Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott hétfőn délelőtt a harmincéves Századvég szuverenitáskonferenciáján. A kormányfő felidézte a rendszerváltás időszakát és a Századvég megalapítását. – Lehet, hogy a Századvég mint intézet harminc éve született, de a fogantatása a nyolcvanas évek derekára tehető. Akkor kezdődtek a nagy dolgok – emlékeztetett Orbán Viktor.
Mint a kormányfő elmondta, vannak fiatalok, akik a névválasztást kevésbe tartják szerencsésnek, hiszen 2023-ban ez a név már nem állja meg a helyét. – Talán ezt elfogadhatjuk tőlük, új idők jönnek, amelyek új embereket követelnek. Akkor elég amatőrök voltunk, különösen kommunikációs kérdésekben. A tapasztalatlanság azonban nem hiba volt, hanem hozzáadott érték – jelentette ki. Mint kifejtette, azért kezdték el mindezt, mert mint ahogy Václav Havel megfogalmazta, hazugságban nem lehet élni.
– A mi nemzedékünk úgy gondolta, hogy köszönjük szépen, mi ezt nem akarjuk folytatni. Nem színleltünk. Estefelé már azt is kimondtuk, hogy utáljuk a kommunistákat. A kérdés csak az volt, hogy ez az életérzésünk talál-e valamilyen megfelelő kifejezési formát az egyetemi életben szokásos baráti kocsmázáson, világmegváltó éjszakai beszélgetéseken és a lányok elismerésének begyűjtésén túl – fogalmazott.
A Századvég megalakításában köszönetet mondott az idősebb generációnak. Fellegi Tamás, Kéri László, Varga Csaba, Csapody Miklós – belőlük és az életérzésből lett a Bibó István Szakkollégium, ami elsőre jó volt, de kevés volt. – Azt akartuk, hogy a szovjetek húzzanak el, a kommunisták bukjanak el, így jött létre a Századvég: a szabad élet szabad beszéddel, a szabad beszéd szabad írással kezdődik, ez volt a filozófia – idézte fel. Hozzátette: két dolog különböztette meg őket másoktól: ők voltak a legtapasztalatlanabbak és a legradikálisabbak.
– Nem akartunk hosszú átmenetet, konszolidált reformokat. Amikor Kis János kiadta azt a szamizdatot, miszerint Kádárnak mennie kell, Kövér László azt mondta, a rendszernek kell mennie – emlékeztetett. Felhozta a folyóiratukat is, melynek a neve eredetileg Váltóláz lett volna, az volt az első ötlet. – Szerencsére nem ez lett, noha a kor hangulatához jobban illett akkor. 1985 táján sokan abban gondolkodtunk, hogy az oroszok majd kivonulnak, a kommunisták eltűnnek, lassan vége a századnak, így jött a Századvég elnevezés – magyarázta Orbán Viktor. Hozzáfűzte:
Nem voltunk jósok, de láttuk, hogy a szocialista világ gazdasági erőtartalékai elfogytak, a Szovjetunió peremállamai felébrednek.
– Ma már tudjuk, hogy a helyzetértékelésben igazunk lett, megéri radikálisnak lenni, akkor is, ha nem tudod elérni ezeket a célokat, mert legalább van miből engedni – jelentette ki a kormányfő.
Mint mondta, az elején amatőrök voltak, a Századvég első számában voltak hibák, de a második már jobban sikerült. Méltatta Gyurgyák János érdemeit, aki szerkesztőként gondozta a folyóiratot, melynek felelős kiadója Stumpf István volt, neki kellett „elvinnie a balhét”, és Fellegi Tamás is segített nekik. A miniszterelnök hozzátette: azért mondja mindezt, hogy rámutasson egy különbségre a mostani politikusi nemzedék és a régi között.
– Manapság divat, hogy politikusok az üzlet és a politika között mozognak. Ez Nyugaton is divat, a magyar szocik meg mást se csinálnak. Mi, akik a szerkesztőbizottságban benne voltunk, mi mások vagyunk. Ha már egyszer belevágtunk a politikába, akkor nincs ugribugri. Mi nem szeretjük ezt – jelentette ki a miniszterelnök.
A kormányfő kitért Soros György szerepére is. Egy időben egy malomban őröltek vele, hiszen ő sem akarta, hogy a kommunisták uralják Magyarországot. Hogy a szovjetek helyett ő akarja uralni Közép-Európát, még nem volt világos akkor – fűzte hozzá.
– Így kezdődtek a dolgok, akkor csak tucatnyian voltunk, de nem ez volt a lényeg. Az egész Századvég története a szív és a hazaszeretet története volt, és ez maradjon is így – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: ahogy Stumpf István írta akkor, a cél, hogy megtegyük, amit akarunk és amit lehet. – Akkor ezt nem lehetett csak úgy, a Századvég elindítása a radikális változás elindítása volt. Segíteni, elmondani és leírni, ami történt 1956-ban. A Molotov–Ribbentrop-paktumot is itt ismertették Kelet és Nyugat felosztásáról – idézte fel, hangsúlyozva, hogy
ha akkor nem lett volna ez, ma nem lenne Fidesz, és most nem lenne szuverén Magyarország sem.
