Pórul járt a Magyar Orvosi Kamara

Az egyik négy éve hivatalban lévő alelnök lemondásához vezetett a legújabb botrány, amely megrázta a Magyar Orvosi Kamarát. Habár úgy tűnt. sikeres kampányt folytattak a kötelező tagság eltörlése után, hamar kiderült, hogy a problémák ezzel nem oldódtak meg, a maradást választó orvosok között pedig sokan vannak, akik nem szeretnék, ha továbbra is politikai játszmákat folytatna az érdekvédelmi szervezet.

Budapest 2020.01.10. dr. Kincses Gyula , Magyar Orvosi Kamara elnöke foto: Kallus György/Világgazdaság Fotó: KALLUS GYORGY

„Azt látjuk, hogy az egészségügyi kamarákról szóló törvény rapid módosítása, amely kifejezetten az orvosi kamara ellen irányult, felborította a szabályos működésünket. Az április elejéig tartó, a tagság megtartását célzó kampányunk után most szervezzük újra magunkat, ennek a munkának pedig vannak jó és rossz pillanatai” – így magyarázkodott a MedicalOnline nevű szaklapnak Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Gyurcsány Ferenc egykori vizitdíjas államtitkára azt is bizonygatta, hogy hiába tűnik úgy, nem indokolt a kamara széteséséről beszélni. 

A Magyar Orvosi Kamara egy korábbi küldöttközgyűlése, melyen a DK-s árnyékminiszter, Komáromi Zoltán is részt vett.  Fotó: Képernyőkép

Káosz a közgyűlésen

Az eredménytelen, június 3-i küldöttközgyűlésen szerinte mindössze az okozta a zavart, hogy 

„tradicionálisan” értelmezték a saját belső szabályzatukat, és ezért nem hívták össze időben a gyűlést, ők ugyanis azt gondolták, hogy nem napra pontosan járnak le a négyéves mandátumok. 

Kincses szerint csak akkor vált határozatképtelenné a közgyűlés, amikor néhány küldött távozott a teremből.

Az Origó értesülése szerint viszont eleve határozatképtelen volt a küldöttközgyűlés, mert előzetesen is csak 67 küldött regisztrált, ennek ellenére megnyitották a gyűlést. Ezután egy határozati javaslatot próbáltak elfogadni arról, hogy a lejárt mandátumú küldöttek megbízatását hosszabbítsák meg a következő választásokig. 

Az egyik küldött azonban felhívta a figyelmet arra, hogy 

a lejárt mandátumok meghosszabbítására sincs jogosultságuk. 

Ekkor a többség ráébredt, hogy az egész küldöttközgyűlés jogszerűtlen, és káosz alakult ki. Ennek ellenére az elnök próbavoksolást rendelt el, amit háromszor is megismételtek, egyiken sem volt meg a határozathozatali küszöb, akár szavazógéppel, akár kézfelemeléssel, akár felállással szavaztak. Ekkor a jelenlévők többsége elhagyta a termet, így a küldöttközgyűlést berekesztették.

A történtekről lapunknak beszámoló orvosok szerint megkérdőjeleződött a MOK legitimitása, hiszen bár a szervezet elnöksége teljes átláthatóságot hangoztat, mégsem tették közzé az elnökség éves beszámolóját, a felügyelőbizottság beszámolóját és az etikai bizottság beszámolóját. Mivel az országos küldöttközgyűlés botrányba fulladt, nincs elfogadott 2022. évi számviteli beszámoló se.

Lemondott az alelnök

Miután a történtek napvilágot láttak, a MOK egyik alelnöke, Lénárd Rita bejelentette a lemondását. „Egy szervezet életében vannak jobb és rosszabb periódusok. Mi most érkeztünk el oda, hogy az elnökségen belüli véleménykülönbségeket nem tudtuk áthidalni, kompromisszumos megoldássá formálni. Úgy gondoltam, azzal segíthetem a továbblépést, ha lemondok tisztségemről” – mondta el a Népszavának a 2019 óta hivatalban lévő alelnök.

Lénárd Rita távozásával kapcsolatban Kincses Gyula említett nyilatkozatában úgy fogalmazott: 

„Kialakultak olyan nem várt feszültségek, amelyekben valószínűleg senki nem birtokolja a teljes igazságot, 

de ezek miatt az elnökségi ciklus hátralévő pár hónapjában nélkülöznünk kell Lénárd Ritát. Remélem, hogy néhány hónap múlva nyugodtan tudjuk összegezni a közösen együtt elért eredményeinket.”

Az elnökségen belüli feszültségeket tetézte az is, hogy a szexért gyógyszert felíró háziorvosról is kiderült, hogy a MOK egyik vezetője lehet, ami az elnökségnek is egyértelművé tette: ők sem fedhetetlenek. 

Elszámolhatták magukat

A Magyar Nemzet információi szerint a kamara vezetése azzal számolhatott, hogy a maradás mellett döntő orvosok mind azonos politikai platformon állnak velük, azonban mint kiderült, 

az orvosok nem szeretnék, ha érdekvédelmi szervezetüket politikai kampányokban vetnék be. 

Lapunknak korábban azt a kritikát is megfogalmazták a háttérben nyilatkozó orvosok, hogy a MOK nem a saját vélt vagy valóságos hibáira koncentrált, hanem a kormánnyal való hadakozással töltötte az idejét.

A MOK egyébként most is a kormányt hibáztatja, leírásuk szerint azért nem tudtak időben lépni, mert a kabinet hátráltatta őket.

„A küldöttközgyűlést bizonytalan jogi helyzetben kellett megtartani, a kamara ellen meghozott törvénymódosítás ugyanis a február 25-én megkezdett választási folyamatot megszakította. A bizonytalanság a négy évre választott országos küldöttek mandátumának pontos érvényességi idejét is érintette, ami miatt a Belügyminisztérium állásfoglalását kérte az Országos Hivatal már 2023. március 8-án” – írták korábban, hozzátéve, hogy szerintük Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a válaszában nem adott jogilag érvényes útmutatást. 

„A kamara a június 3-i, sikertelen küldöttközgyűlése után újraindította a kamarai választásokat, a lejárt mandátumú területi vezetők helyett ügyvivő testületek vezénylik le a választást. Az országos elnökség mandátumát a fentiek nem érintik, az 2023. november 30-ig él. Az újonnan választott képviselőkkel zökkenőmentesen folytatjuk a magyar orvostársadalom képviseletét, maradunk az őszinte hang a magyar egészségügyben” – magyarázkodtak.

Ilyen előzmények után nem lenne meglepő, ha fél év múlva új elnökséget választana a kamara. 

Borítókép: Kincses Gyula , Magyar Orvosi Kamara elnöke Fotó: Kallus György/Világgazdaság