Ezért próbálja a Momentum összekötni az oktatás kérdését a kordonbontással

A Momentum Mozgalom támogatottsága nagyon alacsonyan van a legfőbb baloldali rivális Demokratikus Koalícióhoz képest, ezért a nyári szünetig muszáj növelniük a népszerűségüket, ha versenyben akarnak maradni – nyilatkozta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint egy erre tett kísérlet az oktatás témájának összekötése a kordonbontással. Az elemző kifejtette: a tüntetések intenzitásának fenntartása motiválta Donáth Anna múlt heti levelének elküldését az Európai Bizottság számára. Ha ugyanis nem érkeznek az uniós források, akkor a pedagógusok sem kapják meg a nagyobb mértékű fizetésemelést. Márpedig, ha ez megtörténne, a demonstrációk elpárolognának. Kiszelly Zoltán szerint a Momentumnak a nyári uborkaszezonig van ideje feltornászni népszerűségét, ősszel ugyanis Gyurcsány Ferenc pártja lesz ismét a kezdeményező fél.

2023. 05. 04. 13:23
tüntetés
Fotó: Teknős Miklós
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szerda délutánra ismét oktatáspolitikai tüntetést hirdettek a baloldalhoz kapcsolódó szakszervezetek, például Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Tanítanék Mozgalom, az aHang, a Pedagógus Egység, valamint a CKA-Civil Kollégium Alapítvány, illetve az Egységes Diákfront. Az akció, csakúgy mint a múlt héten, ezúttal is kordonbontással ért véget a budavári karmelita kolostornál. A néhány tucatnyi erőszakos tüntető megfékezésére ismét könnygázt vagy könnyeztető sprayt használt a rendőrség. 

A demonstrációról Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az akció a Momentum Mozgalom kísérlete, hogy szavazókat vonzzanak magukhoz a baloldalról. 

A szakértő szerint a párt stratégiájának megértéséhez régebbre kell visszatekintenünk, méghozzá a 2022-es választási vereséget és a baloldal fragmentáltságát jelölte meg kiindulópontként. 

 

Ráadásul az eddigi pártokon kívül újak is alakultak például Mesterházy Attila és Márki-Zay Péter vezetésével. Amit eddig csinált a baloldal 13 év alatt, az nem vezetett eredményre 

 

– szögezte le Kiszelly. A politológus szerint jól látszik, hogy Gyurcsány Ferenc és pártja az árnyékkormány megalakításával próbálja megszólítani a szavazókat és erre kellett adnia egy választ a Momentum Mozgalomnak, amelynek a szavazatszerzés érdekében meg kell különböztetnie magát a többi párttól és erre egy eszköz a kordonbontás. 

– Ennek van hagyománya Magyarországon, ez egy hungarikum – mondta a szakember, aki felelevenítette, hogy elsőként Orbán Viktor élt ezzel az eszközzel 2007-ben, ám a baloldalnak is voltak próbálkozásai. 

Erre példaként Bajnai Gordon azóta jórészt elfeledett 2014-es akcióját hozta fel példaként, de emlékeztetett arra is, hogy több baloldali politikus, így például Karácsony Gergely is hozzábilincselte magát kerítésekhez, sorompókhoz. 

A legnagyobb különbséget azonban Orbán Viktor és a baloldal akcióiban abban látja Kiszelly Zoltán, hogy míg a mostani kormányfő mögött 2007-ben is már jelentős társadalmi többség állt, addig az elmúlt évekbeli és a mostani ellenzéki akciókat sosem jellemezte ilyen fokú általános szimpátia. – A Fidesz azért nyitotta ki a Kossuth teret annak idején, mert a Gyurcsány-kormány megakadályozta az embereket abban, hogy demokratikus módon nyilvánítsanak véleményt: tüntetéssel, a téren való jelenléttel – emelte ki a szakértő. Hozzátette: sem a mostani Momentum-akció esetében, sem pedig a korábbi eseményeken ilyesmiről szó sem volt. 

