– Intézményünk megdöbbenéssel és értetlenül fogadta az Európai Bizottság európai értékekkel szembe menő, versenykorlátozó döntését. Eszerint egyszerű jogi státus alapján, vélt hiányosságok alapján a kollektív büntetés elvét érvényesítette, nem vizsgálva az intézményi körülményeket a Debreceni Egyetem számára sem engedélyezte új támogatási szerződés megkötését az Erasmus+ programban – mondta el Szilvássy Zoltán a Magyar Nemzetnek. A Debreceni Egyetem vezetője is egyike volt annak a 21 rektornak, akik a hét elején levelet küldtek az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek az alapítványi egyetemek uniós programokból való kirekesztése miatt.
A rektor arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagjai között nincs olyan személy, akinek egyéb tisztsége – politikai vagy egyéb döntéshozó szervekben – összeférhetetlen lenne a kuratóriumi szerepvállalásával.
Bíznak a szövetségeseikben
– A nemzetközi kapcsolatokban elsősorban a szövetségi rendszerhez tartozásban bízik az ember, ezért is volt meglepő az Európai Bizottság döntése.
A Debreceni Egyetem egy nagy intézmény, kiterjedt kapcsolati rendszerrel, amerikai, európai, kínai, indiai, orosz, koreai, japán partnerekkel. Azonban ha rangsorolni kell, akkor azt mondjuk, hogy elsősorban egy európai uniós ország egyeteme vagyunk, ennek következtében a barátainkat, szövetségeseinket, tudományos partnereinket elsősorban ebben a szövetségben, az Európai Unióban kerestük.
Amikor azt látjuk, hogy mindenféle előzmény nélkül az a szövetségi rendszer, amiben bízunk, és örülünk, hogy részesei vagyunk,
egyszer csak azt mondja, hogy nem kellünk neki,
akkor ezzel a lépéssel a többi partner felé tolnak bennünket, és akkor a szövetségeseink nem az EU-ban lesznek, hanem Indiában, Kínában, az arab világban, Közép-Ázsiában, és ez újabb tíz év, mire velük is ugyanolyan szoros tudományos együttműködést tudunk kialakítani – fogalmazott Szilvássy Zoltán.
A rektor bízik benne, hogy ez a szituáció egy megfelelő konszenzussal ér véget mind az Erasmus-, mind a Horizont-programokban, ugyanakkor az intézmény minden eshetőségre felkészül.
– A Debreceni Egyetem sajátossága, hogy gyorsan tud alkalmazkodni a váratlan helyzetekhez, hiszen jelenleg elég bizonytalan világban élünk: háború a szomszédban, energiaválság, magas infláció, mind olyan tényező, amely további váratlan eseményeket generál. A hallgatói létszám és a költségvetés nagysága alapján az ország legnagyobb egyetemeként megvan a lehetőségünk, a rugalmasság arra, hogy ilyen váratlan helyzetekre is hatékonyan tudjunk reagálni. Ha ez a probléma nem oldódik meg, akkor megvannak az eszközeink arra, hogy a hallgatóinkat és kutatóinkat ne érje hátrány emiatt – jelentette ki lapunknak Szilvássy Zoltán.
A diákok pénzét vonná meg a bizottság
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja elmondta lapunknak, hogy
az Erasmus-finanszírozás semmilyen szerepet nem játszik az egyetem működési költségeinek finanszírozásában, azt az utolsó fillérig a hallgatók kapják meg.
– Sok esetben a szülők mellett az egyetem is kiegészíti azt saját forrásból, hogy elég legyen a külföldi tartózkodáshoz. Az EU ettől fosztotta meg a hallgatókat a modellváltó intézményekben, amivel nem az intézményeket büntette, hanem a diákságot, akikért maximálisan ki kell állnunk – mutatott rá a kancellár.
– A Debreceni Egyetemen több száz éves hagyománya van a peregrinációnak, a diákok külföldi tapasztalatszerzésének, melyet napjainkban az Erasmus+ és más nemzetközi mobilitási programok révén biztosít hallgatóinak az intézmény. Az európai uniós program kapcsán kiválóak a visszajelzések: 2022-ben például több mint hatszáz egyetemi polgár (hallgató, oktató és munkatárs) mobilitására nyert támogatást az intézmény, emellett évente átlagosan mintegy 250 külföldi hallgató választja a Debreceni Egyetemet a tanulmányi célú mobilitás desztinációjaként. Fontos megjegyezni, hogy
hazánkban a Debreceni Egyetemen vesz részt angol nyelvű képzésben a legtöbb külföldi hallgató, a jelenlegi tanévben több mint 7200, a világ 119 országából. Az Európai Unió a döntésével őket is mint egyetemünk hallgatóit kizárta a programokból
– tájékoztatta a Magyar Nemzetet az egyetem.
Az Európai Bizottság elnökének küldött levelet korábban lapunk is szemlézte. A 21 magyarországi, alapítványi fenntartású egyetem rektorai ebben azt írták:
Elfogadhatatlannak tartják a több mint 650 éves történelmi hagyománnyal rendelkező magyar felsőoktatást érintő döntéseket, és Ursula von der Leyen azonnali intézkedését kérik, hogy a kialakult helyzetet rendezni tudják, és a magyar diákok ne essenek el az uniós lehetőségektől.
„Az Európai Bizottság döntése tehát erőteljesen érinti az intézményeket, és erőteljesen hátráltatja a nemzetköziesítést. A döntés előtt az Európai Bizottság egyetlenegy egyetemet sem keresett meg, hogy tájékozódjanak, miként működnek a modellváltó egyetemek” – erről pedig már Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora beszélt, egy tegnap este a Boon.hu-n megjelent interjúban. A magyar rektori konferencia modellváltó tagozatát is vezető miskolci rektor elmondta,
21 egyetem fogott össze, és úgy döntött, közvetlenül az Európai Bizottság elnökének írnak levelet.
Horváth Zita azt is előrevetítette, hogy ha 25-30 napig nem történik semmi, akkor újra leülnek a rektorok, és végiggondolják, hogy van-e bármilyen eszközünk. „Akár egészen az Európai Bíróságig is elmehetünk” – hívta fel a figyelmet a tagozatvezető.
A döntés ellen a Szegedi Egyetem vezetője is tiltakozott. „A döntés, hogy a magyar egyetemi hallgatói és oktatói közösségeket kizárták az Európai Unió tudományos vérkeringéséből, évekre visszaveti egyetemeink és hallgatóink szakmai fejlődését” – mondta el a Délmagyar.hu-nak Kónya Zoltán rektorhelyettes.
Erasmus-botrány 
