Így módosíthatja az alaptörvényt az Országgyűlés

A kormány zéró toleranciával viseltet a pedofil bűnelkövetőkkel szemben, ahol nincs helye mérlegelésnek – fogalmazott lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán, reagálva a miniszterelnök tegnapi bejelentésére, miszerint alkotmánymódosítási javaslatot nyújt be a parlamentnek, amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson.

20230925 Budapest Parlament Országgyűlés őszi ülésszaka Fotó: Teknős Miklós TM Magyar Nemzet MN A képen: parlamenti patkó totál Fotó: Teknős Miklós

Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök tegnap közölte, hogy a kormány nevében benyújtott egy alkotmánymódosítást, amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson.

Pedofil elkövetők számára nincs kegyelem, ez a személyes meggyőződésem. Kialakult egy vita az elnöki kegyelem jogköréről, de itt nem jogászkodni kell, hanem tiszta helyzetet kell teremteni egy világos, egyértelmű döntéssel. Nekem is van öt gyermekem és hat unokám, ha valakik hozzányúlnának, akkor az első gondolatom, hogy félbe kell őket hasítani vagy miszlikbe kell vágni, ezért egyértelmű helyzetet kell teremteni

– mondta a közösségi oldalára feltöltött videójában a kormányfő. A napokban nagy visszhangot váltott ki, amikor nyilvánosságra került, hogy Novák Katalin államfő elnöki kegyelmet adott egy jogerősen elítélt egykori igazgatóhelyettesnek, aki segített a főnökének eltussolni, hogy szexuális visszaéléseket követett el kiskorúak sérelmére.

Ifjabb Lomnici Zoltán közölte:

a miniszterelnök tegnapi bejelentése alapján egyértelmű, hogy a kormány zéró toleranciával viseltet a pedofil bűnelkövetőkkel szemben, ahol nincs helye mérlegelésnek vagy kicsinyes társadalmi mérnökösödésnek.

Az alaptörvény módosításának menete kapcsán a szakértő kiemelte, hogy az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló határozat rendelkezik általánosságban a normál törvényalkotási folyamatról. Eszerint törvényjavaslatot nyújthat be a köztársasági elnök, a kormány, országgyűlési bizottság és képviselő. A benyújtást követően a házelnök kijelöli a részletes vitát lefolytató bizottságot.

– Először általános vita történik a parlament plenáris ülésén, majd részletes vita a kijelölt és a vitához kapcsolódó bizottságokban. A vita során a bizottság dönt a benyújtott módosítókról, azokat támogatja, változtatásokkal fenntartja, illetve további módosításra irányuló szándékot fogalmazhat meg. A tárgyaló bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosítót fogad el, és azt a részletes vitát lezáró bizottsági jelentéssel együtt benyújtja a házelnöknek – ismertette az alkotmányjogász.

Mint mondta, ezt követi a törvényalkotási bizottság eljárása, amely állást foglal a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokról. A támogatott, részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokat, valamint az általa megfogalmazott módosítást egy indítványba foglalják. A tárgyalás lezárásáról és az összegző módosító javaslatban foglaltakról összegző jelentést nyújtanak be a házelnöknek. Ezután plenáris vita következik a bizottsági jelentésekről és az összegző jelentésről, továbbá az összegző módosító javaslatról.

– Ha az Országgyűlés nem tart fenn módosító javaslatot, a parlament dönt az összegző módosító javaslatról, majd következik a zárószavazás – jelezte ifjabb Lomnici Zoltán. Kiemelte, hogy az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az alaptörvényben meghatározott hatáskörében eljárva módosítja az alaptörvényt. Az alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy

a köztársasági elnök az alaptörvényt vagy az alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja,

és elrendeli a Magyar Közlönyben való kihirdetését. Ezt követően az alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az alaptörvény érintett módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a Magyar Közlönyben.

Borítókép: Országgyűlés (Fotó: Teknős Miklós)