Latorcai Csaba az Élet menete nevű nemzetközi megemlékezésre érkezett az auschwitzi emlékhelyre. Az általa vezetett magyar küldöttség, ezen belül a magyarországi oktatási intézményekből érkező fiatalok délelőtt külön megemlékezést is tartottak az Auschwitz I. tábor 18-as számú épülete előtt, ahol a magyar áldozatoknak szentelt kiállítás látható.
Az idei auschwitzi megemlékezést akkor tartják, amikor a világ újra békétlen arcát mutatja − jelentette ki beszédében Latorcai. Hozzátette:
A közvetlen szomszédságunkban dúló ukrajnai háború mellett szemtanúi vagyunk annak is, hogy Nyugat-Európában egyre riasztóbb méreteket ölt az eltörlés kultúrájának nevében a vallási türelmetlenség. Az utóbbi egyaránt fenyegeti a zsidó és a keresztény vallási felekezetekhez tartozókat − húzta alá.
A zsidó vallásszabadság gyakorlása korlátozásának példájaként említette a kóser rituális vágás szabályozását, valamint azt, hogy egyes nyugat-európai nagyvárosokban a zsidókat biztonsági okokra hivatkozva a kipa viselésének korlátozására szólítják fel.
A 21. század világában is jelen van az antiszemitizmus, amivel szemben csak közös erővel lehet fellépni − hangsúlyozta. Hozzátette: az antiszemita megnyilatkozások nem olyanok, amelyek pusztán egy széderesten való részvétellel helyrehozhatók volnának, egy ilyen szimbolikus részvétel nem mentesít senkit olyan felelősség alól, amelyet viselnie kell az antiszemita gondolkodása miatt − utalt név nélkül vélhetőleg az egyik magyar ellenzéki párt elnökének részvételére a budapesti amerikai nagykövetségen tartott szédervacsorán.
Az államtitkár azon nyugat-európai eseményekre is emlékeztetett, amikor megpróbálják nevetségessé tenni, illetve kifejezetten üldözik a keresztény értékekért kiállókat.
Fel kell emelnünk hangunkat, amikor bárkit vallásában korlátoznak vagy származása miatt kirekesztésben részesül
− húzta alá.
A holokausztot az államtitkár nemcsak a zsidóság, hanem az egész magyar társadalom történelme egyik legnagyobb tragédiájának nevezte. Hangsúlyozta:
ébren kell tartanunk a holokauszt emlékét, hogy a jövő nemzedékei a múlt ismeretében ne követhessék el ugyanazokat a szörnyűségeket, melyek egyszer már megtörténtek.
Az Élet menete az 1988-ban kezdeményezett nemzetközi oktatási program része, idén a varsói gettófelkelés 80. évfordulójához, valamint Izrael Állam megalakulásának 75. évfordulójához is kötődik.
A rendezvényen idén tízezer fiatal vesz részt. Kedden délután a külföldi küldöttségek három kilométeres utat tesznek meg a második világháborús halálmenetek egyik, az Auschwitz I. lágert és az auschwitz–birkenaui megsemmisítő tábort összekötő útvonalán.
A központi gyászünnepséget a birkenaui gázkamrák romjainál létesített, a láger áldozatainak szentelt emlékműnél tartják meg, előzetes jelentések szerint Jichák Hercog izraeli és Sergio Mattarella olasz elnök részvételével.
Az auschwitz–birkenaui táborkomplexumba deportáltak számát hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszik, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, ők alkották a zsidók legnépesebb csoportját. Közülük − az auschwitzi múzeum adatai szerint − 325-330 ezer embert azonnal érkezésük után gázkamrákban pusztítottak el, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legalább 1,1 millió volt.
