Sorskérdésekben mondhatnak véleményt a magyarok a nemzeti konzultációval

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője közölte, hogy több fontos, akár egész Európa jövőjét befolyásoló kérdés kerül a kérdőívekre.

– Orbán Viktor számára ellenzékben is fontos eszköz volt a nemzeti konzultáció, magát a kifejezést a 2005-ös országértékelő beszédében használta először. Akkor azt mondta, hogy a 2006-os parlamenti választásoknak úgy akar nekifutni, hogy a tervezett lépéseit a választópolgárokkal folytatott párbeszéd alapján építi fel – emlékeztetett a XXI. Század Intézet vezető elemzője. 

Deák Dániel a legújabb videóelemzésében hozzátette, hogy első lépésként létrehozták a Nemzeti Konzultációs Testületet, amely 2005. március 9-én tartotta alakuló ülését, a nyolctagú testületnek külön szóvivője is volt Kudlik Júlia televíziós híresség személyében. Az akkori országjárás során Orbán Viktor és a testület tagjai mintegy hétszáz településre látogattak el, és 1,6 millió ember véleményét hallgatták meg személyesen, telefonon vagy levelek útján. A Fidesz–KDNP a kampány során gyakran hivatkozott a konzultáció eredményeire, a választási programjának alapját is a konzultációs sorozat adta.

– A nemzeti konzultáció újraindítását 2010. április 27-én az országgyűlési választásokon aratott győzelem után jelentette be Orbán Viktor, amelynek deklarált célja továbbra is az ország vezetői és a választópolgárok közötti kapcsolat közvetlenebbé, szorosabbá tétele volt. Számos kiemelt kormányzati intézkedést konzultáció előzött meg az elmúlt 13 évben. Ilyen értelemben a nemzeti konzultációk hozzájárultak ahhoz, hogy egyetértési pontok jöjjenek létre a kormány és a magyar állampolgárok között – fogalmazott az elemző.

Deák Dániel kiemelte, hogy a nemzeti konzultációknak köszönhetően jött létre az önálló magyar modell, a konzultációk során ugyanis a választók egyebek mellett olyan sorskérdésekben nyilváníthatták ki a véleményüket, mint például a szuverén gazdaságpolitika alapjainak megteremtése, a családtámogatási rendszer bővítése vagy az illegális migráció elleni küzdelem. 

Emlékeztetett: arra is volt példa, hogy egy kormányzati terv lekerült a napirendről a kérdőívek kiértékelése után. Az alaptörvény megalkotása előtt ugyanis a kormánypárti oldalon felmerült a gyermekek után járó extra szavazati jog bevezetése a szülők számára.

– Jól példázza, hogy a nemzeti konzultációnak érdemi ráhatása van a kormány döntéshozatalára, hogy a 2011 tavaszán kiküldött nemzeti konzultációkban a gyerek után járó plusz szavazati jogról is kérdezték a kitöltőket, de közel 74 százalékuk elutasította azt. Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője ezután azt nyilatkozta: a kérdőívek alapján látható, hogy nincs megfelelő támogatottsága az elképzelésnek, így azt elvetik – mondta az elemző.

Mint mondta, a most induló nemzeti konzultáció sokrétű lesz, több fontos, akár egész Európa jövőjét befolyásoló kérdés kerül a kérdőívekre.

Így például a kérdések között szerepel majd, hogy támogassa-e Magyarország Ukrajna uniós tagságát vagy további forrásokkal való finanszírozását. Az elemző szerint ugyancsak kiemelt téma az illegális bevándorlás, amelynek az izraeli események adtak ismét aktualitást, ugyanis Európa-szerte bevándorlók tízezrei, százezrei ünnepelték a terroristákat, több nyugati nagyvárosban is elszaporodtak az antiszemita támadások. – Kulcskérdés lesz a külföldi befolyásolás megakadályozásának témaköre, ugyanis az az ország szuverenitásának védelméről szól. A politikai kérdések mellett gazdasági témák is napirenden lesznek, így például a rezsicsökkentés, a kamatstop és az extraprofitadó is – jegyezte meg.

Deák Dániel felhívta a figyelmet: jól példázza a nemzeti konzultációk sikerességét, hogy míg az ellenzék a 2010-es kormányváltás után felesleges pénzkidobásnak tartotta ezt a kapcsolatteremtési formát, az utóbbi években több ízben is igyekeztek lemásolni.

– A Jobbik például 2016-ban „Valódi Nemzeti Konzultáció” néven postázott kérdőíveket a választóknak, mint fogalmaztak azért, hogy az oktatás, a korrupció és az egészségügy helyzetéről többoldalú egyeztetéseket folytassanak az országban, valamint felhívják az emberek figyelmét ezekre a problémákra. A párt akciója azonban érdektelenségbe fulladt, hónapokon keresztül be sem számoltak annak eredményéről, miközben a kormányoldal nemzeti konzultáció esetén gyakorlatilag hétről hétre közöli, hogy hány kérdőív érkezett vissza. Azóta a baloldali pártok több más hasonló kísérlete is kudarcot vallott, legutóbb például Karácsony Gergely konzultációját küldték vissza csupán pár tízezren a több millió lakosú Budapesten – idézte fel az elemző.

– Mindez azt jelzi, hogy a kormánypártokkal szemben a baloldali pártok nem képesek olyan témákat napirendre tűzni, amelyek az embereket a mindennapjaikban foglalkoztatják. Ennek következménye, hogy a baloldal kommunikációja kapkodó, hétről hétre újabb és újabb ügyek felvetésével próbálják felhívni magukra a figyelmet – zárta videóelemzését Deák Dániel.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)