Ha ön is látott ilyen madarat, ne habozzon, azonnal jelezze!

Pénteken kezdődik és január 22-ig tart az erdei fülesbagoly telelőhelyeinek országos felmérése, amelyhez a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Forrás: MTI2024. 01. 15. 14:16
Balmazújváros, 2014. december 31. Erdei fülesbaglyok (Asio otus) ülnek egy fán Balmazújvárosban 2014. december 31-én. A faj több tucat példánya költözött be a hideg elõl a városban lévõ fákra. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A programban bárki részt vehet. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számít – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) MTI-hez elküldött, hétfői közleményében.

A telelő baglyok lakossági felmérése kettős célt szolgál. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztató és oktató jellegű lehet az adatközlés a résztvevők számára, arra ösztönözve őket, hogy 

több időt töltsenek a szabadban, és hasznos önkéntes munkát végezzenek Magyarország gazdag madárvilágának védelme érdekében.

Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok összesített létszáma egyes években akár az ezer példányt is meghaladhatja.

Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, továbbá egy-egy kuvik és macskabagoly is csatlakozhat.
A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag zsákmányállat-kínálata – például egér- és pocokfajok – áll. A zavartság miatt látszólag kedvezőtlenebb belterületi fákat a baglyok azért választják nappali pihenőhelyül, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken. 

Emellett a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak is, amelyek veszélyt jelentenének a baglyokra.
Ezeknek a madaraknak a jelenléte semmiféle fizikai veszélyt nem jelent az emberekre, a társ- és háziállatokra, a fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás pedig az általános higiénés szabályok betartása mellett nem hordoz fertőzéskockázatot.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.