Megjegyezték, hogy míg 2010 előtt a munkanélküliek számának csökkentésére koncentráltak a kormányok, addig 2010 után a foglalkoztatottság növelése és a családok támogatása egyszerre áll a fókuszban.
Részletezték: tizenhárom éve a 20–64 év közötti nők foglalkoztatási rátája 59 százalék volt, amely tavaly 75,3 százalékra emelkedett; ez a növekedés a második legnagyobb – Málta után – az Európai Unióban. A munkanélküliek száma a nők között 2010-ben 207 ezer volt, most 80 ezer, az inaktívak száma is a valaha volt legalacsonyabb a 627 ezer fővel.
Arra is kitértek, hogy a hat év alatti kisgyermeket nevelő édesanyák foglalkoztatási rátája az elmúlt években jelentősen emelkedett, 2021-re már 73 százalék volt, ami az ország 2010-es sereghajtói pozícióját az Európai Unió 9. legjobbjára javította. Szalai Piroska munkaerő-piaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa, a kiadvány szerzője megjegyezte: a nők munkaerő-piaci részvétele nem elsősorban esélyegyenlőségi kérdés, hanem szükséges feltétel a családok anyagi biztonságának megteremtéséhez.
A szakember kifejtette: az európai viszonylatban is kiemelkedő arányban, évről évre javuló mutatók a kormányzat munkaalapú és egyszerre a családokat támogató társadalomfilozófiájára vezethetők vissza. Mindez a nemzetgazdaság számára kiszámíthatóságot teremt, továbbá jelentősen hozzájárul a gyermekvállalási kedv növeléséhez – tette hozzá.
A közlemény szerint a nők munkába állását és a gyermekvállalást egyszerre ösztönzi egyebek közt az idén már tízéves gyed extra, a négygyermekes édesanyák és a harminc év alatti gyermeket nevelő nők szja-mentessége.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Mirkó István)
