– A bérleti szerződések esetében több mint háromszoros, a végrendelkezések, az ajándékozás, a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések és az úgynevezett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok esetében több mint kétszeres a bővülés 2010-hez képest – ismertette Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke a szervezet háttérbeszélgetésén. Jelezte: ezzel együtt az állampolgároknak csak kis része él a digitalizáció lehetőségeivel. Valódi áttörést a világjárvány sem hozott, pedig egyre több ügyet lehet teljesen elektronikusan intézni – például a hagyatéki eljárásban is. A magyar állampolgárok mindössze 25-30 százaléka igényelt elektronikus aláírást. Ügyfélkapu-regisztrációval lényegesen többen rendelkeznek, de azt sem használják.
A végintézkedések számának növekedése immár többéves tendencia Magyarországon. Míg a rendszerváltás környékén nem volt miről végrendeletet írnia az emberek túlnyomó többségének – hiszen az egy autón, egy lakáson és esetleg egy nyaralón kívül jellemzően nem volt vagyonuk –, addig az elmúlt három évtizedben megerősödött a középosztály, és kialakult egy jelentős létszámú vállalkozói réteg. Közölük többen már sokszor előre, tudatosan megtervezik vagyonuk átörökítését.
A MOKK korábban több felmérést is végzett a végrendelkezési szokásokról. A 2018-as adatokból az derült ki, hogy körülbelül a magyar lakosság tíz százalékának lehet végrendelete.
Tavaly látványosan nőtt a végrendeletet készítők száma, majdnem húsz százalékkal többen fordultak közjegyzőhöz, mint 2020-ban.
A világjárvány előtti állapothoz, 2019-hez képest is csaknem 17 százalékos volt a növekedés, részben a Covid miatt, ugyanakkor még mindig csak a végintézkedések töredéke kerül be a végrendeleti nyilvántartásba. Sok ezer házilag, kézzel írt végrendelet lapulhat otthon, a fiókok mélyén, amelyek többsége a közjegyzők hagyatéki eljárás során szerzett tapasztalatai alapján érvénytelen lehet, vagy elő sem kerül a hagyatéki eljárásig.
Csak a felmérésben résztvevők 35 százaléka tudta, hogy végintézkedés nélkül nem örökölhetnek egymás után az élettársak. Ők ugyanis nem törvényes örökösei egymásnak, ezért végrendelet nélkül semmit nem kapnak a párjuk után, és ha nincs tulajdonrészük a közösen lakott lakásban, ki is költöztethetik őket a tényleges örökösök. Az embereknek csak körülbelül fele tudja, hogy a vagyonjogi szabályok is a házastársaktól eltérően vonatkoznak az élettársakra. Vagyonjogi szerződés hiányában jogilag, a törvény alapján nem keletkezik közös vagyonuk a kapcsolatuknál fogva.
Hogyha szétválnak, nem fele-fele alapon osztozkodnak, mint a házaspárok, hanem annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel a vagyon növekedéséhez hozzájárultak.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
