– A keresztény Lengyelország és a keresztény Magyarország szoros kapcsolata azért fontos napjainkban is, hogy ez a testvéri együttműködés Európában meghatározó példává és erővé váljon – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a magyar–lengyel barátság napja alkalmából az Országház Vadásztermében rendezett zongoraesten.
A kormánypárti politikus a köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a lengyel és a magyar nép se genetikai, se nyelvi rokonságban nem áll egymással, barátságuk mégis szemet szúrt Európa aktuális birodalmi hatalmasságainak. Semjén Zsolt példaként említette, hogy az 1849-es világosi fegyverletételt követő megtorlások idején Haynau Mieczyslaw Woroniecki herceget azért küldte bitófára, mert szimbolikusan a magyar–lengyel barátságot is ki akarta végeztetni.
– Ám, ahogy Haynau nem tudta szétvágni a két nemzet közötti szoros köteléket, a következő évszázadokban kudarcot vallott Hitler és Sztálin is – hangoztatta a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt kitért arra is, hogy kudarcba fognak fulladni azok a támadások is, amelyek a minap a „nagy és szent pápát”, II. János Pált érték.
A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy a KDNP állásfoglalásában a lehatározottabban visszautasította II. János Pál lejáratását célzó kampányt, hiszen azt az embert támadják, akinek Közép- és Kelet-Európa népei a szabadságukat köszönhetik.
Semjén Zsolt ezen a ponton Konrad Sutarskit, a több évtizede Magyarországon élő lengyel írót, szerkesztőt, a Lengyel Múzeum igazgatóját idézte, aki 2015-ben azt írta: „a kereszténység elleni támadásokat a kilétét rejtegető, nemzetközi globalista, pénzügyi-gazdasági erőközpont szervezi, amely azért, hogy Európa gazdaságát az uralma alá hajtsa, igyekszik erkölcsi értékeket relativizálni, háborús konfliktusokat gerjeszteni, a kulturális-szellemi életet sekélyesíteni, gyűlöletet előidézni”.
Szót ejtett arról is, hogy a lengyel–magyar barátságra mindkét ország úgy tekint, mint ami magától értetődik és megingathatatlan. Mint utalt rá, ennek az evidenciának a deklarálásaként az Országgyűlés 2007. március 12-én a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel március 23-át a magyar–lengyel barátság napjává nyilvánította és március 16-án hasonló határozatot hozott a lengyel szejm is.