Orbán Viktor: Eszünkbe nem jutott visszavenni a tizenharmadik havi nyugdíjat, mint ahogyan a baloldal tette

A miniszterelnök a legújabb kormányzati döntésekről számolt be a Kossuth rádióban.

– Az első pillantásra azt mondanánk, hogy a költségvetés nem engedheti meg magának a nyugdíj-kiegészítést – fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök jelezte, a költségvetést mindig hiányra tervezik, ami abszurd dolog. – Akkor leszünk majd egy nagyon erős, stabil és boldog ország, amikor a magyar költségvetés pluszban zárt – jelentette ki. Mint mondta, a kommunista rendszerben tették tönkre a költségvetést.

– Nem lehet megtenni tisztességes, munkában megőszült emberekkel, hogy mégse kapják meg a nyugdíjat. A Gyurcsány-korszakban elvettek egy havi nyugdíjat válság idején, mi viszont adunk a nyugdíjasoknak – húzta alá Orbán Viktor.

Kiemelte, hogy 

megőrizték a nyugdíjak értékét, és eszükbe nem jutott, hogy visszavegyék a 13. havi nyugdíjat, ahogy a baloldal tette, amikor kormányon volt.

 

Ársapka, kamatstop és online árfigyelő rendszer

Az infláció megfékezésének eszközei kapcsán a miniszterelnök úgy fogalmazott: sokat tanul az ember, amikor nehéz kihívások elé állítja az élet. Egy darabig a hagyományos ösvényen haladtak, a jegybank kezében voltak az eszközök, hiszen nekik van a legnagyobb szakmai tudásuk ehhez. 

– A jegybanknak azonban beletörött a bicskája a küzdelembe, de erről nem ő tehet, hiszen csak bicskája van, az infláció meg fává nőtt, amelyhez fejsze kell

 – mutatott rá. 

– Fejszéje viszont csak a kormánynak van, ezért vette át az infláció kezelését a kormányzat a jegybanktól 

– fűzte hozzá. Akkor jött az ársapka, a kamatstop, az online árfigyelő rendszer és a többi intézkedés.

– Sikerrel jártunk, a fejszecsattogás meghozta az eredményét. Az inflációt lefaragtuk. Az a cél, hogy 2023 legyen az infláció letörésének éve. Az idei évben tíz százalék alatti lesz az infláció, a következő évben pedig a jegybank szerint négy-hat százalék. De az igazi kérdés valójában az, hogy mikor lehet megindítani a bérek növekedését és ezzel párhuzamosan a gazdaság növekedését.

A kormányfő úgy látja, hogy már szeptemberben biztosan jobban nőttek a bérek, mint az árak. Látott olyan előrejelzéseket is, amelyek azt mondják, hogy idehaza lesz a legnagyobb gazdasági növekedés.

 

Odaadjuk az unokáink pénzét és jövőjét valaki másnak?

A miniszterelnök hangsúlyozta, Magyarország másként látta a háborút, mint a nyugati világ többi része. – Nekünk az az érdekünk, hogy ezt a konfliktust lokalizáljuk, míg más országok globalizálni akarják – tette hozzá. Mint mondta, 

a nyugati világ, ami messze van a háborútól, nem végezte el a józan mérlegeléseket. Folyamatos a veszély, hogy egyre veszélyesebb fegyvereket vetnek be, és ezek olyanokat is elérhetnek, akik a béke oldalán állnak. 

– A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz – szögezte le.

Ukrajna lehetséges EU-tagságáról a miniszterelnök elárulta, hogy ehhez minden tagországnak hozzá kell járulnia. Jelezte: nem tapasztalja a magyar parlamentben, hogy Ukrajna tagságát támogatják. A kormányfő szerint ha Brüsszel pénzt ad Ukrajnának, akkor nem jut pénz Lengyelországnak, Magyarországnak, Csehországnak, a kevésbé fejlett országoknak, mert mindenre nem jut. Ezzel számot kell vetni. Brüsszelnek erre az a válasza, hogy vegyünk fel hitelt. De ha a hazánknak járó pénzeket odaadjuk Ukrajnának, amely soha nem fogja tudni visszafizetni, akkor odaadjuk az unokáink pénzét és jövőjét valaki másnak – mutatott rá.

Mint mondta, lehet, hogy azért nem kapjuk meg az uniós pénzeket, mert annak egy része már Ukrajnában van. Ezt nem tudni, mert Brüsszel nem beszél világosan. – Mi befizetjük, amit be kell fizetni, de amit nekik ide kell adni, az nem jön. 

Brüsszel tehát tartozik nekünk több mint hárommilliárd euróval. Ez a magyar gazdaság méretét tekintve egy jelentős summa

 – mutatott rá.

– Brüsszel húzza az időt, most épp kilenc komolytalan kérdést kaptunk az igazságügyi rendszerünk kérdésére vonatkozóan, amelyhez semmi közük. Az egész vita most már egészen abszurd. 

Brüsszel kínban fogant időnyerési célból föltett kifogásokkal él

 – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki úgy látja, 

a brüsszeli bürokraták a lengyel választások eredményére várnak, szeretnék megbuktatni a lengyel kormányt. Abban reménykednek, ha baloldali kormány jön, akkor Magyarország egyedül marad, s könnyebben lehet vele elbánni.

De ha marad a konzervatív kormány Lengyelországban, akkor a két ország egymást mindig meg fogja védeni, és akkor viszont Brüsszelnek kell engednie – hangsúlyozta Orbán Viktor.

El kell kerülni a migráció okozta konfliktusokat

A migrációról szólva Orbán Viktor kiemelte, hogy hátralépés történt. Jelezte, hogy vannak hosszabb távon jelentkező, állandó veszélyek, amilyen a migráció is. – Az EU nem a történelem horizontján vizsgálja a kérdést, hanem a migrációt emberi jogi kérdésnek tartja – húzta alá.

Orbán Viktor leszögezte, hogy Magyarország el akarja kerülni a migráció okozta konfliktusokat. Felhívta a figyelmet, hogy 

a magyar baloldal migrációpárti, és olyan döntésekhez járulnak hozzá az Európai Parlamentben, ami serkenti azt.

– Ha meg akarod magad védeni a migrációval szemben, akkor ne engedd be a migránsokat. Ha azt mondod, hogy nem, akkor nem jönnek. 

Nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni

– nyomatékosította.

Mint mondta, Németország a második világháború óta egy korlátozott önállósággal rendelkező ország, így nem meglepő az átállása a migrációs paktum kérdésében, Szlovákia visszalépését viszont bajként értékelte a miniszterelnök. 

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió stúdiójában (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)