal kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az 1945-ös budai kitörésre emlékezők elleni tüntetés (amin minden valószínűség szerint az erőszakos balosok néhány tagja is részt vett) egyik népszerűsítője és toborzója éppen a Szikra Mozgalom volt. 

A mozgalommal összefüggésben megjelentek olyan vélemények is, hogy a magyarországi szélsőbaloldal évek óta dolgozik azért, hogy hazánkban is „akcióképes” legyen a mozgalom, és a nyugati antifa mintájára akár erőszakot is alkalmazzanak, ha a „stratégiai érdek” úgy kívánja. 

Ezt Jámborék tagadják és elhatárolódtak a februári támadásoktól, ugyanakkor tény, hogy a párbeszédes politikus által alapított Mérce nevű portálon az elmúlt években több olyan cikk jelent meg, amelyben az erőszak alkalmazását bizonyos célok érdekében megengedhetőnek, sőt akár szükségesnek is nevezték. 

A németek a magyar rendőröket ünnepelték  

Németországban is hírértéke volt a brutális támadásoknak, vezető lapok számoltak be az „erőszakos antifasiszták” és „szélsőbaloldali támadók” elfogásáról. Az előzményekről ők is megírták, hogy a baloldali radikális horda a becsület napi megemlékezés miatt érkezett Magyarországra, továbbá a Bild hangsúlyozta, hogy a budapesti akció egy 2023. január 12-i erfurti támadásra emlékeztet. Ekkor több baloldali radikális támadt két neonácira a Pestalozzistrasse-n, felfegyverkezve fejszével, blackjackkel és paprikaspray-vel. Mindkét áldozat súlyosan megsérült.  

A közösségi médiában és az alternatív internetes oldalakon többen is kiemelték, hogy a német hatóságok nem mindig annyira gyorsak, mint a magyar kollégáik, akik 48 órán belül intézkedtek. 

Sokan gratuláltak a magyar rendőröknek, és reményüket fejezték ki, hogy az elkövetők elnyerik méltó büntetésüket, valamint azt is, hogy ezáltal Németországban is felgyorsulnak majd a támadások elkövetői elleni nyomozások. Olvashattunk olyan német beszámolót is, hogy míg Németországban csak egy újabb „egyedi eset” került az erfurti balhéval kapcsolatban a statisztikába, addig a Magyarországon ismertté vált ügy politikai reakciókat váltott ki. A Mi Hazánk például azt szeretné elérni, hogy az Antifát terrorista szervezetté nyilvánítsák. 

Nemzetközi bűnszervezetig érnek a budapesti támadások szálai 

A budapesti embervadászat vonatkozásában megjegyzendő, hogy néhány napja házkutatást tartott a német speciális rendőrség Lipcse-Connewitzban abban az épülettömbben, amit a keletnémet országrészben rendkívül erős szélsőbaloldali radikálisok egyik központjának tartanak. 

Az esetről egyelőre annyit tudni, hogy a német rendőrök bizonyítékokat foglaltak le. 

Ez a rendőrségi akció nem véletlenül történt: a nyomok egy nemzetközi bűnözői hálózathoz vezetnek. A magyar támadássorozat ugyanis egyértelműen a „Hammerbande” kézjegyét viseli magán. Ez már csak azért is valószínűsíthető, mert a letartóztatottak közül legalább egy már vádlottként a német hatóságok látókörébe került. A Welt szerint Tobias E. a németországi harcos szélsőbaloldali csoport tagja, és a legismertebb német antifa, Lina Engel köréhez tartozik. A nőt vád alá helyezték, jelenleg börtönben van. 

A Kalapács banda 

A Lina Engel-féle „Hammerbande” (Kalapács banda) elleni per az egyik legnagyobb és legfontosabb büntetőjogi eljárás Németországban a szélsőbaloldallal szemben a Vörös Hadsereg Frakció megszűnése óta. 

A vallomások szerint Lina Engel és vőlegénye országos hálózatot építettek ki, amely hálózat 2015 óta rendszeresen tervezett meg, készített elő és hajtott végre brutális támadásokat politikai ellenfeleik ellen. 

A szervezet tagjai különböző demonstrációkról hazafelé tartók megtámadásán kívül lerohant embereket a saját lakókörnyezetükben is. Utóbbiakat „projekteknek” nevezték. A cél az volt, hogy súlyos és maradandó sérüléseket okozzanak az áldozatoknak. Például kalapácsokat használtak a különösen sérülékeny testrészeken, mint a fej, a lábszár, a térd és a boka. A támadásokat különböző, előre leosztott és begyakorolt szerepek szerint hajtották végre. Egyiküknek figyelnie kellett az időt és ki kellett adnia a parancsokat. Egy másik személynek fel kellett vennie az „első kontaktot” a célszeméllyel – helyzettől függően megszólítani (például megkérdezni hány óra van) –, vagy akár az első ütést bevinni. 

A csoport többi tagjának feladata ezután az áldozat földre vitele, lefogása és súlyos bántalmazása volt. 

A támadásokat a lehető legkisebb kockázattal kellett végrehajtani. Éppen ezért egy akciónak rövidnek és hatásosnak kellett lennie, ideális esetben legfeljebb 30 másodperces műveletnek. Az esetlegesen a megtámadottak segítségére sietők ellen nagy flakon paprikaspray-kkel készültek, amiket végül jobb híján a sértettekre fújtak a támadás végén. Igyekeztek azt is felmérni, hogy a kiválasztott célszemély fizikailag vagy mentálisan képes-e hatékonyan védekezni. 

Közösségi hálózatokat (Facebook és Instagram) is használtak az előkészületek során.

Felderítették a későbbi áldozatok közlekedési útvonalait vagy lakókörnyezetét, lakhelyét. A bűncselekmények elkövetése előtt és alatt is voltak úgynevezett felderítők, akik megfigyelték a tüntetés résztvevőit vagy az egyes célpontokat. A csoport csak zárt helyiségeken kívül, telefon nélkül tartott fontos megbeszéléseket. Arra is gondosan ügyeltek, hogy ne hagyjanak DNS-t a tetthelyen. Mindig kesztyűt viseltek, a bűnügyi eszközöket műanyag zacskóban szállították, majd klórral tisztították meg azokat. 

Az aktivisták nemegyszer áldozataikat klórral leöntötték, valószínűleg azért, hogy elrejthessék a nyomaikat.   

A támadások előkészítéseként rendszeres kiképzéseket szerveztek, melyekre akár Németország minden részéről érkezhettek résztvevők. Lipcsében körülbelül havonta kétszer zajlottak ilyen előkészületek a partizán jellegű rajtaütésekhez. Különféle forgatókönyveket és cselekvési irányokat jelöltek ki, figyelembe véve a múltbeli támadások tapasztalatait. A „kiképzésnek” szerves része volt a fegyverhasználat. Egy tanú el is ismerte, hogy az elkövetők mindig tudatában voltak annak, hogy megölhetik áldozataikat. A banda több tagja továbbra is szabadlábon van. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Artur Widak)