Az illegális bevándorlással kapcsolatos kérdésekben továbbra is nemzeti egyetértés van a választókorú magyarok körében: tízből nyolc (79 százalék) megkérdezett úgy látja, hogy a migráció és a terror kéz a kézben járnak, háromnegyedük pedig nem tartja a kvótákon alapuló kötelező szétosztást valódi megoldásnak – derül ki az Alapjogokért Központ országosan reprezentatív közvélemény-kutatásából. A felmérés tanulsága szerint a válaszadók óriási többsége (86 százalék) aggasztónak tartja a bevándorlók által elkövetett lőfegyveres támadásokat, míg 82 százalékuk szerint közös érdek a polgárok és határok védelme.
Mint írják, Európa az elmúlt évtizedekben a veszélyek korába lépett: válság válságot követ, amelyek összekapcsolódnak egymással. Brüsszel ebben a sorsdöntő időszakban sorozatos baklövéseket, elhibázott válságmenedzsmentet és ideológiai szőrszálhasogatást képes felmutatni: bünteti a nemzeti érdeket követő Magyarországot békepárti, migrációellenes és gyermekeket védő álláspontja miatt. A 2015 óta tartó illegális migráció a rideg tények sokaságával zúzta szét a liberálisok multikulturális, nyílt társadalomról szóló álmodozásait. Egyes vezető politikusok – engedve Soros Györgynek – még bátorították is az érkezőket, így Európa fő importcikkei a késelés, kulturális konfliktus és a fegyveres erőszak lett.
Ezzel szemben a magyar kormány idejében megkezdte a védekezést, az ellenzék belföldi és külföldi részlegeinek folyamatos támadásai ellenére jogi és fizikai határzárat dolgozott ki.
Mint az Alapjogokért Központ kifejti: a helyes politikai döntések következtében – nemzetközi mérések szerint – Magyarország az első tizenöt legbiztonságosabb ország között van világon. „Nem véletlen, hogy a magyarok döntő többsége pártpolitikai hovatartozástól függetlenül (81,5 százalék) a határok védelmét és nem a migránsok beengedését tartja nemzeti érdeknek” – írják. A kérdés kapcsán regisztrált nemzeti egységet csak tovább erősítik a Nyugat-Európából érkező, bevándorlókkal kapcsolatos hírek, ugyanis a tízből nyolc válaszadó (79,3 százaléka) összefüggést lát az illegális migráció és a fokozódó terror között. Ezt a magyar határon az illegális bevándorlók és fegyvercsempészek között kitört tűzharcok is alátámasztják, amelyet a magyarok 86,2 százaléka aggasztónak tart.
Az ellenőrizetlen tömeges népvándorlás – a Frontex adatai szerint 2023 első tíz hónapjában meghaladta a 330 ezer törvénytelen bejutási kísérletet – és az erőszak összefonódása láttán nem csoda, hogy a magyarok 75,3 százaléka nem tartja valódi megoldásnak Brüsszel kvótatervezetét. A probléma szétosztása helyett 81,7 százalék az európai emberek és Európa határainak védelmét várja el Brüsszeltől.
„A magyar modell eredményei jól láthatóak: nincsenek migránsgettók, sem terror az országban, helyette a kormányzat nemzeti konzultációt tart, ezzel is megerősítve saját demokratikus legitimitását. A magyar és európai baloldal migrációpárti álláspontja az adatok tükrében nemcsak érthetetlen, de szöges ellentétben is áll a nemzeti és európai érdekkel. Felmerül a kérdés: azért ragaszkodnak bevándorláspárti álláspontjukhoz, mert ennyire hisznek benne, vagy azért, mert a guruló dollárokért cserébe ezt kérik tőlük?” – írja az Alapjogokért Központ.
Borítókép: Az Európai Parlament képviselőinek egyik szavazása a strasbourgi ülésteremben (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)