– Így értünk 1993-hoz, ami a születés időpontja volt. Fiatalok voltunk, de már nem amatőrök. Az első parlamenti választás után huszonkét fős frakciónk volt, de éreztük, hogy még nagy dolgok várnak ránk. Elkezdtük szervezni a hátországot, kellett egy szélesebb és alaposabb tudás a parlamenti többség megszerzéséhez. És ekkor jöttek vissza a kommunisták, akik semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek. Az egész történetben az volt az igazi csavar, hogy a szabadságpárti liberálisok engedték vissza a kommunistákat. Ez Nyugaton ma már bevett dolog, de akkor nagy morális megrázkódtatás volt – jelentette ki Orbán Viktor. – Akkor fel kellett kötni a gatyánkat, a másik oldalon összenőtt, ami összetartozott, nekünk pedig kellett egy intellektuális műhely, így jött létre a Századvég – emlékeztetett.
– A választások elvesztése után az ember sokat gondolkodik azon, hogy miért történt így. Mint mondta, arra jöttek rá: az alaptévedésük az volt, hogy azt gondolták, ha demokráciában élünk, akkor semmi sem veszélyeztet bennünket. Meg kellett tanulnunk 2002 után, az, hogy Magyarország szuverén maradjon, csak nekünk, magyaroknak az érdeke. Mások jobban járnak, ha elveszítjük – jelentette ki. A miniszterelnök hozzátette: levonták azt a következtetést, miszerint
Magyarország addig nem lesz szuverén, amíg liberális hegemónia uralja a közgondolkodást.
Ha liberális hegemónia van, a keresztények csak Fortuna csókjával tudnak hatalomra kerülni.
– Ez nem azt jelenti, hogy fel kell számolni, ami az ellenfélé. Legyen mindenkinek hely a nap alatt. Egy ilyen közeget kell létrehozni, gondoltuk akkor. 2010-ben ezt meg is teremtettük, ezért tudunk nyerni azóta folyamatosan – közölte a kormányfő. Hozzátette: Nyugaton ezt még nem értették meg, mert nem képesek kilépni a liberális keretek közül. Elmondta: Nyugaton a baloldali és a jobboldali újságok ugyanazt írják, a lényeget tekintve nincs köztük különbség. Ezzel szemben a magyar politikai paletta plurális, pezsgőbb és színesebb, mint a nyugati barátainké.
Innen nézve a magyar politikai rendszer jóval demokratikusabb, mint a nyugati
– állapította meg Orbán Viktor. – Ha a magyar emberek többsége az egyik állásponttal inkább tud azonosulni, azt győzelemnek hívjuk, a többségi álláspontot képviselők pedig nyernek. Akik ezt nem tudják elfogadni, és liberális hegemóniát akarnak, azok kommunisták – mondta, hozzátéve: a liberálisok, az ellenfelek nem az emberekkel törődnek, a gondolkodásuk kiindulópontja egy eszme. – Hasonlóan a kommunistákhoz, egy eszme aktivistái. Az a lényeg, mit gondol egy kérdésről Marx vagy Engels. Egy ideát néznek – mutatott rá a kormányfő. Kiemelte: az álláspont világos, az embereket ezzel a véleménnyel Nyugaton magukra hagyják, az emberek hangja nem hallatszik. – Magyarországnak azért van jelentősége az európai politikában, mert mi vagyunk az az ország és kormány, amely úgy beszél, ahogy a magyar emberek gondolkodnak. És ahogy az európai emberek is gondolkodnak. Valóságos súlyunkat meghaladó befolyásunk van a nemzetközi politikában – szögezte le.
A miniszterelnök emlékeztetett: hazugságban nem lehet élni, ideje, hogy az emberek képviseljék az álláspontjukat, ideje, hogy Európában is változás történjen, és visszavegyék az európai intézményeket. – A mostani évtizedben a küzdelem a szuverenitás megtartásáért folyik, és ebben a Századvégnek komoly feladata lesz. Mi megszereztük a szuverenitást, az ő dolguk és a fiatalok dolga, hogy megtartsák – zárta előadását Orbán Viktor.
A kormányfő pénteken interjút adott a Kossuth rádióban, és többek között a bevándorlásról, az új nemzeti konzultációról, a gazdasági növekedési kilátásokról és az ukrajnai háborúról is beszélt.
Magyarország a magyaroké, a munkahelyek a magyarokat illetik meg, a szabályokat a magyaroknak kell megalkotnia
– szögezte le az interjúban Orbán Viktor.
