– Örömhír mindannyiunk számára, hogy az Anna-réti kápolna megépítése reális közelségbe került – jelentette ki csütörtök délelőtt Budapesten, a prímási palotában megtartott sajtótájékoztatón Erdő Péter bíboros. Az Esztergom–budapesti érsek emlékeztetett arra, hogy miként épültek a múltban keresztény kápolnák, templomok, ennek története a II., III. századig nyúlik vissza. Kifejtette, hogy a későbbiekben magánszemélyek a saját földjükön, birtokukon is építettek templomokat, kápolnákat. Emellett idővel a falusi emberek mezőgazdasági munkavégzésével összefüggésben, akár a határban, a szőlőkben is emeltek kápolnákat.
Előfordult az is, hogy ha járványok, csapások sújtottak egy adott közösséget, akkor fogadalmat tettek, hogy ha a vész elmúlik, akkor hálából templomot építenek. Erdő Péter példaként említette a belvárosi Szent Rókus-kápolnát.
Hasonló okból épült később a törökök kiűzése után kápolna az Anna-rét közelében a betelepült svábok jóvoltából.

Az emberek vágynak a békére
– A barokk korban emelt építmény azonban az idők során elpusztult. Ám a XX. század elejétől közismert volt az elképzelés, hogy az Anna-rétre újra kápolnát kell építeni – fogalmazott Erdő Péter.
Hozzátette: ehhez járult később egy másik szándék a fatimai jelenések után, ahol Szűz Mária azt kérte a hívőktől: végezzenek engesztelő imádságot, hogy az emberiség megmeneküljön a háborúktól és a kommunizmus pusztításaitól. E célból is kápolnát terveztek a területen, vagyis a két szándék összekapcsolódott.
A bíboros említést tett még Kovacsics Mária Natália nővérnek a kápolna építése kapcsán tett magánkinyilatkoztatásáról is, amelyet szavai szerint az egyház hivatalosan sohasem hagyott jóvá, de ugyanakkor ez is erősítette a kezdeményezést. A kápolna azonban különböző okok miatt mostanáig nem épült meg.
Erdő Péter a sajtótájékoztatón a tervezett Anna-réti kápolna kapcsán kiemelte: a terület nem az egyházé. Elmondta azonban, amikor kitört az orosz–ukrán háború, akkor a hívekben felerősödött az igény, hogy kézzelfoghatóan is kifejezzék a béke iránti vágyukat és könyörgésüket, hogy a magyar nép sértetlenül kerüljön ki ebből a nemzetközi viharból. Szavai szerint a XII. kerületi önkormányzat szabad utat adott, hogy az Anna-réten elkezdődjön az építkezés, és a majdani kápolna az engesztelés, a hitéleti tevékenység színhelye lehessen.