A Magyarországon működő, részben-egészben külföldről finanszírozott vagy külföldi kézben lévő és kivétel nélkül kormánykritikus médiatermékek működésében a magyar állam stabilitásának szolgálata és a közbizalom építésének szándéka a legkevésbé sem érhető tetten. Érdemes tehát azoknak a forrásoknak az eredetét megvizsgálni, amelyek lehetővé teszik fenntartásukat és működésüket, hiszen így a finanszírozás céljára is fény derül – olvasható a XXI. Század Intézet legújabb elemzésében.
Mint írták, a Magyarországon működő és itt bejegyzett kormánykritikus médiatermékek közül – kizárólag nyílt forrásokon alapulva – a megvizsgáltak esetében arra a következtetésre jutottak, hogy az online tartalomszolgáltatók (444, Partizán, Telex), a külföldi tulajdonban vagy finanszírozásban lévő médiumok (Szabad Európa, RTL) és a magukra tényfeltáróként-tényellenőrként tekintők (Átlátszó, Direkt36, K-Monitor, Lakmusz) egyaránt külföldi forrásokat kapnak, összesített éves átlagban 25 és 100 százalék közötti arányban.
Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója szerint a tömegtájékoztatásban a struktúra maga a tartalom, a tartalom pedig maga a hatalom.
– Az adott ország közvéleménye része az adott állam kulturális szuverenitásának – jelentette ki az igazgató. Békés Márton szerint a veszélyek korában, egy ilyen kiélezett helyzetben kulcsfontosságú, hogy a társadalom higgadt tud-e maradni. Ezért készített kutatást a XXI. Század Intézet, Veszélyben a médiaszuverenitás címmel.
Békés Márton jelezte, hogy a kutatása szerint nem csak támogatás, hanem megrendelés is érkezik külföldről a magyar médiába. – Kormányellenes, aktivista újságírást folytatnak a magyarországi, külföldről finanszírozott média képviselői – jelentette ki Békés Márton. Szerinte így a média indirekt befolyásszerzésre alkalmas, szuverenitást sértő eszközzé vált. Békés Márton elmondta, hogy a donorok sokfélék lehetnek. – Államok külügyminisztériumai, nagykövetségei, külföldi pártok, alapítványaik, nonprofit alapok, támogatáskezelők pénzelik a médiatevékenységet – sorolta az igazgató. Az is megszokott az előadásának tanúsága szerint, hogy uniós szervezetek pályázataikból támogatják a médiumokat és kiadóikat, a Magyarországon is működő tényellenőrzés működtetője, finanszírozója pedig egy francia hírügynökség.
– Kritikus szintet ért el a külföldi támogatók által fenntartott média aránya a magyar nyilvánosságban
– összegezte a felmérés alapján Békés Márton.
A most megjelent kutatás szerint a forrásokat küldők között szerepelnek államok külügyminisztériumai és nagykövetségei (Amerikai Egyesült Államok, Hollandia), valamint külföldi pártalapítványok, mint a német zöldek Heinrich-Böll-Stiftungja, illetve kormányügynökségek (National Endowment for Democracy, United States Agency for Global Media). Jelentős pénzt áramoltatnak a magyarországi ellenzéki médiumoknak egyes alapítványok, különösen a Fritt Ord Foundations, a German Marshall Fund of the United States, a Soros-féle Open Society Foundations, a Robert-Bosch-Stiftung, a Rockefeller Brothers Fund és a Sigrid Rausing Trust.
A külföldi donorok között feltűnnek nonprofit alapok és támogatáskezelők, (Civitates, Foundation for Democracy and Pluralism, Network of European Foundations, Norvég Civil Támogatási Alap) valamint a nagyvállalati szektor szereplői (Bertelsmann, Creditexpress, Google). Az Európai Unió szervei, pályázatai szintén a finanszírozói oldalt erősítik, akárcsak a médiával is foglalkozó nem kormányzati szervezetek (Organised Crime and Corruption Reporting Project, Visegrad Fund, Zinc Network). Mindez azt mutatja, hogy a külföldről finanszírozott média mögött állami és nem kormányzati, nonprofit és gazdasági szereplők egyaránt felsorakoznak.
444
Az elemzés első körben azzal foglalkozik, hogy a 444 körül már alapítása után közvetlenül megjelent a nemzetközi alapítványok és befektetési alapok tulajdonrészesedése és támogatása által közvetített külföldi érdekeltség, amely azóta egyre csak növekedett. Emlékeztetnek, hogy a 444 impresszuma szerint videós tartalmaik előállításához 2018 óta az Oak Foundation, 2019 óta pedig a német zöldek Heinrich Böllről elnevezett pártalapítványának támogatása is hozzájárul, sőt utóbbi 2020 óta a jogállammal foglalkozó tartalmak készítését is támogatja. 2021 októberében jelentették be, hogy az Európai Bizottság támogatásával és a francia AFP hírügynökséggel együttműködve tényellenőrző portált indít a Magyar Jeti Zrt., ez lett a Lakmusz.
