„Felelősségáthárítás az össznépi lakógyűlésnek nevezett akció”

A Lánchíd kapacitásának kiiktatása közlekedési káoszhoz vezet majd – emelte ki a lapunknak adott interjúban Tarlós István. A korábbi főpolgármester hangsúlyozta: ennek eldöntését a budapestiekre hárítani nevetséges. Szerinte érdemes lenne tisztázni az ügyeket a budapesti lakógyűlés körül.

20221109 Budapest Tarlós István volt főpolgármester, országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

– Sokaknak szimpatikus lenne, hogy ha a Lánchíd csak a gyalogosoké lenne.

– A Lánchíd többször emlegetett gyalogoshíddá alakítása pedig azért ostobaság, mert a jelenlegi úttestről a gyalogosok a láncoktól semmit nem látnak a városból. Igaz, ezt a verziót minden jel szerint a jelenlegi városvezetés is végleg elvetette már, hiszen akkor a busz- és taxi, sőt a kerékpáros-közlekedést is kizárná.

– Milyen eredményre számít a „lakógyűlésen”?

– Ezzel kapcsolatban több kérdés is felvetődik bennem. Például: hányan vesznek majd részt ezen az online szavazáson, az mekkora hányada a budapestieknek, hiszen ez az egész tartalmilag inkább népszavazás-jellegű akarna lenni. Ezek mellett honnan és hogyan veszi a főváros a nem felnőttkorúak adatait, mit kezd azokkal, kérdezheti bárki, lévén már az adatvédelmi biztos is érdeklődött ez ügyben. Márpedig papíron a liberálisok az ilyesmire érzékenyek szoktak lenni. Vagyis amíg a tények nem világosak a közvélemény előtt, addig idő előttinek tűnik a „budapesti lakógyűlés” akció. Elvileg minimum fennáll a hangulatkeltés, tények indulati megközelítéssé formálásának gyanúja. Tehát talán érdemes lenne a tényeket tisztázni. Vagyis nem az a történet lényege, hogy kinek mi szimpatikus és mi nem, vagy hogy mit szeretne az ellenzéki média. Az ismeretek hiányában eleve egy kétes alapokra épülő szimpátianyilvánítás az egész lakógyűlésnek nevezett valami és semmivel nem több annál. Ráadásul kérdéses, hogy a lakosság számához viszonyítva hány ember foglal állást, és egyáltalán ki ellenőrzi az egészet.

– Nemrég Budapest csődjével riogatott a főpolgármester, majd a legutóbbi Fővárosi Közgyűlés megszavazott egy komoly megszorítócsomagot. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint Karácsony Gergely nem igazodik el Budapest költségvetésén. Ön hogy látja ezt a helyzetet?

– A főpolgármester legutóbbi bejelentésében, három és fél év után először megpróbálta relativizálni, hogy ő mennyi tartalékot örökölt meg, ezt eddig még soha nem kísérelte meg. Ez egy viszonylag új elem a kommunikációjában. Ugyanez igaz az úgynevezett szolidaritási adóra is: ott már régóta van egy komoly csúsztatás, mert a ciklusaink utolsó évében pont a kétszeresét fizettük be annak, amit mindig kommunikál a főpolgármester. Elég ügyesen elrejti azt is, hogy ő egy korábbi évnek a szolidaritási adóját nevezi meg, nem pedig az utolsó évét. Ez ügyes, csak éppenséggel az egész kommunikáció hitelességét kétségbe vonja vele. Ugyanúgy igaz az is, hogy változó számokat közölnek a városvezetők a főváros pénzügyi helyzetéről. Ezt régóta követem és itt kétszer egymás után ugyanarról ugyanazok a számok még nem hangzottak el. Ami a „nettó befizetést” illeti, vannak mérlegbeszámolók, kincstári nyilvántartások, ismert az átengedett adó fogalma, van önkormányzati törvény. Nem olyan bonyolult ezekbe belenézni, és világosabb lesz a kép. Ami az eddig még soha nem vitatott, de most hirtelen egy fél főpolgármesteri mondatban relativizált 2019-ben ott hagyott városházi tartalékot illeti, ott sem túl nehéz az egyébként rögzített 2019 december 31-i pénzügyi adatokat megtekinteni. Tény, hogy miként alakult a beszedett iparűzési adók mértéke, és az is, hogy a 160 plusz negyvenmilliárd forint 2019 végén ott volt a kasszában. Megjegyzem, Bagdy Gáborral, korábbi főpolgármester-helyettessel az intézményi megtakarításokat nem is számítottuk bele ebbe a kétszázmilliárd forintba. 

Azt is hangsúlyoznom kell, hogy a főváros a ciklusunk utolsó évében a „szolidaritási adónak” hívott kötelezettség jegyében a kétszeresét fizette annak, amit most a főpolgármester úr állít. 

Amennyiben a kormány és a főváros között tényleg valamilyen jogi eljárásra kerülne sor, akkor az ilyen kommunikáció, amelyet a főpolgármester használ, és amelyet egyik-másik ellenzéki médium produkál, az nem több, mint Catullus nyomán „rajz rohanó vizeken” és nincs jogi relevanciája. Miért nem tisztázzák előbb a valóságot és utána fogalmaznak meg kérdéseket? Miért csúsztatnak, ferdítenek és csoportosítják képtelen módon az adatokat?

– Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke pár hete komoly kritikával illette a főpolgármestert: szerinte Karácsony Gergely nem teljesíti hazafias kötelességét, mert nem vállal elég nyílt konfliktust a kormánnyal. A főpolgármester a DK elnökének utasításait követi a megszorítócsomaggal? 

– Kategorikusan nem lehet azt állítani, mert ilyet nem tudunk bizonyítani, hogy Gyurcsány ráparancsolt Karácsonyra. Viszont rá nézve szélsőségesen kedvező esetben is eléggé gyanús, hogy összefüggés van a két dolog között: tehát hogy Gyurcsány Ferenc bejegyzett az ellenőrző könyvébe a főpolgármesternek és utóbbi napok múlva már tett is, igaz, csak kommunikációs szinten radikális lépéseket. Hogy a színfalak mögött mi történt, azt nem tudhatjuk. Az ilyen megjegyzés a hvg-s kommentelőknél valami szórakoztatóan szélsőséges indulati reakciót szokott kiváltani, de az a helyzet, hogy Karácsony Gergely, amikor bent ült a közgyűlésben az én időmben, mint kerületi polgármester és közgyűlési képviselő, akkor kifejezetten szívélyes kapcsolatban álltunk. Ugyanakkor, mint mindenkinek, így neki is voltak, illetve vannak kevésbé előnyös és előnyös tulajdonságai. Utóbbiak esetében nem a tájékozott, önálló, karizmatikus vagy frontember fogalmak jutottak leghamarabb az eszembe. 

– Korábban lehetett olvasni, hogy a kerületek veszik kézbe a fővárosi közszolgáltatások egy részét és több önkormányzat inkább saját zsebből fizet olyan tevékenységeket, amelyeket a fővárosi önkormányzatnak kellene. Ez nem a fővárosi önkormányzat leépülésének a jele?

– Annyit tudok elmondani, hogy a fővárosi kötelező feladatellátás és annak a fedezete, illetve az önként vállalt feladatokra költött pénz között jogi értelemben összefüggés van, ezt az önkormányzati törvény egyértelműen megfogalmazza. Ez is egy olyan dolog, ami ellenőrizhető. Hozzátenném ugyanakkor, hogy az egész ellenzéki kommunikációban az a zavarkeltő, hogy a tényeket eszük ágában sincs ellenőrizni. Nem is lenne olyan bonyolult ezeknek utánanézni, de véleményem szerint gyakran nem történik meg, inkább hangulatot keltenek, és sajátosan csoportosítanak tényeket, eseményeket. 

– Márciusban Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa úgy nyilatkozott lapunknak, hogy jelen pillanatban semmilyen szempontból nem látható, hogy mi lesz a biodómmal. Ön szerint mi lesz az épület sorsa?

– Elég kevés olyan ügy van, amiről annyi hazugságot olvastam, mint a biodóm ügye. Kezdve attól, hogy Persányi Miklósra állítólag „rá lett kényszerítve” ez a projekt, ami önmagában egy párját ritkító hazugság. Lehetetlen egy interjúban mindent kifejteni. Kezdjük az elejétől: ez a projekt Persányi úr álma volt, és saját kérésére maga volt a lebonyolító. Az önkormányzati választás évében, 2019 nyarán minden részletes alátámasztás nélkül Persányi Miklós megjelent a Közfejlesztések Tanácsa előtt plusz húszmilliárd forint igénnyel. Ezt korábban is elmondtam és most is elmondom, hogy nonszensz volt, ugyanis ezt az összeget csak úgy nem adhattunk oda. Ettől függetlenül maradt hatmilliárd forint a biodómra a kasszában, a kormány pedig felajánlott mellé további hétmilliárdot a Hermina-garázs elhagyásával, így az már összesen 13 milliárd volt, amit erre fordíthatott volna Karácsony Gergely, illetve az állatkert. Emellett, ha mondjuk a Lánchíddal nem várnak másfél évet minden ok nélkül, akkor akár még kalkulálhatott volna az arra fordított pluszforrással is. De ha nem, akkor is ott volt a 13 milliárd erre a projektre. Mi kétszázmilliárdot hagytunk a kasszában 2019-ben. Ha az új városvezetés, amely immár negyedik éve hivatalban van, csak hétmilliárdot hozzátett volna, ott lennénk az amúgy akkor vitatható húszmilliárdnál, és 2021-ben befejezhető lett volna a biodóm. A fővárosi vezetés igyekszik teljesen homályba burkolni ezt a projektet. Hogy Karácsony Gergelyék miért úgy kezelték, ahogy kezelték a Biodóm ügyét, arra nem tudok választ adni. Ahogy arra sem, hogy évekig tartó őrzés-védés és fűtés helyett miért nem az építkezést folytatták, továbbá hogyan lett a húszmilliárdos igényből már hatvanmilliárd, amit emlegetnek. Nem tudni azt sem, hogy a zárt területű állatkertben ezt az épületrendszert kitől és mitől védték. Esetleg a fókáktól vagy a medvéktől? 

Borítókép: Tarlós István (Fotó: Kurucz Árpád)