Tovább nőtt a végrendelkezési hajlandóság Magyarországon, az év első felében nyolc százalékkal többen tettek közjegyző közreműködésével végrendeletet, mint 2022 első hat hónapjában – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Hozzátették, egyre gyakrabban végrendelkeznek házaspárok közösen vagy egymással egyeztetve, a tapasztalatok szerint különösen akkor, ha a törvényi szabályozásnál többet juttatnának egymásnak, vagy mozaikcsaládban élnek és korábbi kapcsolatukból is van gyermekük. A házaspárok közös végrendeletet is tehetnek, ennek kötöttségét azonban nem mindenki vállalja.
Mint a szervezet írta, évről évre többen fordulnak közjegyzőhöz végrendelet készítése miatt, és a végintézkedések egyik speciális formája, amikor házaspárok együtt, közös végrendeletben döntenek arról, mi lesz hagyatékukkal az egyik és a másik fél halála után. Az új Polgári törvénykönyv 2014-es hatályba lépése óta egyre népszerűbb ez a lehetőség,
2022-ben másfélszer annyian tettek közös végrendeletet közjegyzőnél, mint 2021-ben, idén az idei első fél évben pedig már majdnem ugyanannyian (81 százalék), mint tavaly az egész évben.
Kitértek arra, hogy nem mindegyik házaspár vállalja a közös végrendelet kötöttségét. Az ugyanis érvényben marad az egyik fél halálát követően, köti a másik felet, módosításának vagy visszavonásának szigorú szabályai vannak. Akik nem vállalják ezt a halálon túli megkötést, azt a megoldást választják, hogy egymással egyeztetve, de mégis külön végrendelkeznek különvagyonukról és a közös vagyonból rájuk eső részről. A közjegyzők tapasztalatai szerint egyelőre még ez a gyakoribb a házaspároknál – olvasható a közleményben. Akár a közös, akár a két külön végrendeletet választják a házaspárok, általában egymás javára vagy leszármazóiknak juttatnak vagyonukból.
Gyakran rendelkeznek hagyatékukról a nem az első házasságukban élők. Így meg tudják előzni a családi vitákat, előre meg tudják határozni, hogy közös és nem közös gyermekeik között kinek mennyit szánnak. Akár egymás gyermekeinek is juttathatnak saját különvagyonukból, ami a törvényes öröklés rendje szerint nem járna – közölték.
A közjegyzők tapasztalatai szerint
a házasok gyakran juttatnak egymás javára többet, mint amennyit a törvényes öröklési rend alapján a házastárs örökölne.
Az is sokszor előfordul, hogy a gyermekeik között osztják fel másképp a hagyatékot, mint ami a törvény szerint járna.
Örökölni kétféleképpen lehet: végintézkedéssel vagy, ha ilyen nem maradt az örökhagyó után, akkor a törvény alapján. Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, akkor az öröklés rendjét ez határozza meg – mutattak rá. Végrendeletében mindenki szabadon dönthet arról, hogy kinek juttatja a vagyonát; akár egy barát, egy keresztgyermek vagy egy karitatív célt szolgáló egyesület, civil szervezet javára is lehet végrendelkezni.