Partizán
A XXI. Század Intézet kitért rá, hogy támogatását tekintve a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány a Partizán hivatalos Facebook-oldalán 2021 végén közölte: a German Marshall Fund meghívásos pályázatán 15 ezer dolláros, valamint hogy a The Foundation for Democracy and Pluralism meghívásos pályázatán 200 ezer eurós díjazásban részesültek. – A Partizán által közölt adatokból tehát világosan kiolvasható, hogy bár a költségvetésüket illetően a kisebb és nagyobb összegű, közelebbről meg nem nevezett forrású magánadományok dominálnak, a külföldi kormányzati és nemkormányzati forrásokból érkező támogatások nagyságrendjüket tekintve minimum megközelítik ezeket – rögzítette az elemzés.
Telex
A Telex nehezen követhető finanszírozási modelljéből és az azt úgy-ahogy dokumentáló átláthatósági jelentéseiből az derül ki, hogy miközben a honlap napi működését jórészt a kisebb adományok és egyéb bevételek fedezik, oktatási és társadalmi programjaikat szinte teljes egészében nagyságrendileg komolyabb külföldi forrásokból finanszírozzák – fogalmazott a XXI. Század Intézet.
RTL Magyarország
Az egyik legnézettebb kereskedelmi csatornát a Magyarországon bejegyzett Magyar RTL Televízió Zrt. üzemelteti, amely a luxemburgi székhelyű RTL Group konszern részeként a németországi Bertelsmann-csoport leányvállalata. Az RTL-csoport legfőbb részvényese 76,28 százalékban a Bertelsmann-csoport, a részvények fennmaradó részét nyilvánosan jegyzik a frankfurti és luxemburgi értéktőzsdéken – jegyezte meg az elemzés. Kiemelték: az RTL Magyarország 2021 decemberében belépett a hírportálok piacára, ami kapcsán kiemelendő, hogy az RTL.hu főszerkesztője mellett a három felelős szerkesztő is baloldali-liberális sajtóorgánumoktól érkezett. Az elemzés szerint a német konzorcium befolyása az Európai Unióban is megkerülhetetlen: a médiabirodalom a Bertelsmann Alapítványon keresztül egész hálózatot épített ki tisztviselőkön és politikusokon keresztül az uniós intézményekben. A korábbi uniós ciklus bizottsági elnöke, a luxemburgi Jean-Claude Juncker maga is baráti kapcsolatokat ápolt az óriásvállalattal.
Átlátszó
Az önként közölt adatokból könnyen kiolvasható, hogy az Átlátszó misszióját, amely „a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok hozzáférhetővé tételét szolgálja”, az elmúlt bő fél évtizedben közel felerészt külföldről érkező források finanszírozták, amelyeket holtversenyben a globális Soros-alapítvány és a nemzetközi nem kormányzati donorhálózat küldött – hívta fel a figyelmet a XXI. Század Intézet. Megjegyezték, hogy az Átlátszó a 2021-es évre a Soros-alapítvány (név szerint a Foundation Open Society Institute) Független Újságírás Programjának keretében 13 millió forintot kapott.
Mennyire objektív valójában a független-objektív sajtó?
A külföldről finanszírozott magyarországi sajtótermékek részéről gyakran elhangzó érv, hogy ők maguk nem politikai szereplők és munkatársaik sem kormányellenes politikai aktivisták, hanem csupán kormánykritikus újságírók, akiknek célkitűzése kizárólag a kormányzat objektív ellenőrzése és minden létező politikai szempont tárgyilagos bemutatása – ennek az állításnak a valóságtartamát vizsgálta meg a XXI. Század Intézet egy kvantitatív médiakutatás keretében, melynek során a 444, az Átlátszó, a Direkt36, a Lakmusz, az RTL híroldala, a Szabad Európa és a Telex online felületein 2022 februárjában megjelenő, magyar politikai relevanciával bíró cikkek polaritását elemezte.
A polaritásvizsgálat során azt vizsgálták, hogy az adott cikk a magyar kormány szemszögéből vizsgálva pozitív, negatív vagy semleges polaritással rendelkezik-e. A vizsgált időszakban összesen 1139 darab magyar politikai relevanciával bíró cikk jelent meg a vizsgált tartalomgyártók felületein, amelyeknek 54,2 százaléka volt negatív, azaz előnytelen a magyar kormányra nézve, míg a pozitív, tehát a magyar kormányra nézve előnyös hírek aránya csupán 0,8 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy az ezekben a sajtótermékekben megjelent politikai hírek több mint fele a kormány társadalmi megítélését rombolta, miközben ezzel ellentétes hatást csupán a hírek kevesebb, mint egy százaléka válthatott ki az olvasóban. Mindez jól mutatja, hogy ezeknek a médiatermékeknek valójában nem az objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatás a céljuk, hanem kormányellenes politikai aktivistaként viselkednek, céljuk a kormányba vetett társadalmi bizalom rombolása.
Borítókép: Békés Márton (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
