Bakondi György kifejtette: a fegyverek megjelenésére, a migránsok fegyverhasználatára korábban nem volt példa a magyar–szerb határszakaszon, de az elmúlt időszakban számos esetben történtek lövöldözések elsősorban a szerb oldalon, előbb a külterületeken, később pedig már a települések belterületeit, magánházakat értek kézigránátos támadások.
– Rálőttek a szerb rendőri erőkre is, holott korábban ezt soha nem tették. Most már fegyverrel fenyegetik és lövéseket adtak le magyar rendőrökre – emlékeztetett a főtanácsadó.
Bakondi György az Európai Unió illegális migrációval kapcsolatban elfogadott krízisrendelet-tervezetére kitérve azt hangsúlyozta, a magyar–szerb határon történtek ellenére az unió azt szeretné, hogy azokat, akik lövöldöznek a magyar járőrökre, átlőnek a magyar területre, fegyverekkel fenyegetőznek, szervezett bűnözéshez tartozó, súlyos bűncselekményeket követnek el, engedje be Magyarország a területére és vizsgálja meg, hogy jogosultak-e a politikai menedékjogra.
Vélekedése szerint
ehhez nem kell nagy vizsgálat, hiszen ezek a migránsok nem működnek együtt a hatóságokkal, nincsenek okmányaik és erőszakosan, felfegyverkezve lépnek fel, ezért ebben az esetben az ENSZ szerinti politikai menedékkérelmet egyáltalán nem lehet vizsgálat tárgyává tenni.
– Fontos tény, hogy Magyarország nem humanitárius kérdésként, hanem biztonsági és szuverenitási kérdésként tekint erre az ügyre – fogalmazott Bakondi György. Emlékeztetett arra, a határátlépés előtt benyújtott kérelmeket megvizsgálja a hatóság, és ha úgy látja, hogy menekült- vagy más státusra jogosult a kérelmet benyújtó, akkor egyedi döntése alapján legálisan beengedik, ha azonban erre nem jogosult, akkor nem léphet be az országba.
A műsorban a miniszterelnök főtanácsadója kérdésre válaszolva elmondta, a szerb határszakaszon idén eddig több mint 141 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg a magyar határőrizeti szervek, de a határkerítést megkerülve, a horvát, a szlovén, az ukrán, a szlovák vagy a román határon keresztül, sokszor kamionokban elrejtőzve érkező migránsok számát a regisztráció és a határőrizet más típusa miatt nem lehet kontrollálni.
– A szervezett bűnözés részéről a magyar határt érintő példátlan nyomásban áttolódások tapasztalhatóak – mondta.
Rámutatott, komoly probléma van a Bosznián keresztül Horvátországon át Szlovéniáig tartó csempészútvonalon, itt sokszoros növekedés tapasztalható az illegális migránsok számában, és ugyanez látható Bulgária és Szerbia felől Románia irányába is. Megjegyezte, a Magyarország által működtetett szilárd és erős határőrizet terelésre kényszeríti az embercsempészbandákat, így az általuk szállított bevándorlókat sokszor mélységi ellenőrzések során fogják el a hatóságok.
– A tömeges, legázolásos, erőszakos, felfegyverkezve elkövetett cselekmények súlyossága arra kényszerít bennünket, hogy a határőrizet módszertanát, az eszközellátását, annak a jelenlegi szituációba való megfelelését is vizsgáljuk – jelentette ki Bakondi György.
