Ezek voltak a választható témák a magyarérettségin

A mai napon, reggel kilenc órakor kezdődtek a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbeli érettségi vizsgái. Magyar nyelv és irodalomból középszinten 1160 helyszínen 72 569, emelt szinten 51 helyszínen 1771 diák vizsgázik.

Fotó: Kurucz Árpád

Magyar nyelv és irodalomból középszinten 1160 helyszínen 72 569, emelt szinten 51 helyszínen 1771 vizsgázó tesz érettségit – tájékoztatta a Magyar Nemzetet az Oktatási Hivatal. 

A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk: az elsőre 90, a másodikra 150 perc áll rendelkezésükre. 

Az I. feladatlap egy szövegértési és egy szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be a feladatok megoldására. A szövegértési feladatsor egy, esetleg két (egymással összefüggő) ismeretterjesztő szövegből, publicisztikai műből vagy ezek részletéből áll. A szövegalkotási feladat lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása, amelynek elvárt terjedelme 120–200 szó.

A dolgozatokat 90 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztható ki a II. feladatlap, amely egy műértelmező szöveg alkotását várja el a vizsgázóktól: ez – a vizsgázó választása szerint – lehet egy mű értelmezése vagy két mű összehasonlítása adott szempontok szerint. A választott feladat megoldásának elvárt terjedelme 400–800 szó.

Az idei középszintű érettségi második részében novellaelemzés és összehasonlító verselemzés közül választhatnak a diákok. Az Eduline szerint a középszintű vizsgán

a választható témák egyike Lázár Ervin Csillagmajor című kötetében megjelent novella, A kovács elemzése. A másik lehetséges feladat Petőfi Sándor Csokonai című versének összehasonlítása Tóth Árpád azonos témájú költeményével.

Érettségi emelt szinten

A magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. A vizsga szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból, valamint két különböző szövegalkotási feladatból áll. A vizsgázók egyetlen feladatlapot kapnak, a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be a feladatok megoldására.

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz vagy annak részletéhez, egy drámához vagy annak részletéhez) kapcsolódik. A feladatsor szövegértést, nyelvi ismereteket és irodalmi műveltséget vizsgáló kérdéseket egyaránt tartalmaz.

A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő. A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400–800 szó, a reflektáló szövegé 150–450 szó.

Megengedett a szótár

A közép- és emelt szintű írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor is használható helyesírási szótár.

A tartalomra elérhető 90 pont mellett a helyesírásra és az írásképre további 8+2 pont szerezhető mindkét szinten.

Magyar mint idegen nyelvből középszinten 82 helyszínen 226 vizsgázó tesz érettségit. 

Az élő idegen nyelvi írásbeli érettségi vizsgák szerkezete minden esetben azonos.

Középszinten az írásbeli időtartama 180 perc. Az első feladatlap (olvasott szöveg értése) kitöltésére 60, a másodikéra (nyelvhelyesség) 30 perc áll rendelkezésre. 15 perces szünet után hallott szöveg értésére vonatkozó feladatlapot kell megoldani 30 percben, majd 60 perc áll rendelkezésre az íráskészséget vizsgáló feladatsorra.

Az íráskészséget vizsgáló feladatok megoldásához mindkét szinten használható nyomtatott szótár, amelyről a vizsgázó gondoskodik (a többi feladatsornál semmilyen segédeszköz nem használható).

Az érettségi dolgozatokat központilag kidolgozott útmutatók alapján javítják és értékelik.

Borítókép: (Fotó: Kurucz Árpád)