Március 19-én Márki-Zay Péter, a dollárbaloldal egykori miniszterelnök-jelöltje, jelenleg Hódmezővásárhely polgármestere, valamint a Mindenki Magyarországa Néppárt elnöke egy hosszabb bejegyzést tett közzé a közösségi médiában. Ebben arról ír, hogy ők a kampány során mindennel jogszerűen elszámoltak és a baloldali pártok nem kaptak ebből a pénzből, sőt azt is tagadta, hogy közös számlát vezettek volna:
Az Action for Democracy NEM a magyarországi ellenzéki pártok 2022-es választási kampányát finanszírozta, hanem az ezzel párhuzamosan folytatott MMM civil kampányt. Az ÁSZ állításaival ellentétben az MMM-nek nemhogy közös számlája nem volt a pártokkal (mekkora hazugság ez!), de még ők sem találtak egyetlen fillért sem, ami tőlünk a pártokhoz került volna.
Ezzel szemben a valóság az, hogy Barkóczi Balázs, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt elnökségi tagja, illetve oktatási és kulturális árnyékminiszter három héttel ezelőtt, február 21-én az ATV műsorában (16:17-től) elismerte, volt közös központi számla, amiből a kiadásokat finanszírozták.
A politikust több újságíró, így Krug Emília és Rónai Egon kérdezte, a beszélgetés idevágó részletét érdemes szó szerint is idézni:
„Krug Emília: Nem, nem, nem. Az van benne, hogy nem pénzbeli, hanem kampányeszközbeli támogatás formájában használták fel ezeket a forrásokat, tehát szórólapoztak, kampányeszközöket használtak, standoltak stb.
Barkóczi: Azok miből vannak? Pénzből, azokat ki kell fizetni.
Krug: Pénzből. Magyarán az a pénz elvesztette pénz jellegét és kampányeszközök formájában jelent meg a kampányban, ezt mondja az ÁSZ.
Barkóczi: Ha-ha, de nem vesztette el pénz jellegét, mert még egyszer szeretném mondani, mi ilyen pénzeket nem használtunk fel. És, ahogy hallottam itt, a várakozás közben, a Momentum képviselője nyilatkozott az Önök híradójának és ezt ők is megerősítették, hogy nem használtak fel ilyen jellegű pénzeket.
Rónai Egon: Ez azért furcsa, mert Márki-Zay Péter meg azt állítja, hogy de igen.
Barkóczi: Márki-Zay Péter már sok mindent állított, amiről aztán kiderült, hogy nem úgy van.
Krug: De nem volt központi MMM-es központi számla, amiről ezeket a kiadásokat finanszírozták?
Barkóczi: Megmondom őszintén, nem tudom, erről pedig őt kellene megkérdezni.
Rónai: Hát őt megkérdeztük és azt mondta, hogy de.
Barkóczi: Volt, igen, ezt ő is megerősítette, hogy ezekből a pénzekből a pártokhoz nem jutott.”
Sőt korábban Márki-Zay Péter 2022-ben maga is elismerte, hogy a külföldi adományokból finanszírozták a baloldal kampányát: „Az egyik legfontosabb feladatom volt nekem is már tavaly októbertől kezdve, hogy tudjuk finanszírozni az ellenzék kampányát, hogy tudjunk óriásplakátokat venni, hogy tudjunk Facebook-hirdetéseket, YouTube-hirdetéseket venni. És igen, ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, ahhoz kellett egy nem pártos, párhuzamos civil kampány is, amit az MMM folytatott, az MMM finanszírozott, magyar nagy adományozók és külföldi magyar adományozók segítségével.”
A pénz oroszlánrésze
Nemrég kiderült, hogy az Action for Democracy (A4D) 2022-es pénzügyi beszámolója szerint egyetlen magánszemélytől származott a négymilliárd forintos éves büdzséjük 90 százaléka a választás esztendejében; az X-en az elmúlt hetekben megosztott beszélgetéseken pedig az A4D vezetői gyakorlatilag beismerték, hogy a spekuláns adta a guruló dollárok zömét. A pénzek a baloldal kampányát szolgálták, anélkül is, hogy a pártok technikailag hozzáfértek volna a közös számlához.
Minderre nem is volt szükség, hiszen a Gyurcsány–Bajnai-kormányok kulcsfigurái intézték a kampányügyeket, a pártok érdekében.
A Nemzetbiztonsági Bizottság által nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján egyértelmű, hogy a baloldali kampány központi „agya” a Bajnai Gordon-féle DatAdat-csoport volt. Ennél a cégnél találkozott a régi baloldali gárda és a külföldről érkezett pénz, valamint kampánytechnika. Egy Bajnaihoz erősen kötődő személy, Korányi Dávid „hajtotta fel” a Soros-pénzt a tengerentúlon, amely aztán a dollárbaloldal kampányát szolgálta.
Árulkodó szereplő: Wesley Clark
Az egész kampányfinanszírozási botrány érdekes aspektusa, hogy az Action for Democracy testületében kulcsszereplő Wesley Clark nyugalmazott tábornok, akivel Márki-Zay – elmondása szerint – a választási kampány finisében „konzultált”. Wesley Clark egyébként egyik fő felelőse volt az 1999-es jugoszláviai NATO-bombázásoknak. Márki-Zay arról beszélt, hogy amennyiben a NATO úgy dönt, akár katonai segítséget is adna Ukrajnának. Ez a kijelentése teljesen megegyezik Wesley Clark álláspontjával, aki szintén teljes mellszélességgel síkra szállt Ukrajna katonai támogatása mellett.
Mindez arra utal, hogy a Soros-féle körök nemcsak pénzt küldtek, de befolyást is gyakoroltak a dollárbaloldal politikájára.
