– Nem az a lényeg, hogy mennyi katonánk van, hanem az, milyen kiképzést kaptak – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf pénteken a Tranzit fesztiválon. A honvédelmi miniszter kiért a 2010-es években megkezdett haderőfejlesztésre, amelyet az Ukrajnában kitört háború csak felgyorsított. – Magyarországon elérte a GDP két százalékát a védelmi kiadás, és ez a következő években is csak felfelé fog eltérni ettől – mondta. Hozzátette:
Ahhoz hogy a haderő egy harcolni képes és tudó, elszánt, komoly és megfelelő elrettentő erőt felmutatni képes hadsereg legyen, szervezeti kultúraváltásra van szükség.
Elmondása szerint a feladatról kell beszélni, arról a misszióról és hivatásról, ami a haza fegyveres védelme; mellé arányos kompenzációt, életpályamodellt, kiképzést és oktatást kell tenni. A területvédelmi rendszert ismertetve kifejtette, a hivatásos haderő támaszpontszerűen van jelen az országban ott, ahol a laktanyák, kiképzőbázisok vannak. Ez a haderő magas képzettségi fokú, gyorsan bevethető és az országhatárokig bármikor elmozdítható. Ezt egészíti ki a területvédelmi rendszer, amely kapillárisszerűen behálózza az országot a létrehozott területvédelmi ezredekkel járási szintig lejutva.
Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki maga is részt vett a tartalékoskiképzésen, személyes tapasztalatait osztotta meg a nyolchetes alapkiképzésről. A legfontosabbként azt emelte ki, hogy a katonaságban meg lehet tanulni fókuszálni a feladatra, és meg lehet érteni, hogy milyen azt teljes egészében elvégezni. Mint fogalmazott: a honvédségben nem lehet félig megcsinálni a melót.