 

Azért pótcselekvés, amit a karmelitánál csinálnak, mert az ott felhúzott kordonok nem az emberek elégedetlensége elől zárja el az épületegyüttes egy részét, hanem egy építkezés miatt 

 

– világított rá Kiszelly Zoltán, aki szerint így a szimbolika hiányzik a Momentum kordonbontása mögül. Ráadásul Orbán Viktorék esetében az akció beleillett egy nagyobb, komolyabb tüntetéssorozatba. 

Láthatóan ezzel kísérletezik a Momentum is, amely az oktatáspolitikai tüntetésekre szeretné felfűzni a kordonbontást. Kiszelly Zoltán szerint ezzel próbálják magasabb szintre emelni az akciót, de a baloldali és a Soros-szervezetek által követett Alinsky-módszer is ezt írja elő. 

Sőt, ennél többet is, ugyanis az erőszak is megjelent a tüntetéseken. Az elemző szerint azonban ez egy kissé „Gyalog Galopposra” sikeredett. – Látják? „Erőszakot tesznek rajtam – miközben ők használnak passzív erőszakot a rendőrök lökdösésével” – érzékeltette Kiszelly Zoltán. Hozzátette: ez akár kontraproduktív is lehet, hiszen a magyar társadalom nem támogatja az erőszakot. 

Szintén új elem volt a múlt héten, hogy miután a rendőrség könnyeztető gázt használt néhány randalírozó tüntető megfékezésére, Donáth Anna levelet írt az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek erről panaszkodva. Az elemző szerint érdemes mindezt szélesebb kontextusban nézni. 

Emlékezetes, hogy a múlt héten Varga Judit igazságügyi miniszter bejelentette: technikai megállapodást kötött a magyar kormány és az Európai Bizottság a magyar igazságügyi reformcsomagról, ami azt is jelentheti, hogy Magyarország hamarosan hozzáférhet az EU által visszatartott kohéziós pénzekhez. – Donáth Anna a tető alá hozott technikai megállapodást próbálta aláásni a levéllel, hogy fenntartsa a nyomást – fogalmazott az eset kapcsán Kiszelly Zoltán.  

Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke ezzel kapcsolatban tegnap üzent is: az Euronews kérdésére arról beszélt, hogy az összegek kifizetéséhez mind a 27 feltételt teljesíteni kell, amelyeket az Európai Bizottság támasztott (ezek az úgynevezett szupermérföldkövek – szerk.). 

Mindez két szempontból is fontos: egyrészt Jourova rendszeresen egyeztet Donáth Annával a politikus egyik korábbi kiszivárgott üzenete szerint. 

Az elemző azonban ennél is fontosabbnak nevezte, hogy az uniós források megérkezésével a kabinet egy jelentősebb fizetésemelést tudna adni a pedagógusoknak, ami miatt elpárologna a mostani tüntetéssorozat. Ez azonban nem érdeke a Momentumnak. 

Arra a kérdésre, hogy mennyi időbe telik, amíg a Momentum fel tudja mérni, hogy az akciói sikeresek-e, a politológus azt válaszolta, hogy a nyári politikai uborkaszezonig van ideje a Momentumnak. Ezután ugyanis „még a fű sem nő” a politikai focipályán. Kiszelly Zoltán szerint akkor mondhatja sikeresnek a Momentum az akcióit, ha a jelenlegi 5-7 százalékpontos támogatottsága a biztos szavazók között 10 százalék körüli értékre növekszik. Az elemző szerint ez a növekmény elsősorban a többi párt rovására történhet, hiszen ebben az időszakban a pártok „a törzsközönségnek játszanak”, a torta újraszeletelése zajlik. 

 

Azt sem szabad elfelejteni, hogy Gyurcsány Ferenc és pártja kifejezetten odafigyel az őszi szezonkezdésre, ebben az időszakban Kiszelly szerint általában verhetetlenek. A DK ekkor jellemzően közösségi programokkal és a nagyobb bejelentésekkel keresi közvélemény figyelmét, az árnyékkormány megalakítását is például 2022 szeptemberére időzítették. 

Borítókép: Erőszakba fordult a tüntetés a karmelita kolostor előtt. (Fotó: Teknős Miklós)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.