Jogászkodni próbált Pankotai Lili civil aktivista, aki a Nyílt sisak címűműsorában a nemzeti konzultáció kapcsán a gyermekvédelmi törvényről és az alaptörvényről is beszélt. A trágárságáról elhíresült Pankotai ezután a közösségi oldalán kellő cinizmussal azt állította, „a Fidesz által írt, népszerű nevén gyermekvédelmi törvény 6/A paragrafusában a homoszexualitás szó szerepel a szexualitás szó helyett”.
A gyermekvédelmi törvény 6/A paragrafusa értelmében tilos 18 év alattiaknak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíteni vagy azt megjeleníteni. Innentől kezdve a gyermekvédelmi törvény ütközik a szintén a Fidesz által írt alaptörvény a legmagasabb rangú magyar jogszabály, népszerűbb nevén az alkotmány számos, mindenfajta diszkriminációt tiltó és a törvény előtti egyenlőséget hirdető cikkelyébe,
valamint olyan nemzetközi jogi forrásokba, melyek elfogadását Magyarország ilyen vagy olyan formában aláírta/ratifikálta – fogalmazott az oktatás és a gazdaság után már a joghoz is „értő” aktivista.
A gyermekeket több törvény is védi
A fentiekre reagálva ifjabb Lomnici Zoltán lapunknak elmondta: kiindulópont annak a rögzítése, hogy az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata szerint a szexuális irányultság, így a heteroszexualitás, illetve a homoszexualitás az emberi méltóság lényegéhez tartozik.
– A szexuális irányultság szerinti különbségtételre ugyanakkor kivételes indokok alapján kerülhet sor. Ilyen például a házassághoz való jog tekintetében a homoszexuális irányultság megkülönböztetése.
Ezen túlmenően egy, a balliberális kormányok által hozott jogszabály alapján egy egyház által alapított felsőoktatási intézményben a hitelveken alapuló különbségtétel az oktatási rendszerbe bekapcsolódó hallgatók szexuális irányultsága szerint nem sérti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003-as törvény érintett rendelkezéseit – fogalmazott az alkotmányjogász. Hozzátette: a diszkrimináció tilalma Magyarországon a legmagasabb szintű jogforrásban rögzített. – Az alaptörvény kimondja, a törvény előtt mindenki egyenlő, és Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja – magyarázta ifjabb Lomnici Zoltán, hangsúlyozva, az alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése kimondja, hogy
Magyarország külön intézkedésekkel védi, többek között, a gyermekeket.
– Eszerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország – az ENSZ new yorki gyermekvédelmi egyezményhez hasonlóan – védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést, a szülőknek pedig joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést – mondta a szakértő.
