– Örömhír mindannyiunk számára, hogy az Anna-réti kápolna megépítése reális közelségbe került – jelentette ki csütörtök délelőtt Budapesten, a prímási palotában megtartott sajtótájékoztatón Erdő Péter bíboros. Az Esztergom–budapesti érsek emlékeztetett arra, hogy miként épültek a múltban keresztény kápolnák, templomok, ennek története a II., III. századig nyúlik vissza. Kifejtette, hogy a későbbiekben magánszemélyek a saját földjükön, birtokukon is építettek templomokat, kápolnákat. Emellett idővel a falusi emberek mezőgazdasági munkavégzésével összefüggésben, akár a határban, a szőlőkben is emeltek kápolnákat.
Előfordult az is, hogy ha járványok, csapások sújtottak egy adott közösséget, akkor fogadalmat tettek, hogy ha a vész elmúlik, akkor hálából templomot építenek. Erdő Péter példaként említette a belvárosi Szent Rókus-kápolnát.
Hasonló okból épült később a törökök kiűzése után kápolna az Anna-rét közelében a betelepült svábok jóvoltából.
Az emberek vágynak a békére
– A barokk korban emelt építmény azonban az idők során elpusztult. Ám a XX. század elejétől közismert volt az elképzelés, hogy az Anna-rétre újra kápolnát kell építeni – fogalmazott Erdő Péter.
Hozzátette: ehhez járult később egy másik szándék a fatimai jelenések után, ahol Szűz Mária azt kérte a hívőktől: végezzenek engesztelő imádságot, hogy az emberiség megmeneküljön a háborúktól és a kommunizmus pusztításaitól. E célból is kápolnát terveztek a területen, vagyis a két szándék összekapcsolódott.
A bíboros említést tett még Kovacsics Mária Natália nővérnek a kápolna építése kapcsán tett magánkinyilatkoztatásáról is, amelyet szavai szerint az egyház hivatalosan sohasem hagyott jóvá, de ugyanakkor ez is erősítette a kezdeményezést. A kápolna azonban különböző okok miatt mostanáig nem épült meg.
Erdő Péter a sajtótájékoztatón a tervezett Anna-réti kápolna kapcsán kiemelte: a terület nem az egyházé. Elmondta azonban, amikor kitört az orosz–ukrán háború, akkor a hívekben felerősödött az igény, hogy kézzelfoghatóan is kifejezzék a béke iránti vágyukat és könyörgésüket, hogy a magyar nép sértetlenül kerüljön ki ebből a nemzetközi viharból. Szavai szerint a XII. kerületi önkormányzat szabad utat adott, hogy az Anna-réten elkezdődjön az építkezés, és a majdani kápolna az engesztelés, a hitéleti tevékenység színhelye lehessen.
Átadták a kápolna terveit
Pokorni Zoltán, Budapest XII. kerületének polgármestere arról beszélt, hogy az önkormányzat az Esztergom–Budapesti főegyházmegyével közösen 2018-ban írt ki építészeti tervpályázatot. Arra kérték az építészeket, hogy a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve készítsenek vázlatos terveket egy szabadtéri miséző- és emlékhely kialakítására.
A pályázatra 59 érvényes pályaművet adtak be, ezek közül Márkus Péter és Koczka Kristóf koncepciójának megvalósítása mellett döntött a rangos zsűri. A tervezési folyamat során aztán tovább finomodott a koncepció, így jutottak el az engedélyezési és kiviteli tervekhez, ami nem volt egyszerű, mert Natura 2000-es területről van szó. A polgármester a terveket ünnepélyesen át is adta Erdő Péter bíborosnak.
Pokorni Zoltán rámutatott arra, a fejlesztés forrásának előreteremtéséhez a hegyvidéki önkormányzat adománygyűjtést indított, amelyen eddig több mint 47 millió forint gyűlt össze. A legkisebb felajánlás 1500 forint volt eddig, a legnagyobb adományt pedig egy orvos házaspár, Márkus Szilvia és Márkus Attila adta, több tízmillió forintot. Az adománygyűjtés folytatódik, Pokorni Zoltán arra kért mindenkit, hogy támogassák ezután is az összefogást.
Több mint kétszáz új templom
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy nagyon nehéz helyzetben van a világ. Szavai szerint a mostani események, a pusztítás mindannyiukat emlékeztet a második világháborút megelőző és az az alatti időszakra, amely szörnyű nehézségeket és sok-sok szenvedést hozott az egész világnak, így a magyar nemzetnek is. Az Anna-réti kápolnával kapcsolatban kiemelte: teljesen természetes a magyar hívő emberek vágya, hogy az engesztelésnek ez a formája is megjelenjen, amit segíteni és támogatni kell.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar állam az elmúlt több mint tíz évben, szerte a Kárpát-medencében az egyházakkal közösen több mint kétszáz új templomot épített, és ennél jóval többet újított fel. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy a keresztény felekezetek élni akarnak, és élni is fognak.
Soltész Miklós fontosnak tartja, hogy a háború miatti nehézségek közepette, amennyire lehet, az Anna-réti kápolna ne állami pénzből, hanem adományokból, összefogásban épüljön meg.
Kérdésre elmondták, hogy a beruházás az elkészült anyagok alapján nem közbeszerzés-köteles, de a fejlesztést az egyház beszerzési eljárása szerint végzik majd. Erdő Péter bíboros reményét fejezte ki, hogy megtalálják megfelelő vállalkozót, aki megfelelő, emberi áron elvégzi majd a munkát. Az építkezés húsvét után elkezdődhet, és akár már szeptemberre el is készülhet a kápolna. Ennek érdekében folytatják az adománygyűjtést.
Borítókép: Soltész Miklós, Erdő Péter és Pokorni Zoltán (Fotó: Havran Zoltán)
